Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Klímaválság: új uniós éghajlatvédelmi törvény és korai jelzőrendszerek kellenek

Szükség van arra, hogy elkészüljön az első európai klímaalkalmazkodási törvény, mert az emberek már most is szenvednek az éghajlatváltozás hatásaitól.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az EU-nak fel kell készülnie, nagyobb ellenállóképességet és korai jelzőrendszereket kell kialakítani – jelentette ki Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos Brüsszelben – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A globális klímaválság áldozatainak szentelt európai emléknapon a biztos emlékeztetett: az éghajlatváltozás áldozatainak napját két éve, a 2021-es közép-európai – különösen Belgiumot, Németországot és Franciaországot sújtó – áradások után hozták létre, azóta harmadik alkalommal gyűlnek össze az áldozatok tiszteletére. Ribera szerint évről évre egyre nyilvánvalóbbak az éghajlatváltozás hatásai, ennek ellenére sokan hajlamosak halogatni a szükséges lépéseket. Mint fogalmazott: nehéz megváltoztatni életmódunkat és gazdasági szokásainkat, ám még veszélyesebb nem cselekedni. Az emlékezés szerinte egyben kötelesség is: “Meg kell törni a csendet, ki kell mondani az igazságot – bármilyen kényelmetlen is az” – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy az éghajlatváltozás hatásai egyre súlyosabbak, miközben a politikai és társadalmi késlekedés továbbra is jelentős akadály. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2023 volt Európa történetének legsúlyosabb erdőtűzidénye, 2024 a valaha mért legmelegebb év, és 2025 júniusában a Földközi-tenger hőmérséklete elérte a 30,5 Celsius-fokot. A biztos szerint a cselekvés halogatása nem lehet válasz, a tagadás és az álhírek elleni fellépés kulcsfontosságú. “Az éghajlat nem fog megvárni minket egy alkalmasabb időpontban” – fogalmazott.

A biztos emlékeztetett: az Európai Bizottság két hete új javaslatot tett az éghajlatvédelmi törvény módosítására, amely szerint 2040-re 90 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ugyanakkor jelezte, hogy az alkalmazkodás legalább olyan fontos, mint a kibocsátáscsökkentés, hiszen az éghajlat már most is drasztikusan változik. “Felkészítésre van szükség minden ágazatban, hogy szembenézzünk azzal, ami már most is zajlik” – figyelmeztetett Ribera. Kiemelte: a lakosság védelme és az infrastruktúrák biztonsága elengedhetetlen, mert a kérdés már nem az, hogy bekövetkezik-e katasztrófa, hanem az, hogy készen állunk-e, amikor bekövetkezik.

Advertisement

Zöldinfó

Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget

A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.

A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.

Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák