Zöldinfó
Kosaras autók, harcias fiókák – így ment az idei nagy gólyagyűrűzés
Rekordszámú, a tavalyi 548 után idén összesen 915 gólyafióka gyűrűzésében segédkezett az E.ON.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kései vonulás, aszályos idők is nehezítették a gólyaszülők feladatait, a gólyagyűrűzések statisztikáját nézve azonban népes a gólyafiókák mezőnye idén -írja az alternativenergia.hu. Szép számmal akadtak négyfiókás fészkek, és átlagosan 3 fióka nevelődött egy gólyafészekben az E.ON területén. Az Észak- és Dél-dunántúli vármegyékben, valamint Budapest környékén lezajlott gólyagyűrűzésekben idén is az E. ON szakemberei nyújtottak támogatást személyes jelenléttel és kosaras autókkal. A gyűrűzésekkor a Nemzeti Park Igazgatóságok (a Balaton felvidéki, a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság, a Duna-Dráva, az Őrségi) és az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) szakembereit támogatták: 199 településen 297 fészeknél összesen 915 gólyafióka gyűrűzésében segédkeztek. Az E.ON kollégái fáradhatatlanul emelték le és szállították vissza a gyűrűzött fiókákat a fészkekbe, egy nap akár 10-12 települést, egy településen pedig több fészket is érintve.
A legtöbb gyűrűt Veszprém vármegyében helyezték a fiókák lábára, összesen 253-at, Győr-Moson-Sopronban 157, Tolnában 144, Fejér megyében 114 fióka kapott távolról leolvasható, egyedi ornitológiai jelzést. A fémgyűrű távoli országokban is segíti az augusztusban szárnyra kapó gólyák beazonosítását, információt szolgáltat vonulásukról, párválasztásukról, jövő évi hazatértükről. A Veszprém vármegyei Vilonyán érdekes történetet mesélnek a jelölőgyűrűk. Az ott költő fehérgólyapár mindkét tagja gyűrűs – ez önmagában is ritka, gyűrűik azonban egymás után következnek: H6MT és H6MU a gyűrűzési nyilvántartás alapján testvérek. Mindketten három éve, a tótvázsonyi fészekben keltek ki, és miután visszatértek délről, születési helyüktől 24 kilométerre foglaltak fészket, melyben egy fiókát nevelnek. A fiókát júniusban jelölték meg gyűrűvel a MME szakemberei az E.ON közreműködésével. Jelentős korkülönbségek voltak az idei kisgólyák között, több kései költés is akadt: a szakemberek a júniusi gyűrűzésekkor az átlagosan hét hetes fiókák mellett egészen apró, még nem gyűrűzhető egy heteseket is találtak, az ő lábukra később kerülhetett gyűrű. A tavasszal fészekből kipottyanó és madárkórházban cseperedő fiókák közül néhányat a gyűrűzéskor csempésztek vissza hasonló korú kisgólyák mellé a szakemberek: a gólyaszülők ilyenkor a „féltestvér” kisgólya etetését is ugyanúgy folytatják, ahogy sajátjaikét.
50 településen akadtak az átlagosnál több, négy* fiókát rejtő fészkek is, hét település pedig öt** fiókával is büszkélkedhet, ugyanakkor átlagosan három fióka a jellemző fészkenként. A kisgólyák meglehetősen harciasak az érkező E.ON-os kollégákat látva, főleg a hímek csípnek önvédelemből, de a földre érve – ahogy szüleiktől tanulták – mozdulatlanok maradnak. A gyűrűzés a fiókák egészségi állapotáról is hírt ad a szakembereknek, és alkalom arra is, hogy a fészkekbe felhordott szemetet, veszélyes anyagot eltávolítsák. Gyűrűzés során számos fészket szabadítottak meg a bálamadzagoktól, melyek a fiókák lábára tekeredve súlyos sérülést okozhattak volna a fiókáknak.
Zöld Energia
Magyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
Cink-levegő akkumulátorok fejlesztésén dolgoznak a Debreceni Egyetem kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hároméves projekt megvalósításához csaknem 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Alap) pályázatán – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, a projekt középpontjában álló cink-levegő akkumulátorok nagy fajlagos energiájuk, biztonságos működésük, környezetbarát jellegük és alacsony költségük révén a jövő egyik ígéretes energiatároló megoldásai lehetnek. Az újratölthető cink-levegő akkumulátorok széles körű alkalmazását ugyanakkor még számos műszaki és anyagtudományi kihívás akadályozza – jelezték. A Debreceni Egyetem kutatócsoportja az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a környezetbarát cink-levegő cellák fejlesztésében. A most induló projekt célja ezen eredmények továbbfejlesztése, különös tekintettel az akkumulátorok elektródáinak és szeparátor membránjainak fejlesztésére, valamint a teljesítmény javítására – ismertették. Az elért eredmények várhatóan hozzájárulnak a fenntartható, biztonságos és hosszú élettartamú energiatároló rendszerek fejlesztéséhez, erősítve a Debreceni Egyetem szerepét a nemzetközi akkumulátorkutatási és innovációs térben – mutatott rá a DE közleménye.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
