Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tiszta energia, hazai fejlesztés – mikrovállalkozások és egyetemek is pályázhatnak

Megnyílt az elektronikus felület, így péntektől október 21-ig jelentkezhetnek a hazai vállalkozások az energetikai korszerűsítésekre ösztönző programcsomag negyedikként megnyíló felhívására.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pályázat a piacról még hiányzó innovatív technológiai fejlesztések, jelentős tudományos, műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását támogatja – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium (EM) – írja az alternativenergia.hu. A gazdaság- és iparfejlesztési törekvések a tiszta és megfizethető energiaforrások további térnyerését elősegítve hangolhatók össze az energetikai és klímapolitikai célokkal. A tavaly felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben Magyarország azt vállalta, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás 30 százalékát megújuló alapon állítjuk elő, a végső energiaigény 800-ról 740 petajoulera csökken. A hazai zöldgazdaság kimagasló termelői kapacitásokkal rendelkezik főként az akkumulátor- és hőszivattyúgyártásban. A magyar ötleteken alapuló technológiák, eszközök kifejlesztését a gazdasági versenyképesség fokozása és a karbonsemlegességi célok elérése érdekében is érdemes támogatni – írta közleményében a minisztérium .

Ismertették: a 13 milliárd forint vissza nem térítendő forrás tizenegy célterületen megvalósuló alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre fordítható. Támogatható technológiaként jöhetnek szóba egyebek mellett a nem-kémiai alapú magas hatásfokú energiatárolás, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, hatékony és környezetkímélő újrahasználata, a hulladékhő vagy az alacsony hőmérsékletű geotermikus kutak hasznosítása. A Jedlik Ányos Energetikai Program új pályázatán konzorciumi tagként mikrovállalkozások is részt vehetnek. A projektekbe K+F szolgáltató szervezetként, innovációs beszállítóként kapcsolódhatnak be az egyetemek és a kutatóintézetek.

Az egy projektre adható támogatás legfeljebb 600 millió forint. Az alsó összeghatár a társadalmi egyeztetés eredményeként 200 millió forintról 100 millió forintra csökkent. Így a korábban kalkulált maximum 65 kérelemmel szemben akár 130 pályázat is állami hozzájárulásban részesülhet. Előlegként a támogatás legfeljebb 40 százaléka igényelhető, amit az első mérföldkőhöz kapcsolódó szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadása után további maximum 40 százalék követhet. A fennmaradó hányadot a záró beszámoló elfogadását követően, utófinanszírozásként fizetik ki. A projektek végrehajtására a szerződéskötéstől számított 24-48 hónap áll majd rendelkezésre – részletezte a közlemény.

Advertisement

A kitöltőprogram már elérhető, a pályázatkezelő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2025. október 21-ig várja a jelentkezéseket. Az EM közleménye idézi Steiner Attila energetikáért felelős államtitkárt, aki kiemelte: “a kormány minden korábbinál több forrást biztosít a hazai vállalkozások számára ahhoz, hogy energiafelhasználásukat és rezsiterheiket korszerűsítésekkel mérsékeljék. A Jedlik Ányos Energetikai Program társadalmi egyeztetésig már eljutott felhívásai révén 415 milliárd forinttal ösztönözzük a hatékonyságot javító, az ipar zöldítését szolgáló beruházásokat. A dinamó feltalálójának nevét viselő programban legújabban a jeles elődök méltó utódait keressük. Gyakorlatban jól hasznosítható elképzeléseiket támogatással valóra váltva közösen erősíthetjük meg Magyarország energiaszuverenitását és az ellátás biztonságát. A Jedlik-program hamarosan komoly érdeklődésre számot tartó lehetőségeket nyitunk meg a többi között az ipari energiatárolók telepítésére vagy a földhő fokozott hasznosítására.”

Advertisement

Zöldinfó

Vízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira

A hangsúlyokat és a forrásokat is át kell helyezni a vízgazdálkodásban – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozást mindannyian érezzük, főképp a vízgazdálkodáson keresztül, amely az alkalmazkodásnak is a legjobb eszköze – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, hogy a “sok víz” problémájához nemcsak azzal a tudással tudtak idomulni, amellyel a 70 éves vízügyi igazgatás rendelkezik, hanem azzal a 450 milliárd forintos fejlesztésekben felépült védművekkel is, amelyekkel Európa élvonalába került az ország. “Azonban látnunk kell, hogy új korszak kezdődik, és másfajta fejlesztésekre van szükség” – mondta. V. Németh Zsolt kitért arra is: létrehozták a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, amely azonosítja és ütközteti a különböző ágazatok érdekeit. Megjegyezte, hogy a klímaváltozás nem csak az agrárium gondja. Az államtitkár közölte, hogy az idén 288 milliárd forint szolgálta a vízvisszatartást, és összesen 363 milliárd forintból gazdálkodhatott a vízügyi ágazat.

A fejlesztéseken belül számos projekt már zajlik, hat programban már elindult a közbeszerzés, kivitelezés, és ezek közül a legnagyobb a Debrecent érintő Civaqua második üteme, 40 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával – ismertette V. Németh Zsolt. Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester szerint az a legfontosabb, hogy jövőre folytatódhat a Civaqua, ami lehetővé teszi, hogy a Keleti-főcsatorna vizét Debrecen északi és keleti területeire is eljuttassák. Ehhez meg kell építeni egy 13,5 kilométer hosszú gravitációs vezetékrendszert, amely a vizet a 2023-ban megépült magasponti kiegyenlítő tározótól Debrecen-Pallag térségébe, a Pallagi-csatornába juttatja. A program megvalósulásával az ország első természetvédelmi területére, a Nagyerdőre juthat víz, valamint a város melletti tavakba, így a Vekeribe, az Erdőspusztai-tavakhoz és a Fancsikai-tározóhoz. Elmondta: mivel magasabb területre kell a vizet eljuttatni, a városnak van egy megállapodása a kormánnyal, ami hálózatfejlesztést irányoz elő a TIVIZIG és az OPUS TITÁSZ beruházásában; egy napelempark is részét képezi a távlati terveknek, erre kormánydöntés született, amelynek összege 3 575 000 000 forint.

Kifejtette, hogy a jövő héten ülésező városi közgyűlés dönt arról, hogy beadja-e a pályázatát egy 5 milliárd forintos fejlesztésre Civaqua Plusz néven, KEHOP Plusz pályázat keretében. A projekt konkrét célja, hogy a települések kezeljék a vízgazdálkodási kihívásokat, mint az egyenetlen csapadékeloszlás, a hirtelen lezúduló esők okozta károk, vagy aszály idején a vízhiány. Ebben a projektben valósulhatna meg a Vekeri-tó rehabilitációja és a Tócóvölgyi Ökopark is. Ez utóbbinak a megvalósulásáról jövőre születhet döntés, de mindkét projekt, vagyis a Civaqua második üteme és a Civaqua Plusz is 2029 decemberéig be kell, hogy fejeződjön. Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester arról beszélt, hogy Debrecen folyamatosan fejlődik, több mint 20 ezer új munkahely jött létre az elmúlt években. A fejlesztések látszanak a városban, azonban a gazdasági növekedés mellé élhető környezetet, közösségi tereket és természetközeli infrastruktúrát is kell építeni – fűzte hozzá.

Advertisement

Balázs Ákos (Fidesz-KDNP) alpolgármester kijelentette, hogy a projekt folytatása minden debreceninek fontos. Amikor a város zöld kódexét készítették és megkérdezték a helyieket, hogy a megjelölt 50 intézkedés közül melyiket tartják a legfontosabbnak, a Civaqua program folytatását nevezték meg – közölte.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák