Zöldinfó
Hollywodd blöffje lenne a klímaváltozás?
Barbra Streisand beszólt a szenátornak, aki a “hollywoodi elitet” és a dívát hibáztatta azért, hogy egy összeesküvés jegyében elhitették a közvéleménnyel, a klímaváltozás létezik.
David Corn újságíró a minap felidézte, mit beszélgetett James Inhofe-fal szenátus Környezeti és Közmunkai Bizottságának soron következő elnökével 2009-ben a koppenhágai klímacsúcson:
“Nézzen körül. Intelligens, jó szándékú emberek ezrei vannak itt ebben a gigantikus konferenciaközpontban: tudósok, államfők, kormánytisztviselők, politikai szakértők. Ők mind úgy hiszik, a klímaváltozás valós, nagy veszélyt jelent és gyorsan cselekednünk kell valamit ellene. Úgy gondolja, ezeket az embereket mind megvezették, megtévesztették?”
James Inhofe mosolygós válasza: “Igen.”
“Ők mind egy jól megszervezett globális csalás áldozatai?”
Inhofe válasza: “Igen.
“Akkor ez nem is kis csalás. De hát ki találta ki?”
Inhofe válasza: “Hollywoodi liberálisok és szélsőséges környezetvédők.”
“És Hollywoodban ki csinálja ezt?”
Inhofe válasza: “A liberális bagázs. Barbra Streisand.”
Köszönöm Infore szenátornak, hogy engem választott a klímaváltozás veszélyei ellen felszólaló hangnak”, reagált az Oscar-díjas színésznő-rendezőnő. “De én csak egy vagyok a sok millió hang közül, akik jól tájékozottak és meg vannak riadva, beleértve a klímatológusok 97%-át!”, idézte a dívát a Salon.com.
Streisand a Twitteren azon is elförmedt, hogy Inhofe-ra hagyni a környezetvédelem ügyét olyan veszélyes ostobaság, mint “a rókára bízni a tyúkólat”.
Inhofe egész könyvet szentelt a klímaváltozás csalásként való értelmezésének, s ebben az amerikai Környezetvédelmi Hivatalt (EPA) a Gestapóhoz hasonlította. (Streisandot is említi a könyvben.)
Az amerikaiak 60 százaléka alapvetően fikciónak, hazugságnak tartja a globális felmelegedésről szóló tudományos elméletet – mondjuk ez a fentiek fényében már kevésbé meglepő, de nem kevésbé elkeserítő.
forrás: piacesprofit.hu
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöldinfó
A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon
1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.
Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.
Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.
A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt

Szilvia
2014-12-30 at 10:20
Megdöbbentő, hogy az amerikaiak 60%-a inkább hisz laikusoknak, mint tudósoknak és szakembereknek. Ha ez a 60% valamilyen ismeretlen okból tényleg azt hiszi, hogy egy díjazott művész egyből hiteles lesz a reál tudományokban is, akkor az illető, mielőtt megszólal, előbb elgondolkodhatna a felelősségén, és legalább minimális szinten utánanézhetne a témának, ha már a hallgatóságának többsége is elfelejt gondolkodni.