Zöldinfó
Sci-fi után itt a kli-fi
Sok sztár ismert zöld aktivistaként. Robert Redford, Leonardo DiCaprio, Daryl Hannah csak három név közülük. Bár sokat tesznek a környezetért, munkájukban ez nem játszik központi szerepet – nem igazán látjuk őket klímaváltozásról szóló filmekben. Pedig már neve is van a műfajnak: cli-fi, vagy magyarosan kli-fi.
A klímaváltozást mára nem igazán kell megmagyarázni senkinek. Szó szerint a bőrünkön érezzük. A közhelyek pedig jó filmalapanyagok, mivel mindenki érti őket. A hollywoodi filmek tehát elvileg könnyen kiaknázhatnák a bolygónk és fajunk ökológiai sorsához fűződő félelmeinket. De az amerikai stúdiók – Roland Emmerich 2004-es Holnaputánját leszámítva – csak ritkán forgatnak olyan filmeket, amelyekben a cselekmény fontos eleme a klímaváltozás. Legalábbis így volt ez eddig. A Salon.com szerint 2014 mintha fordulópontnak tűnt volna e tekintetben.
Műfaji becenevet is kitaláltak már a klímaváltozásról szóló filmekre: sci-fi helyett cli-fi. Dan Bloom filmkritikus el is indította a „Cliffies”-díjakat, amelyeket ezentúl a legjobb, ökológiai problémákkal foglalkozó filmek nyerhetnek el.
Az idei mezőnyben a következő alkotások szerepeltek:
– The Young Ones. Jake Paltrow rendezése, mely az ivóvízhiányos jövőben játszódik. (Jake-ről tudni kell, hogy Gwyneth Paltow testvére.)
– The Rover. Ebben a thrillerben egy globális gazdasági összeomlás után játszódik 10 évvel, amelyben egy magányos férfi ered a nyomába annak a személynek, aki ellopta egyetlen vagyontárgyát, az autóját. A főszerepekben Guy Pearce és Robert Pattinson láthatók.
– Into the Storm. Valójában a Twister (1996) alaphelyzetét melegíti fel újra ez az akciófilm. A hurrikánok kalandvágyó szerelmesei érkeznek egy kisvárosba, hogy szemtanúi legyenek annak, ahogy lecsap a közeledő vihar. Itt viszont el sem hangzik a klímaváltozás szó, holott a ciklonok, tájfunok éppen a felmelegedett tengerekből nyernek nagyobb energiát, hogy minél mélyebbre hatoljanak a szárazföldön.
– Noé. Múltbéli özönvíz, a teremtés/genezis sokszínűsége és a bárka.
– Csillagok között. Itt már menthetetlen bolygónk, ezért más égitesten keres újabb hazát az emberiség.
– Snowpiercer. Talán ez az egyetlen bevállalós film, már ami a klímavédelem kérdéseivel történő foglalkozást illeti. Igaz, a jövőkép itt sem rózsás: a „geoengineering” – vagyis a klímaváltozás technológiai eszközökkel való megfékezése – kudarcot vallott, sőt éppen ellenkezőképpen sült el, mint ahogy tervezték. Beköszöntött a második jégkorszak. A film nem bújik ki annak kimondása alól, hogy a fogyasztói társadalom a bűnös, fenntartásának ökológiai következményeit mindenki megfizeti, vagyoni helyzettől függetlenül.
Hol van a Dustin Hoffman és Robert Redford főszereplésével készült Az elnök embereihez hasonló klímapolitikai krimi? Hol van a klímaváltozás és a kollektív tudatalattiban zajló feszültségek összekapcsolása, hasonlóan apokaliptikus-spirituális formában, mint amit Peter Weir kísérelt meg Az utolsó hullámban (1977)? Hol van Mexikói-öbölben történt BP-olajkatasztrófa hiperrealista filmfeldolgozása?
Csupa kiaknázatlan lehetőség…
Zöldinfó
Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon
Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.
A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.
A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés