Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A nap és a szél nem elég – atomerőmű nélkül nincs biztonságos energiaellátás

Mivel növekszik az áramigény és a folyamatos előállítást, a zsinórtermelést is biztosítani kell, ezért Magyarországnak szüksége van atomerőműre.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőpartnere Aszódi Attila energetikai mérnök, egyetemi tanár volt  -írja az alternativenergia.hu. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Karának dékánja a műsorban kifejtette: az atomerőművi blokkok folyamatosan termelnek, évente 16 milliárd kilowattóra villamos energiát állítanak elő, ami az éves hazai villamosenergia-fogyasztás 36 százalékát adja. A villamosenergiamixben szerepet játszik még a Mátrai Erőmű 6 százalékkal, 14 százalékot biztosítanak a földgáztüzelésű gázturbinás erőművek. A naperőművek a hazai felhasználás 14-15 százalékát adják, ezek azonban 16-17 százalékos éves kihasználási tényezővel tudnak dolgozni – tette hozzá, megjegyezve: a fennmaradó részt importból elégíti ki Magyarország. Áder János megjegyezte: egy robosztus naperőművi kapacitás sem tudja véglegesen azt a teljesítményt nyújtani, amit Paks ma stabilan a fogyasztóknak biztosít. “Magyarországon is vannak olyan hangok, amelyek azt mondják, hogy az atomerőművet be kell zárni, elég csak a nap, csak a szél. Ennek semmi realitása nincs” – fogalmazott.

Aszódi Attila felhívta a figyelmet arra: attól, hogy napközben jóval több villanyt tudunk csinálni naperőművekkel, attól még éjszaka nem lesz áram. Jelenleg a szélerőmű-kapacitás 320 megawattnyi az országban, ami nagyjából ezer megawattra bővíthető, azonban a nap- és szélerőművek kapacitása sem elégíti ki a fogyasztást – tette hozzá. A szakember szerint a “sötét szélcsend” – amikor a nap sem süt és a szél sem fúj – jelenségével is számolni kell. Magyarországon kétezer ilyen óra van a villamosenergia-rendszerben. Folyamatos egyensúlyt kell tartani a termelés és a fogyasztás között úgy, hogy az ne függjön évszaktól, napszaktól és időjárási viszonyoktól, ezért is kellenek a zsinórtermelők – emelte ki Aszódi Attila. Áder János kitért arra, ha a napközben megtermelt felesleges áramot – amit olcsón lehet csak eladni – tárolni tudnánk, akkor nem szorulna az ország az éjszakai drága importra. A volt köztársasági elnök a műsorban egyrészt a növekvő áramigénnyel, másrészt a zsinórtermelés biztosításával indokolta, hogy Magyarországnak szüksége van atomerőműre. Aszódi Attila egyetértett Áder Jánossal abban, hogy Paks2-re szükség van a magyar villamosenergia-rendszerben. A BME dékánja beszélt arról is, hogy meglátása alapján az idei év vége helyett leghamarabb 2033-ban indulhat el Paks2.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák