Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A nap és a szél nem elég – atomerőmű nélkül nincs biztonságos energiaellátás

Mivel növekszik az áramigény és a folyamatos előállítást, a zsinórtermelést is biztosítani kell, ezért Magyarországnak szüksége van atomerőműre.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőpartnere Aszódi Attila energetikai mérnök, egyetemi tanár volt  -írja az alternativenergia.hu. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Karának dékánja a műsorban kifejtette: az atomerőművi blokkok folyamatosan termelnek, évente 16 milliárd kilowattóra villamos energiát állítanak elő, ami az éves hazai villamosenergia-fogyasztás 36 százalékát adja. A villamosenergiamixben szerepet játszik még a Mátrai Erőmű 6 százalékkal, 14 százalékot biztosítanak a földgáztüzelésű gázturbinás erőművek. A naperőművek a hazai felhasználás 14-15 százalékát adják, ezek azonban 16-17 százalékos éves kihasználási tényezővel tudnak dolgozni – tette hozzá, megjegyezve: a fennmaradó részt importból elégíti ki Magyarország. Áder János megjegyezte: egy robosztus naperőművi kapacitás sem tudja véglegesen azt a teljesítményt nyújtani, amit Paks ma stabilan a fogyasztóknak biztosít. “Magyarországon is vannak olyan hangok, amelyek azt mondják, hogy az atomerőművet be kell zárni, elég csak a nap, csak a szél. Ennek semmi realitása nincs” – fogalmazott.

Aszódi Attila felhívta a figyelmet arra: attól, hogy napközben jóval több villanyt tudunk csinálni naperőművekkel, attól még éjszaka nem lesz áram. Jelenleg a szélerőmű-kapacitás 320 megawattnyi az országban, ami nagyjából ezer megawattra bővíthető, azonban a nap- és szélerőművek kapacitása sem elégíti ki a fogyasztást – tette hozzá. A szakember szerint a “sötét szélcsend” – amikor a nap sem süt és a szél sem fúj – jelenségével is számolni kell. Magyarországon kétezer ilyen óra van a villamosenergia-rendszerben. Folyamatos egyensúlyt kell tartani a termelés és a fogyasztás között úgy, hogy az ne függjön évszaktól, napszaktól és időjárási viszonyoktól, ezért is kellenek a zsinórtermelők – emelte ki Aszódi Attila. Áder János kitért arra, ha a napközben megtermelt felesleges áramot – amit olcsón lehet csak eladni – tárolni tudnánk, akkor nem szorulna az ország az éjszakai drága importra. A volt köztársasági elnök a műsorban egyrészt a növekvő áramigénnyel, másrészt a zsinórtermelés biztosításával indokolta, hogy Magyarországnak szüksége van atomerőműre. Aszódi Attila egyetértett Áder Jánossal abban, hogy Paks2-re szükség van a magyar villamosenergia-rendszerben. A BME dékánja beszélt arról is, hogy meglátása alapján az idei év vége helyett leghamarabb 2033-ban indulhat el Paks2.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák