Zöldinfó

Friss víz a holtágban: így segítenek az aszály ellen a Sárvíznél

Másodpercenként 100 liter vizet juttatnak az Ős-Sárvízbe.

Létrehozva:

7 hónap telt el a létrehozás óta

2025-07-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ökológiai vízpótlás kezdődött az Ős-Sárvíz szedresi szakaszán, a holtágba 80 ezer köbméter vizet juttatnak a Nádor-csatornából – jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDVI) igazgatója a helyszínen, sajtótájékoztatón – írja az alternativenergia.hu. Hubai Imre államtitkár elmondta, a vízpótlást a 4,7 milliárd forintos Vizet a tájba! program támogatásával valósítják meg. A beavatkozással másodpercenként 100 liter vizet juttatnak az Ős-Sárvízbe, amelynek köszönhetően megmenekül a halállomány, és megmarad a Natura 2000-es területen az ökoszisztéma – tette hozzá. Kiemelte, hogy a vízügyi ágazatnak 2025-ben a tavalyról áthúzódó aszállyal kell megküzdeni, ehhez elkerülhetetlen az infrastruktúra felülvizsgálata és a szemléletváltás. A vízügy már nem az árhullám elvezetését tekinti feladatának, hanem a víz megtartásán gondolkodik. Erre előre kell készülni műtárgyakkal, berendezésekkel, szakemberekkel, így a vízügyi szervezet az ökológiai vízpótlást el tudja végezni, függetlenül az aszálykár enyhítését, a csapadék pótlását szolgáló kormányzati programtól.

Megjegyezte: az Ős-Sárvízen felhalmozott vízkészlet a meleg, felszálló légáramlatok miatt keletkező csapadékhoz is hozzásegíti a térséget, amely mérsékli az aszályt, ezt mutatja, hogy a holtág mellett a virágzó kukorica várhatóan rekordtermést fog adni. Úgy fogalmazott, az ilyen típusú beavatkozások lesznek a “jövő nagy reménységei” a klímaváltozás elleni küzdelemben. A holtágba juttatott víz párolgása és elszivárgása is hozzájárul ahhoz, hogy hűtse a tájat a friss vízzel – mondta. A kormány, amely ehhez a forrásokat biztosítja, a halastavak, horgásztavak ökológiai vízpótlását be tudja illeszteni a vízügyi igazgatóságok feladati közé – fűzte hozzá. Horváth Angéla, a KDVI igazgatója közölte, az igazgatóság a Nádor-csatornától 600 méter csővezetéket épített ki az Ős-Sárvízig, a július 1-én kezdett szivattyúzásnak köszönhetően eddig 10 centimétert emelkedett a holtág vízszintje.

Azt mondta, a vízügyi ágazat feladata most a vizek megtartása, ennek érdekében együttműködést kell keresni helyi szervezetekkel; a Sárvíz esetében a KDVI a Szedres és Vidéke Horgászegyesülettel és a Szedresi Sziget Egyesülettel közösen valósítja meg a vízpótlást. Benke Béla, a Szedresi Sziget Egyesület elnöke elmondta, a vízszint növelése nélkül katasztrófahelyzet állna elő a holtágon. Erdélyesi János, a horgászegyesület elnöke ismertette, az szervezet 14 hektárt kezel az Ős-Sárvíz 50 hektáros területéből. Jelenleg mintegy 60 centiméter hiányzik a telítettséghez. A most felöltöltendő szakasztól északra egy kiszáradóban lévő mederrendszer húzódik, amely a Sárvíz szabályozás előtti medre volt, ez körülbelül 800 ezer köbméternyi vizet tudna tárolni – mondta.

Hubai Imre arról is beszélt, hogy a Tisza vízgyűjtő területén az eddig lehullott 40-50 milliméternyi csapadék után még 50-60 milliméternyi esőt várnak, ami másodpercenként 50-100 köbméter vízhozam-növekedést fog előidézni a folyón. Ebből tudják felölteni az öntözési rendszereket, víztározókat. Mindez Szolnok ivóvízellátása miatt is fontos – tette hozzá. Az országosan betárolt 650 millió köbméter víznek köszönhetően és az öntöző víz térítésmentes biztosításával tudnak segíteni az aszály által leginkább veszélyeztetett két növényt, kukoricát és napraforgót termesztőknek. Közölte, a Vizet a tájba! programban mint 880 ember dolgozik 190 munkagéppel és 170 szivattyúval.

Kapcsolódó tartalom:aszály környezet meleg természet víz vízkészlet

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Tovább olvasom