Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Élő múzeum és tudományos labor egyszerre – újra megnyitották a keszthelyi botanikus kertet

A nagyközönség előtt is megnyitott a keszthelyi Georgikon botanikus kertje.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A nagyközönség számára is megnyitották Keszthelyen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusának botanikus kertjét, amelyet 1967-ben alakítottak ki – írja az alternativenergia.hu. Gyuricza Csaba, a MATE rektora a megnyitón elmondta: egy agrár- és élettudományi területen működő egyetemnél nagyon fontos az elméleti képzés mellett a gyakorlati képzés. Ez utóbbi színhelyei pedig nemcsak vállalatok, gazdasági társaságok, önkormányzat vagy különböző ágazati szervezetek lehetnek, hanem ilyen szempontból egy botanikus kert, egy arborétum is az, hiszen a növénytani és más alapozó tudományterületekhez nagyon nagy segítséget és gyakorlati támogatást adhat. Az arborétum ugyanis egyrészt egy élő múzeum, ahol nem vitrinekben láthatóak a növények, a természet értékei, másrészt egy élő tanterem is, hiszen nem egy épületben lévő oktatási színtér, harmadrészt élő laboratórium is. Egy egyetem számára a tudományos háttérnek és a kutatásnak is színtere az arborétum, például gombás kísérletek színhelye, de hallgatói kutatások, oktatói tudományos munkák végzéséhez is lehetőséget ad – jegyezte meg a rektor.

Kifejtette, hogy a Georgikon az alapítása, vagyis az 1800-as évek eleje óta együttműködött, élen járt az elméleti és a gyakorlati képzés átadásában, és már Festetics György idején arborétumot hoztak létre, amelyet az 1960-as években váltott fel a jelenleg látogathatóvá tett botanikus kert. Ahhoz, hogy egy fejlesztés látható és színvonalas legyen, nem kellenek százmilliók vagy milliárdok, de támogatókra, önkéntesekre szükség van, akik segítették azt, hogy meg tudjon újulni az arborétum. Fontos az az üzenete is, hogy a Georgikonnak nemcsak múltja van, hanem nagyon stabil jelene és még erősebb jövője is, ezt a felvételi adatok, az egyetem eredményei is mutatják – fogalmazott Gyuricza Csaba. Hozzátette még, hogy az arborétum a jövőben már nemcsak az oktatást, a kutatást, a tudományos munkát szolgálja, hanem kinyílik a város és a térség számára is, és a környezeti nevelésnek, a lelki, szellemi feltöltődésnek is teret biztosít.

Sáringer-Kenyeres Marcell, a botanikus kert vezetője az MTI kérdésére elmondta: az egyetem kollégiuma mögött hat hektáron terül el az arborétum, amelyet 1967-ban alakítottak ki. Az elmúlt időszakban a kertrendezés mellett új padokat, illetve madárodúkat helyeztek ki, a látogatók pedig minden növényfaj nevét táblákról olvashatják le.

Advertisement

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák