Zöldinfó
Hogyan élhet együtt ember és erdő? Erre keres választ a MOME idei versenye
Az erdő és az ember kapcsolata áll a MOME idei kreatív pályázatának középpontjában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hatodik alkalommal hirdeti meg Ugrás a jövőbe című alkotópályázatát a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) a 7-10. osztályos diákok számára, az idei pályázat középpontjában az erdő és az ember kapcsolata áll – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a szervezők olyan 2-5 fős csapatok jelentkezését várják, akik kreatív ötletekkel reagálnának a jövő kihívásaira. A pályaművek többféle formában – analóg, digitális vagy vegyes technikával – készülhetnek. A diákok grafikával, fotóval, kisfilmmel, animációval, termék- vagy szolgáltatástervvel, illetve akár építészeti koncepcióval is nevezhetnek. A pályázati kiírásban felhívták a figyelmet, hogy az erdők kulcsszerepet játszanak a Föld ökológiai egyensúlyában: oxigént termelnek, szén-dioxidot kötnek meg, élőhelyet biztosítanak és hozzájárulnak a klíma szabályozásához. A klímaváltozás idején azonban ezek az ökoszisztémák egyre nagyobb nyomás alatt állnak. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint világszerte évente mintegy 10,9 millió hektár erdőt irtanak ki. A pályázat arra keresi a választ, hogyan élhet együtt az ember és az erdő valóban fenntartható módon, és milyen szerepe lehet a jövőben az erdők megóvásában.
A sajtóanyag szerint az idén hatéves pályázat célja, hogy a felnövekvő generációknak lehetőséget teremtsen pozitív módon szembenézni globális kihívásokkal. “A verseny közös gondolkodásra hív a klímavédelem, szegénység és más hasonló, mindenütt jelen lévő problémák kapcsán. Egy olyan edukációs folyamatba kapcsolja be a diákokat, amely során elsajátítják a designgondolkodás alapjait, s amelynek eredményeképp tudatosabban láthatják a jövő problémáit – és a felelősséget is, amellyel a Földért tartozunk” – írták a szervezők.
A regisztrált csapatok online felkészítő alkalmakon kapnak segítséget az első fordulós pályamunkák elkészítéséhez. A második fordulóba jutó csapatok a MOME oktatóinak mentorálásával többhetes intenzív felkészítő folyamatban vesznek részt, amelynek során skicc- és makettworkshopokon, valamint egy intenzív műhelyhéten dolgoznak tovább ötleteiken. A döntőbe jutó tíz csapat mindegyike mentorációban részesül, a győztesek pedig a MOME és partnerei által felajánlott kulturális programokra szóló jegyeket és digitális eszközöket kapnak – olvasható az MTI-hez eljuttatott dokumentumban.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
