Zöldinfó

Kosaras autók, harcias fiókák – így ment az idei nagy gólyagyűrűzés

Rekordszámú, a tavalyi 548 után idén összesen 915 gólyafióka gyűrűzésében segédkezett az E.ON.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-08-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kései vonulás, aszályos idők is nehezítették a gólyaszülők feladatait, a gólyagyűrűzések statisztikáját nézve azonban népes a gólyafiókák mezőnye idén -írja az alternativenergia.hu. Szép számmal akadtak négyfiókás fészkek, és átlagosan 3 fióka nevelődött egy gólyafészekben az E.ON területén. Az Észak- és Dél-dunántúli vármegyékben, valamint Budapest környékén lezajlott gólyagyűrűzésekben idén is az E. ON szakemberei nyújtottak támogatást személyes jelenléttel és kosaras autókkal. A gyűrűzésekkor a Nemzeti Park Igazgatóságok (a Balaton felvidéki, a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság, a Duna-Dráva, az Őrségi) és az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) szakembereit támogatták: 199 településen 297 fészeknél összesen 915 gólyafióka gyűrűzésében segédkeztek. Az E.ON kollégái fáradhatatlanul emelték le és szállították vissza a gyűrűzött fiókákat a fészkekbe, egy nap akár 10-12 települést, egy településen pedig több fészket is érintve.

A legtöbb gyűrűt Veszprém vármegyében helyezték a fiókák lábára, összesen 253-at, Győr-Moson-Sopronban 157, Tolnában 144, Fejér megyében 114 fióka kapott távolról leolvasható, egyedi ornitológiai jelzést. A fémgyűrű távoli országokban is segíti az augusztusban szárnyra kapó gólyák beazonosítását, információt szolgáltat vonulásukról, párválasztásukról, jövő évi hazatértükről. A Veszprém vármegyei Vilonyán érdekes történetet mesélnek a jelölőgyűrűk. Az ott költő fehérgólyapár mindkét tagja gyűrűs – ez önmagában is ritka, gyűrűik azonban egymás után következnek: H6MT és H6MU a gyűrűzési nyilvántartás alapján testvérek. Mindketten három éve, a tótvázsonyi fészekben keltek ki, és miután visszatértek délről, születési helyüktől 24 kilométerre foglaltak fészket, melyben egy fiókát nevelnek. A fiókát júniusban jelölték meg gyűrűvel a MME szakemberei az E.ON közreműködésével. Jelentős korkülönbségek voltak az idei kisgólyák között, több kései költés is akadt: a szakemberek a júniusi gyűrűzésekkor az átlagosan hét hetes fiókák mellett egészen apró, még nem gyűrűzhető egy heteseket is találtak, az ő lábukra később kerülhetett gyűrű. A tavasszal fészekből kipottyanó és madárkórházban cseperedő fiókák közül néhányat a gyűrűzéskor csempésztek vissza hasonló korú kisgólyák mellé a szakemberek: a gólyaszülők ilyenkor a „féltestvér” kisgólya etetését is ugyanúgy folytatják, ahogy sajátjaikét.

50 településen akadtak az átlagosnál több, négy* fiókát rejtő fészkek is, hét település pedig öt** fiókával is büszkélkedhet, ugyanakkor átlagosan három fióka a jellemző fészkenként. A kisgólyák meglehetősen harciasak az érkező E.ON-os kollégákat látva, főleg a hímek csípnek önvédelemből, de a földre érve – ahogy szüleiktől tanulták – mozdulatlanok maradnak. A gyűrűzés a fiókák egészségi állapotáról is hírt ad a szakembereknek, és alkalom arra is, hogy a fészkekbe felhordott szemetet, veszélyes anyagot eltávolítsák. Gyűrűzés során számos fészket szabadítottak meg a bálamadzagoktól, melyek a fiókák lábára tekeredve súlyos sérülést okozhattak volna a fiókáknak.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem fészek fióka gólya gyűrűzés MME

Zöldinfó

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig a tervezett lakossági energiahatékonysági programban.

Létrehozva:

32 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig a tervezett 600 milliárd forintos lakossági energiahatékonysági programban – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu közleményében. Hangsúlyozták, a Wekerle Plusz program keretében új lehetőség nyílhat a használt lakások energetikai korszerűsítésére. A kormány által tervezett lakossági energiahatékonysági program 2030-ig összesen 600 milliárd forinttal segítheti a családi házak és társasházak felújítását. A fejlesztések akár 120 ezer család otthonát érinthetik, és a támogatási rendszerbe 16 év után ismét bekerülhetnek célzottan a panelépületek, valamint a társasházi lakások is.

Az ingatlanhirdetési portál számítása szerint egy 20 lakásos társasháznál akár 100 millió, egy 45 lakásos épületnél pedig 225 millió forint támogatási keret is elérhető lehet, ha minden lakás után igénybe vehető a maximális 5 millió forint összeg. Ehhez lakásonként legfeljebb 200 ezer forintos önerő társulhat. Így az önerővel együtt egy 20 lakásos háznál 104 millió, egy 45 lakásos társasháznál pedig 234 millió forint fordítható energetikai korszerűsítésre a maximális összegekkel számolva. A tervek szerint a társasházak lakóközösségei vissza nem térítendő támogatást és kamattámogatott hitelt is igényelhetnek majd.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben úgy fogalmazott, a program ott segíthet, ahol a felújítás eddig a magas költségek miatt elmaradt. A kormányzati becslések szerint a felújítási hullám több mint 1100 milliárdos megrendeléseket hozhat az építőiparnak 2030-ig, aminek komoly gazdaságélénkítő hatása is lehet. A közleményben kitértek arra, hogy az ingatlan.com 2026. októberi adatai szerint Budapesten 1,5 millió forint a felújított, jó állapotú vagy újszerű társasházi lakások négyzetméterára. A felújítandó és közepes állapotú lakásoké 1,22 millió forint. A különbség négyzetméterenként 281 ezer forint, azaz 23 százalék. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 750, illetve 906 ezer forint a négyzetméterár. Itt 156 ezer forint, vagyis 21 százalék a különbség.

Az elmúlt két évben a felújítandó társasházi lakások drágultak gyorsabban. Budapesten négyzetméteráruk 2024 októbere óta 33, a felújítottaké 28 százalékkal nőtt. A nagyvárosokban 48, illetve 31 százalék volt az emelkedés. A felújított és felújítandó lakások közti árolló így szűkült – mutattak rá. Hozzátették, a panellakásoknál jóval kisebb az állapot szerinti felár. Budapesten a felújított panelek medián négyzetméterára 1,23 millió forint. Ez 92 ezer forinttal, 8 százalékkal magasabb a felújítandókénál. Egy tipikus 53 négyzetméteres felújított panellakás így átlagosan 65,2 millió forintba kerül a fővárosban. A megyei jogú városokban 883 ezer forint a felújított panelek négyzetméterára, 100 ezer forinttal, azaz 13 százalékkal több. Két éve itt még 23 százalék volt a különbség, az árolló tehát jelentősen zárult. Egy nagyvárosi felújított panellakás átlagos értéke jelenleg 46,8 millió forint.

A téglalakásoknál nagyobb a felár, Budapesten a felújított téglalakások medián négyzetméterára 1,59 millió forint, 23 százalékkal több a felújítandókénál. A nagyvárosokban 929 ezer forint, 27 százalékkal több. Egy 53 négyzetméteres nagyvárosi és budapesti felújított téglalakás értéke ezért átlagosan 49,2 és 84,3 millió forintba kerül – írták a közleményben.

Tovább olvasom