Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új pályázat ösztönzi a települések zöld átállását és vízmegtartó fejlesztéseit

Az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményei összehangolt, ökológiai és gazdasági szempontból is fenntartható válaszokat igényelnek.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ennek egyik leghatékonyabb eszközei a természetalapú megoldások – írja az alternativenergia.hu. A települési környezetet érintő éghajlati, vízgazdálkodási és ökológiai kihívások természetalapú megoldásokkal történő kezelését ösztönzi a zöld-kék infrastruktúra fejlesztését támogató pályázat, amelyre 70 milliárd forintot fordít a kormány – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményében Gondola Csaba, körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Az államtitkár kiemelte: a pályázat célja, hogy növelje a települések alkalmazkodóképességét, erősítse a víz helyben tartását és támogassa az integrált, hosszú távú szemléletet a településfejlesztésben. Így azok zöldebbek, élhetőbbek és ellenállóbbak lehetnek az időjárási hatásokkal szemben.

A KEHOP Plusz program felhívása 70 milliárd forint támogatást biztosít a magyar települések fejlesztésére. A program a települések vízkezelési és vízvisszatartási problémáinak helyi, fenntartható megoldását segíti elő, egyaránt csökkentve a belvíz- és aszálykockázatokat, valamint előmozdítva a természetes vízfolyások és zöldfelületek megőrzését. Ismertették: pályázatot helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, területfejlesztési önkormányzati társulások, valamint konzorciumvezetőként az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) nyújthatnak be a felhívásban foglaltak szerint. A pályázatok benyújtására 4 szakaszban, először 2026. január 12. és február 12. között lesz lehetőség. A fejlesztési elképzeléseket a benyújtást megelőzően kötelező egy úgynevezett tervzsűrihez véleményezésre megküldeni. A pályázat részletes felhívása és annak dokumentumai elérhetők a kormányzati pályázati portálon – hívta fel a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium.

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák