Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Talaj, tudás, tudomány: a VI. Öko Expo a fenntartható agrárium jövőjéről

Az ökogazdaságok területe megduplázódott Magyarországon, mégis a termékek csaknem 90 százaléka feldolgozatlanul hagyja el az országot.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ökológiai gazdaságokban előállított termékek csaknem 90 százaléka alapanyagként elhagyja az országot és feldolgozott formában, magas áron kerül vissza a hazai boltok polcaira – hangzott el a VI. Öko Expo megnyitóján – írta meg az alternativenergia.hu. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kétnapos szakmai rendezvényének idén a Debreceni Egyetem Innovációs Központja ad helyet, a témák között szerepel egyebek mellett a talajminőség, a regeneratív gazdálkodás és a pályaorientáció is. 2019 és 2021 között mintegy 661 ezer hektáron folyt környezettudatos gazdálkodás hazánkban, emellett további 130-150 ezer hektáron zajlott az ökológiai gazdálkodás. 2021 és 2024 között megduplázódott, 1,2 millióra nőtt a környezettudatos gazdálkodásba vont termőhelyek nagysága és az ökogazdaságok területe is meghaladta a 300 ezer hektárt – hangzott el a VI. Öko Expo megnyitóján.

– Ilyen dinamikus fejlődéssel kevés ország büszkélkedhet, akik így tudnak vigyázni, megóvni teremtett világuk értékeit és szigorú előírások mellett tudnak gazdálkodni. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy növelnünk kell az alkalmazkodóképességünket, hiszen változik a környezet, a klíma. A tudást, az információt és az innovációt bele kell vinni a mindennapi gazdálkodásba az eredményesség érdekében. Ez a szakmai találkozó lehetőséget teremt az együtt gondolkodásra, arra, hogy beszéljünk a problémákról és hogy megoldásokat állítsunk a gazdatársadalom elé – mondta az eseményen Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Balla György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja beszédében egyebek mellett a talajvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. – A Föld talaja egy ökoszisztéma, melyre vigyázni kell, óvni érdemes. Ha ez nem történik meg, megszűnik egy láncszem, mely a földi élethez nélkülözhetetlen. Erre a láthatatlan világra vigyáznak önök, gazdálkodók. Az ökológiai gazdálkodást pedig össze kell kapcsolni a tudományos kutatással, a kutatókkal, mert csak tudományos eredmények birtokában vívhatják meg önök és mi is a harcunkat – jelentette ki Balla György. Harsányi Endre agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes szerint az agráriumban elengedhetetlen a minőség- és a hatékonyságnövelés.

Advertisement

– A gazdasági elemek és körülmények, a klíma változása mind-mind azt mutatják, hogy csak akkor tudunk előre lépni, ha a hatékonyságot növeljük és a minőséget javítjuk. Az Öko Expo a közös gondolkodás alappillére lehet, amely segítheti, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a hazai élelmiszeriparban az ökológiai szemlélet. A Debreceni Egyetem precíziós agráreszközparkjának és szolgáltatásainak bemutatásával szeretné láttatni, hogy milyen előremutatóan tudjuk vizsgálni a betegségeket, az inváziókat, illetve a termésbecslést – emelte ki Harsányi Endre.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke online üzenetben köszöntötte a szakmai találkozó látogatóit. Jakab István kiemelte: az ágazat fejlődése számára fontos lenne, hogy a hazánkban megtermelt, magas hozzáadott értékkel előállított, ökológia termesztésből származó termékek ne feldolgozatlanul, alapanyagként hagyják el az országot. – Egy az egészség, nincs külön humán-, állat- és talajegészség. Csak egészséges talajban lehet egészséges növényt termeszteni, csak azok az állatok lehetnek egészségesek, amelyek egészségesen táplálkoznak, és mi is csak akkor lehetünk egészségesek, ha egészséges növényeket és egészséges állatokat fogyasztunk. A legreálisabb kompromisszum a fenntarthatóság okán az ökológiai gazdálkodás – jelentette ki Szólláth Tibor.

Advertisement

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar vármegyei elnöke hangsúlyozta: az ökológiai termékek alapanyagának hazai feldolgozása és a közétkeztetésbe való becsatornázása nagyban segítené a bioélelmiszerek népszerűségének és piacának növekedését. Szólláth Tibor az ágazat jövője szempontjából meghatározónak nevezte a Debreceni Egyetem támogatását. Véleménye szerint az intézmény vezető szerepet tölthet be az ökológia gazdálkodás területén. A rendezvény keretében Veres Szilvia, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese bemutatta az Agrár- és Élelmiszer Innovációs Debreceni Egyetemi Kutatási Infrastruktúrát. Az egyetemi hálózat az egyetlen klaszter, amely bekerült agrár- és élelmiszertudomány területen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal TOP50 infrastruktúrája közé.

