Zöld Energia

Megújuló energiát termel a „Nagy alma”

Létrehozva:

9 év telt el a létrehozás óta

2015-01-09

Szerző:

Hell

A 70 méter magas Tudás Fája elnevezésű óriási fa megújuló energiát termel piezoelektromos kristályszálakkal és mikro-szélturbinákkal. Egyetlen ilyen „almafa” száznál több otthont láthat el megújuló energiával.

A Tree of Knowledge (Tudás Fája) a 2014-es Land Art Generator Initiaitive tervpályázat egyik látványos projektje, mely a többi 300 megújuló energiát termelő művészi formatervezésű erőműhöz hasonlóan készen áll arra, hogy megépítsék és üzembe helyezzék, írja az Impress Magazin.

A hatalmas világító fa

A különleges világító fa két technológiát, a szélenergiát és piezoelektromosságot ötvözi. A piezoelektromosság elektromos jelenség, mely során kristály vagy kerámia anyagokon rezgés vagy összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik. A hatalmas alma több millió piezoelektromos alkotóelemet tartalmazó PVC csövekből áll, melyekben szintén elindul az elektromos áramtermelés a rezgés hatására.

Rejtett szélturbinák

A szélturbinák pedig a fa tetején és a szerkezet belsejében, rejtve helyezkednek el, csökkentve ezzel a környezeti zajterhelést. A tengerparton süvítő szél a talajon elhelyezett gyökereken keresztül behatol a szerkezet belsejébe, és felfelé halad a 70 méteres építmény tetejéig, ahol a szélturbinák áramot termelnek.

Az előzetes becslések szerint egyetlen megújuló energiát termelő almafa 102 otthont látna el elektromos árammal.

forrás: impressmagazin.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom