Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új lendületet kap az országfásítás: a cél a 27 százalékos erdősültség elérése

Külterületi közutak mentén telepítenek fákat országszerte a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János a Növénytelepítés a közutak mentén elnevezésű programról elmondta, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel 10 hektárnyi területen telepítenek többezer fát és cserjét – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte, hogy régóta dolgozik azért, hogy a közutak és a vasúthálózatok mentén, valamint az autópálya építések során üresen hagyott területekre fákat,  cserjéket telepítsenek. Hangsúlyozta, hogy a fásításnak több oka is van, egyrészt egyetlen fa mintegy 20-25 kilogramm szén-dioxidot tud megkötni évente, másrészt a fák segítenek csökkenteni a por- és hóátfúvásokat, harmadrészt csökkentik a termőföld erózióját. Kitért arra is, hogy olyan fákat telepítenek, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal és a környezeti terhelésekkel szemben. Kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert a Kárpát-medence éghajlata átalakul. “Akár akarjuk, akár nem, nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell” – fogalmazott.

Áder János elmondta azt is, hogy a program miatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. változtatott a korábbi szabályozásán és könnyebbé tette ezeknek az útmenti területeknek a fásítását. Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közutak mentén telepített fák nemcsak a szél mérséklésében nyújtanak segítséget, hanem élőhelyet is biztosítanak számos rovarnak és madárnak. Hozzátette, hogy a magyar tájképhez szervesen hozzátartozik az út menti fáknak, fasoroknak a látványa. Kiemelte, hogy nekünk, embereknek is felelősségünk van abban, hogy hogyan tudjuk mérsékelni az éghajlatnak a változását.

Elmondta, hogy az Agrárminisztériumban is azon dolgoznak, hogy az ország fával borított területeinek az arányát növeljék. Erre több program is indult, köztük az Országfásítási, a Településfásítási, az Újszülöttek erdeje programok. A cél az, hogy az ország fával borított területeinek aránya 24-ről 27 százalékra emelkedjen – emlékeztetett az agrárminiszter. Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy betegség és balesetek miatt többezer fát vágnak ki évente. A társaságnak ezen fák pótlására 50-60 millió forint forrása van évente. A Növénytelepítés a közutak mentén nevű program révén 100 millió forintból telepítenek több mint 5500 fát és 11 ezer csemetét – tette hozzá.

Advertisement

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közleménye szerint a fásítás során az egyes területekre szakemberek választottak az élőhelyi viszonyokhoz illő növényeket. A telepített fafajok között szerepel a vénic-szil és a szibériai szil, a mezei és a korai juhar, a virágos, a magas és a magyar kőris, a bugás csörgőfa, a kis- és nagylevelű hárs, valamint a cserjék közül az egybibés galagonya és a kökény.

Advertisement

Zöldinfó

A légkör megértése a jövő kulcsa lehet

A meteorológia hatásai a mobilitástól kezdve a mezőgazdaságon át az energiatermelésig fontos gazdasági rendszerek működését befolyásolják nap mint nap.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó szerint a légköri jelenségek és folyamatok megértésével jobban fel lehet készülni az időjárási szélsőségekre, a meteorológia ezért nem csupán előrejelzés, hanem felelősség és lehetőség is egyben – írja az alternativenergia.hu. Az időjárás nem ismer határokat, mindenütt fontos figyelemmel kísérni és megérteni. A fejlesztések mögött megfigyelések és globális együttműködések sokasága áll, az ezekre épülő szabad és nyílt adatcsere teszi lehetővé a jelenségek megismerését. A tudományosan megalapozott döntések segíthetik a közösségek és a környezet védelmét, hozzájárulva a fenntartható jövőhöz – tette hozzá. 1950-ben március 23-án lépett hatályba a Meteorológiai Világszervezet alapító okmánya, ennek emlékére határoztak a meteorológiai világnap megtartásáról, az első jelentős nemzetközi megemlékezést 1961-ben tartották – emlékeztetett köszöntőjében a HungaroMet vezérigazgatója. Szanka Gábor elmondta, az évforduló azóta rendszeres alkalom arra, hogy a légkör kutatása, az éghajlat változása vagy a katasztrófamegelőzés a figyelem középpontjába kerüljön.

Hozzátette, hogy az idei világnap mottója, az “observing today, protecting tomorrow” (a jelen megfigyelései a holnap biztonságának szolgálatában) is ezt az üzenetet közvetíti. Az előrejelzésekhez mindenhonnan pontos adatok kellenek, ezeket egy ország sem képes egymaga biztosítani. A globális együttműködés, az adatmegosztás ma fontosabb, mint valaha, hiszen a szélsőséges időjárás egyre nagyobb kockázat, a korai figyelmeztetés pedig életeket menthet és jelentős károkat előzhet meg – hangsúlyozta. Magyarország folyamatosan fejleszti a megfigyelő rendszereit, a HungaroMet pedig fontosnak tartja, hogy a belföldi mérőhálózat megbízhatóan működjön és illeszkedjen a nemzetközi rendszerekhez.

A háttérben végzett munka, a hálózatüzemeltetők, az előrejelzők, a kutatók, a műszaki és informatikai szakemberek tevékenysége sokszor láthatatlan, mégis fontos, a meteorológia pedig közös küldetés, amely segít megérteni a változó légkört. Ezt szolgálja minden adat és együttműködés, hiszen a jövő biztonsága attól függ, mennyire pontosak a mostani megfigyelések – fejtette ki Szanka Gábor.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák