Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kezdődik a modulgyártás Debrecenben – harmadával csökkenhet a víz- és energiafelhasználás

Környezetkímélőbb és energiahatékonyabb megoldásokat kíván alkalmazni debreceni gyárában a CATL.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Emlékezettek: az illetékes hatóság 2023-ban adta ki az üzem egységes környezethasználati engedélyét, amit két alkalommal (2023-ban és 2024-ben) módosítottak – tudatta az alternativenergia.hu. Az engedélyeknek megfelelően a modulgyártás próbaüzeme szeptemberben megkezdődött a Déli Ipari Parkban, a cellagyártás pedig a tervek szerint ez év végén indul el. A környezethasználati engedély módosításának célja, hogy kevesebb vizet és energiát használjanak fel – idézte a közlemény Matt Shent, a CATL Debrecen ügyvezető igazgatóját, aki hozzátette, abban nincs változás, hogy a magyar és az európai uniós környezetvédelmi előírásoknak megfelelő, szigorú üzemeltetési és ellenőrzési rendszert alakítanak ki.

A cég tájékoztatása szerint az új típusú, adiabatikus hűtőtornyok alkalmazásával közel harmadával csökkenhet a hűtésre felhasznált víz mennyisége, a hűtéshez kizárólag szürkevizet használnának a kapcsolódó városi infrastruktúra kiépítése után, ezzel csökkentve az üzem környezetvédelmi és vízvédelmi lábnyomát. A közleményben kiemelték: a korábbi tervekkel ellentétben a CATL Debrecen nem tervezi saját NMP-regeneráló (n-metil-2-pirrrolidon) létesítmény építését. A gyártási folyamatok során keletkező, újrahasznosítható vizes NMP-t hulladékhasznosítási engedéllyel rendelkező, szakértő partnerek szállítják el, ami megfelel a környezetvédelmi előírásoknak.

Továbbá technológiaváltást is terveznek: a nikkel-kobalt-mangán (NCM) kémiájú akkumulátor cellák mellett lítium-vasfoszfát (LFP) kémiájú akkumulátorokat is gyártanak majd Debrecenben. A gyártási folyamatok optimalizálásával, a hővisszanyerő rendszerek fejlesztésével, az égőberendezések és kemencék energiahatékonyságának javításával a debreceni üzemben közel harmadára csökken a gyártási tevékenység átlagos fajlagos energiaigénye – írták. A közleményben megjegyezték: a CATL az elmúlt öt évben mintegy 49 ezer új szabadalmi kérelmet nyújtott be és folyamatosan fejleszti gyártási technológiáját. A világ legnagyobb akkumulátorgyártója 2022 nyarán jelentette be, hogy Debrecenben építi meg második európai gyártóegységét.

Advertisement

Zöldinfó

Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kutatást a kínai Csengtui Műszaki Egyetem vezette, és abban Matthew Dodd, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA) tudósa is részt vett – számolt be róla az alternativenergia.hu. A tudósok azt már korábban is sejtették, hogy az oxigénszint fokozatosan nőtt a Föld légkörében, de abban nem volt konszenzus közöttük, hogy ez a folyamat pontosan mikor zajlott, és hogyan befolyásolta az óceánok kémiai összetétele, valamint a biológiai evolúció. “A Föld légkörében az oxigénszint emelkedése alapvető fontosságú az oxigénnel lélegző komplex élet megjelenése, a bolygó lakhatósága és a létfontosságú természeti erőforrások kialakulása szempontjából” – idézte Dodd magyarázatát az UWA honlapja. A kutatók az ősi szulfátásványokban megőrzött, nagy felbontású oxigénizotóp-adatok elemzésével rekonstruálták a légköri oxigénszint emelkedését és annak dinamikus kölcsönhatását az óceánokkal.

“A több milliárd évre kiterjedő oxigénizotóp-adatok szisztematikus mintavételével és a korábban publikált tanulmányok adatainak felhasználásával létrehoztuk a legteljesebb oxigénizotóp-alapú rekonstrukciót az elmúlt hárommilliárd év oxigénevolúciójáról” – mondta el a tudós. A kutatás, amelyet a Csengtui Műszaki Egyetem honlapja szerint Li Csao professzor, az egyetem tudósa vezetett, megállapította, hogy a Föld légkörének oxigéntartalma 410 millió évvel ezelőtt érte el a modern szintet. Az oxigéngazdag légkör kialakulásának folyamata három lépcsőben zajlott le. Az 1. szakasz, 2,4 milliárd évvel ezelőtt előtt a csaknem oxigénhiányos állapot időszaka volt. A 2. szakaszban 2,4 milliárd és 410 millió év között viszonylag alacsony szintről dinamikus változásokkal fokozatosan nőtt az oxigénszint. A 3. szakaszban pedig 410 millió évvel ezelőtt stabil, oxigéndús állapot alakult ki – számoltak be róla a kínai egyetem honlapján.

A kutatók három fő légköri oxigénszint-növekedési epizódot tártak fel: a paleoproterozoikumban (2,5 milliárd évtől 1,6 milliárd évvel ezelőttig), a neoproterozoikumban (1 milliárd évtől 538,8 millió évvel ezelőttig) és a paleozoikumban (538,8 millió évtől 252 évvel ezelőttig). A neoproterozoikumban zajlott oxigénszint-emelkedést követően a Föld óceánjai, amelyek nagyrészt oxigénhiányosak voltak, időszakos oxidációs impulzusoknak voltak kitéve. Ezek az események több száz millió éven át egymással szinkronban zajló szén-, kén- és oxigénizotóp-eltolódásokat eredményeztek, ami arra utal, hogy a légköri oxigén mennyiségének növekedése többször is előidézte az óceánok átmeneti oxidációját – írta a tanulmányt ismertetve az ausztrál egyetem. “A felfedezések környezeti keretet nyújtanak a földi élet eredetének és fejlődésének megértéséhez, valamint annak megismeréséhez, hogy hogyan keletkeztek az ásványi lerakódások és alakultak ki a kőolajkészletek” – magyarázta a kutatás jelentőségét Dodd.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák