Zöldinfó
Kosaras autók, harcias fiókák – így ment az idei nagy gólyagyűrűzés
Rekordszámú, a tavalyi 548 után idén összesen 915 gólyafióka gyűrűzésében segédkezett az E.ON.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kései vonulás, aszályos idők is nehezítették a gólyaszülők feladatait, a gólyagyűrűzések statisztikáját nézve azonban népes a gólyafiókák mezőnye idén -írja az alternativenergia.hu. Szép számmal akadtak négyfiókás fészkek, és átlagosan 3 fióka nevelődött egy gólyafészekben az E.ON területén. Az Észak- és Dél-dunántúli vármegyékben, valamint Budapest környékén lezajlott gólyagyűrűzésekben idén is az E. ON szakemberei nyújtottak támogatást személyes jelenléttel és kosaras autókkal. A gyűrűzésekkor a Nemzeti Park Igazgatóságok (a Balaton felvidéki, a Duna-Ipoly, a Fertő-Hanság, a Duna-Dráva, az Őrségi) és az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) szakembereit támogatták: 199 településen 297 fészeknél összesen 915 gólyafióka gyűrűzésében segédkeztek. Az E.ON kollégái fáradhatatlanul emelték le és szállították vissza a gyűrűzött fiókákat a fészkekbe, egy nap akár 10-12 települést, egy településen pedig több fészket is érintve.
A legtöbb gyűrűt Veszprém vármegyében helyezték a fiókák lábára, összesen 253-at, Győr-Moson-Sopronban 157, Tolnában 144, Fejér megyében 114 fióka kapott távolról leolvasható, egyedi ornitológiai jelzést. A fémgyűrű távoli országokban is segíti az augusztusban szárnyra kapó gólyák beazonosítását, információt szolgáltat vonulásukról, párválasztásukról, jövő évi hazatértükről. A Veszprém vármegyei Vilonyán érdekes történetet mesélnek a jelölőgyűrűk. Az ott költő fehérgólyapár mindkét tagja gyűrűs – ez önmagában is ritka, gyűrűik azonban egymás után következnek: H6MT és H6MU a gyűrűzési nyilvántartás alapján testvérek. Mindketten három éve, a tótvázsonyi fészekben keltek ki, és miután visszatértek délről, születési helyüktől 24 kilométerre foglaltak fészket, melyben egy fiókát nevelnek. A fiókát júniusban jelölték meg gyűrűvel a MME szakemberei az E.ON közreműködésével. Jelentős korkülönbségek voltak az idei kisgólyák között, több kései költés is akadt: a szakemberek a júniusi gyűrűzésekkor az átlagosan hét hetes fiókák mellett egészen apró, még nem gyűrűzhető egy heteseket is találtak, az ő lábukra később kerülhetett gyűrű. A tavasszal fészekből kipottyanó és madárkórházban cseperedő fiókák közül néhányat a gyűrűzéskor csempésztek vissza hasonló korú kisgólyák mellé a szakemberek: a gólyaszülők ilyenkor a „féltestvér” kisgólya etetését is ugyanúgy folytatják, ahogy sajátjaikét.
50 településen akadtak az átlagosnál több, négy* fiókát rejtő fészkek is, hét település pedig öt** fiókával is büszkélkedhet, ugyanakkor átlagosan három fióka a jellemző fészkenként. A kisgólyák meglehetősen harciasak az érkező E.ON-os kollégákat látva, főleg a hímek csípnek önvédelemből, de a földre érve – ahogy szüleiktől tanulták – mozdulatlanok maradnak. A gyűrűzés a fiókák egészségi állapotáról is hírt ad a szakembereknek, és alkalom arra is, hogy a fészkekbe felhordott szemetet, veszélyes anyagot eltávolítsák. Gyűrűzés során számos fészket szabadítottak meg a bálamadzagoktól, melyek a fiókák lábára tekeredve súlyos sérülést okozhattak volna a fiókáknak.
Zöldinfó
Fokozott állatorvosi ellenőrzés indult a szerbiai járvány megfékezésére
Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be Dél-Szerbiában juh- és kecskehimlő miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be a dél-szerbiai Raska környékén, miután juh- és kecskehimlőt mutattak ki egy helyi gazdaságban – írja az alternativenergia.hu. A hatóságok szerint minden szükséges intézkedést megtettek a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására. A betegséget egy olyan gazdaságban azonosították, ahol 67 juhot és 60 bárányt tartottak. A laboratóriumi vizsgálatok kevesebb mint 24 órán belül megerősítették a fertőzést, ezt követően pedig az állategészségügyi előírásoknak megfelelően mind a 127 állatot leölték. Ez az első, juh- és kecskehimlővel kapcsolatos megerősített járványgóc Szerbiában 2026-ban.
A fertőzött gazdaság környezetében szigorú állategészségügyi felügyeletet rendeltek el, ellenőrzik az állatok mozgatását, és fokozott megfigyelés alatt tartják a környező tenyészeteket. Az állatorvosok a közeli településeken is vizsgálják az állományokat, hogy időben kiszűrjék az esetleges újabb fertőzéseket. Dragan Glamocic szerb mezőgazdasági miniszter szerint a vírus feltehetően illegális állatszállítás útján, Koszovó felől jutott Szerbiába. Hozzátette, hogy a juh- és kecskehimlő kevésbé jelentős gazdasági károkat okozhat, mint az afrikai sertéspestis, és emlékeztetett arra, hogy egy hasonló járványt tavaly mintegy két hónap alatt sikerült felszámolni. A juh- és kecskehimlő rendkívül fertőző vírusos állatbetegség, amely kizárólag a juhokat és a kecskéket érinti, emberre nem veszélyes.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
