Zöldinfó
Milliók kapcsolják le a villanyt világszerte
Március 28-án, szombaton 20:30-kor ismét Föld órája – a WWF kezdeményezése idén 20. alkalommal hív közös cselekvésre több mint 180 országban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A világ legnagyobb természetvédelmi akciója ezúttal is arra ösztönöz, hogy egy órára lekapcsoljuk a világítást – és ennél még tovább menjünk: szánjunk 60 percet a bolygónkra – írja az alternativenergia.hu. A globális konfliktusok és az energiaválság árnyékában különösen fontos az összefogás és az energiatudatos szemlélet. A Föld órája 2007-ben indult az ausztráliai Sydney-ben, mára pedig globális mozgalommá nőtte ki magát: tavaly több mint 118 ország és terület csatlakozott az egy órás lekapcsoláshoz. Az elmúlt két évtizedben nemcsak figyelemfelhívó akcióként működött, hanem kézzelfogható eredményeket is segített elérni – természetvédelmi területek létrehozásától kezdve környezetvédelmi szabályozások támogatásáig. „Adj egy órát a Földnek!” – biztat a Föld órája idén is, az üzenet pedig évről évre egyre sürgetőbb: a WWF kétévente kiadott Élő Bolygó Jelentése szerint a természetes élővilág súlyos válságban van, az állatfajok állományai drámai mértékben fogyatkoznak. Az éghajlatváltozás gyors üteme és a biológiai sokféleség csökkenése egyre inkább veszélyezteti saját jövőnket is, a jelenlegi globális konfliktusok és az energiaellátás biztosítása pedig még inkább arra ösztönöz: energiatudatos és a természettel összhangban működő lépéseket kell tennünk nemzetközi, országos és egyéni szinten is.
A szimbolikus lekapcsoláshoz Magyarországon is 2008 óta minden évben számos település csatlakozik – a szokásokhoz híven március 28-án 20:30-kor Budapest is lekapcsolja díszvilágítását egy órára. Az egy órás lekapcsolás hazánkban is egy lényeges figyelemfelhívó akció, amely azt üzeni, hogy környezettudatosabban kell élnünk. Az energiahatékonyság fokozása például kritikusan fontos, ha tisztább levegőt és élhetőbb környezetet szeretnénk magunk körül. „A szemünk előtt kibontakozó és egyre csak mélyülő energiaválság sokakat újra cselekvésre ösztönöz majd, de geopolitikai feszültségek nélkül is be kell látnunk, hogy egyénileg energiafogyasztásunk racionalizálása, országosan pedig a fenntartható és megújuló energiaforrások – például a nap- és szélenergia, a biogáz vagy a geotermikus energia – alacsony ökológiai kockázatú helyeken való használata az egyetlen út, amit választhatunk. A világítás lekapcsolásával mint szimbolikus gesztussal az a célunk, hogy sokak fejében szikrát gyújtsunk – emeli ki Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője. – A világ legenergiahatékonyabb technológiái is annyit érnek, amennyire tudatosan és takarékosan használjuk azokat. Magyarországnak kiváló és egyelőre zömmel kiaknázatlan lehetőségei vannak az energiahatékonyság, a megújuló erőforrások és szemléletformálás terén is. Ezért a Föld órájának üzenete hazánkban fokozottan érvényes és időszerű” – teszi hozzá a szakértő.
Egyéni szinten is számos lehetőségünk van arra, hogy energiatakarékosabbá tegyük otthonunkat: a megfelelő szigetelés és nyílászárók, a hőszivattyús fűtés preferálása, fatüzelés esetén száraz tűzifa használata, de akár a hosszú időre bukóra hagyott ablak helyett a többszöri rövid, intenzív szellőztetés vagy épületeink növényekkel való nyári árnyékolása mind-mind olyan praktika, ami nem csak környezetünknek, de a pénztárcánk is kedvez. Idén adj egy órát te is a Földnek! Saját lehetőségeidhez mérten tegyél valami jót a természetért: kapcsolódj ki a természetben, tudj meg többet a körülötted található élővilágról, csökkentsd a környezeti terhelésedet vagy inspirálj másokat is a cselekvésre! Az akcióhoz csatlakozásodat a foldoraja.hu oldalon jelezheted, amivel egy nyereményjátékban is részt tudsz venni. A kezdeményezés mára a remény és az összefogás szimbólumává vált: emlékeztet arra, hogy közösen valódi változást érhetünk el. A jubileumi, 20. Föld órája célja, hogy minden eddiginél több embert ösztönözzön cselekvésre – egyetlen óra alatt, a Földért.
Zöldinfó
Fenntartható élményközponttal bővült Székelyföld egyik legkülönlegesebb természeti kincse
A zöld turizmust elősegítő ökocentrumot adtak át a Szent Anna-tónál.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A székelyföldi létesítmény létrejötte fontos lépés a vulkanikus eredetű tó és a Mohos-tőzegláp fenntartható turisztikai hasznosítása felé – írta az alternativenergia.hu hírportál. A beruházást a Magyar Turisztikai Ügynökség közvetítésével a magyar kormány támogatta. Dósa Elek Levente, a természetvédelmi területet felügyelő Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője elmondta: az egyesület és a Lázárfalvi Közbirtokosság közel másfél évtizede vállalta, hogy megőrzi és a jövő generációkkal is megismerteti a hely valódi értékét. Így született meg az ökocentrum gondolata, a kráterek egész területét magába foglaló rendszer, ahol a természetben való létezés ötvöződik a tudományos megismeréssel, a felelős és tudatos viselkedéssel, a hely tiszteletével – mondta.
“Az ökocentrum soha nem látott léptékű lehetőséget jelent. Mindenekelőtt a civilizált látogatási körülményeket valósítja meg, ezen túl keretrendszert biztosít az oktatási-nevelési foglalkozásoknak, és hozzájárul továbbra is a hely fokozott védelméhez” – idézte a hírportál az ügyvezetőt. Elmondta, a projekt nyomán felújított parkoló fogadja a látogatókat, a központban interaktív parkot alakítottak ki a gyerekeknek, a Mohos-tőzeglápban összefüggő pallórendszert alakítottak ki, mely tíz kilométeres ösvényhálózathoz kapcsolódik, amelyen körbe lehet járni a kráterek bérceit. Az ökocentrum központi eleme a tudásközpont épülete, mely az 1963-ban épült menedékház felújításával és kibővítésével jött létre. Földszintjén információs pult, kiállítótér, a Csomád-vulkán háromdimenziós modellje és információs pannók vannak. Étkező, fedett és szabadtéri terasz tartozik hozzá, alagsorában vetítőtermet alakítottak ki. Az emeleten irodahelyiségek és három kutatói szolgálati lakás kapott helyet.
A kiállítótér és vetítőterem egyelőre előzetes egyeztetés alapján látogatható, az állandó nyitvatartás a nyári szezonban kezdődik. Az avatóünnepségen megjelenteket Szakács Márton, a Lázárfalvi Közbirtokosság elnöke köszöntötte, aki köszönetet mondott a magyar kormánynak a támogatásért. Tánczos Barna, a román kormány miniszterelnökhelyettese arról beszélt, hogy a természet védelme kötelesség, a központ pedig segíti az egyedülálló természeti értékek megismerését és megbecsülését. “Az itt folyó munka, az oktatás, a szemléletformálás, a kutatás hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generáció ne csak örökölje, hanem tudatosan őrizze is ezt a páratlan természeti értéket.” “A Szent Anna-tónál bebizonyították, lehet olyan turisztikai tevékenységet folytatni, amely egyszerre fenntartható, ismeretterjesztő és élményt nyújt. A Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpont a múlt értékeire építve kínál korszerű, jövőbe mutató élményt a látogatóknak” – idézte a politikust a Maszol.
Varga Ferenc, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja kiemelte: Magyarország számára is kiemelten fontos minden olyan kezdeményezés, amely a természetvédelmet szolgálja. A természetvédelem, a fenntartható gondolkodás, a tudás átadása olyan ügyek, amelyek túlmutatnak a határokon – húzta alá. Az avatón Tamás Sándor, a Kovászna megye önkormányzat elnöke és Szántó László, Csíkkozmás polgármestere is megosztotta a hellyel kapcsolatos élményeit. Korodi Szabolcs, a tervezőcsapat vezetője a Szent Anna-tó funkcióinak változását ismertette.
A közelében található kápolna miatt hosszú ideig búcsújárók helyként volt ismert, majd az 1960-as évektől sátorozni, kirándulni is érkeztek emberek. Az 1990-es években képzőművészeti tábornak és triatlonversenyeknek is helyt adott. Az ökocentrum épületét az országos építészeti biennálén az elmúlt két év legkiemelkedőbb négy turisztikai fejlesztése közé sorolták – mondta. A Székelyföld egyik legfontosabb természeti látványosságának számító Szent Anna-tó egy vulkán kráterében alakult ki. A tó tulajdonképpen a vulkánkráterbe lehulló esővizet tárolja, sem forrása, sem lefolyása nincsen, ezért vize csekély mértékben képes az öntisztulásra. A tóban 2018 tavaszán tiltották be a fürdőzést.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