Az idei Öko Expón bemutatták Manninger G. Adolf A talaj sekély művelése című könyvének fakszimile kiadását. A könyv megjelenését a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem támogatta. Manninger G. Adolf munkásságát Fekete István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tanársegédje foglalta össze.bA kétnapos rendezvényen több mint 40 kiállító mutatja be termékeit, miközben az ágazat hazai és nemzetközi szakemberei megvitatják az aktuális kérdéseket, fejlesztési irányokat. Idén kiemelt szerepet kap az úgynevezett rövid ellátási lánc megvalósítása, a hatékony és intenzív, valamint a versenyképes ökotermelés.

Advertisement

Zöldinfó

Vízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira

A hangsúlyokat és a forrásokat is át kell helyezni a vízgazdálkodásban – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozást mindannyian érezzük, főképp a vízgazdálkodáson keresztül, amely az alkalmazkodásnak is a legjobb eszköze – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, hogy a “sok víz” problémájához nemcsak azzal a tudással tudtak idomulni, amellyel a 70 éves vízügyi igazgatás rendelkezik, hanem azzal a 450 milliárd forintos fejlesztésekben felépült védművekkel is, amelyekkel Európa élvonalába került az ország. “Azonban látnunk kell, hogy új korszak kezdődik, és másfajta fejlesztésekre van szükség” – mondta. V. Németh Zsolt kitért arra is: létrehozták a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, amely azonosítja és ütközteti a különböző ágazatok érdekeit. Megjegyezte, hogy a klímaváltozás nem csak az agrárium gondja. Az államtitkár közölte, hogy az idén 288 milliárd forint szolgálta a vízvisszatartást, és összesen 363 milliárd forintból gazdálkodhatott a vízügyi ágazat.

A fejlesztéseken belül számos projekt már zajlik, hat programban már elindult a közbeszerzés, kivitelezés, és ezek közül a legnagyobb a Debrecent érintő Civaqua második üteme, 40 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával – ismertette V. Németh Zsolt. Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester szerint az a legfontosabb, hogy jövőre folytatódhat a Civaqua, ami lehetővé teszi, hogy a Keleti-főcsatorna vizét Debrecen északi és keleti területeire is eljuttassák. Ehhez meg kell építeni egy 13,5 kilométer hosszú gravitációs vezetékrendszert, amely a vizet a 2023-ban megépült magasponti kiegyenlítő tározótól Debrecen-Pallag térségébe, a Pallagi-csatornába juttatja. A program megvalósulásával az ország első természetvédelmi területére, a Nagyerdőre juthat víz, valamint a város melletti tavakba, így a Vekeribe, az Erdőspusztai-tavakhoz és a Fancsikai-tározóhoz. Elmondta: mivel magasabb területre kell a vizet eljuttatni, a városnak van egy megállapodása a kormánnyal, ami hálózatfejlesztést irányoz elő a TIVIZIG és az OPUS TITÁSZ beruházásában; egy napelempark is részét képezi a távlati terveknek, erre kormánydöntés született, amelynek összege 3 575 000 000 forint.

Kifejtette, hogy a jövő héten ülésező városi közgyűlés dönt arról, hogy beadja-e a pályázatát egy 5 milliárd forintos fejlesztésre Civaqua Plusz néven, KEHOP Plusz pályázat keretében. A projekt konkrét célja, hogy a települések kezeljék a vízgazdálkodási kihívásokat, mint az egyenetlen csapadékeloszlás, a hirtelen lezúduló esők okozta károk, vagy aszály idején a vízhiány. Ebben a projektben valósulhatna meg a Vekeri-tó rehabilitációja és a Tócóvölgyi Ökopark is. Ez utóbbinak a megvalósulásáról jövőre születhet döntés, de mindkét projekt, vagyis a Civaqua második üteme és a Civaqua Plusz is 2029 decemberéig be kell, hogy fejeződjön. Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester arról beszélt, hogy Debrecen folyamatosan fejlődik, több mint 20 ezer új munkahely jött létre az elmúlt években. A fejlesztések látszanak a városban, azonban a gazdasági növekedés mellé élhető környezetet, közösségi tereket és természetközeli infrastruktúrát is kell építeni – fűzte hozzá.

Advertisement

Balázs Ákos (Fidesz-KDNP) alpolgármester kijelentette, hogy a projekt folytatása minden debreceninek fontos. Amikor a város zöld kódexét készítették és megkérdezték a helyieket, hogy a megjelölt 50 intézkedés közül melyiket tartják a legfontosabbnak, a Civaqua program folytatását nevezték meg – közölte.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák