Zöldinfó
Sci-fi után itt a kli-fi
Sok sztár ismert zöld aktivistaként. Robert Redford, Leonardo DiCaprio, Daryl Hannah csak három név közülük. Bár sokat tesznek a környezetért, munkájukban ez nem játszik központi szerepet – nem igazán látjuk őket klímaváltozásról szóló filmekben. Pedig már neve is van a műfajnak: cli-fi, vagy magyarosan kli-fi.
A klímaváltozást mára nem igazán kell megmagyarázni senkinek. Szó szerint a bőrünkön érezzük. A közhelyek pedig jó filmalapanyagok, mivel mindenki érti őket. A hollywoodi filmek tehát elvileg könnyen kiaknázhatnák a bolygónk és fajunk ökológiai sorsához fűződő félelmeinket. De az amerikai stúdiók – Roland Emmerich 2004-es Holnaputánját leszámítva – csak ritkán forgatnak olyan filmeket, amelyekben a cselekmény fontos eleme a klímaváltozás. Legalábbis így volt ez eddig. A Salon.com szerint 2014 mintha fordulópontnak tűnt volna e tekintetben.
Műfaji becenevet is kitaláltak már a klímaváltozásról szóló filmekre: sci-fi helyett cli-fi. Dan Bloom filmkritikus el is indította a „Cliffies”-díjakat, amelyeket ezentúl a legjobb, ökológiai problémákkal foglalkozó filmek nyerhetnek el.
Az idei mezőnyben a következő alkotások szerepeltek:
– The Young Ones. Jake Paltrow rendezése, mely az ivóvízhiányos jövőben játszódik. (Jake-ről tudni kell, hogy Gwyneth Paltow testvére.)
– The Rover. Ebben a thrillerben egy globális gazdasági összeomlás után játszódik 10 évvel, amelyben egy magányos férfi ered a nyomába annak a személynek, aki ellopta egyetlen vagyontárgyát, az autóját. A főszerepekben Guy Pearce és Robert Pattinson láthatók.
– Into the Storm. Valójában a Twister (1996) alaphelyzetét melegíti fel újra ez az akciófilm. A hurrikánok kalandvágyó szerelmesei érkeznek egy kisvárosba, hogy szemtanúi legyenek annak, ahogy lecsap a közeledő vihar. Itt viszont el sem hangzik a klímaváltozás szó, holott a ciklonok, tájfunok éppen a felmelegedett tengerekből nyernek nagyobb energiát, hogy minél mélyebbre hatoljanak a szárazföldön.
– Noé. Múltbéli özönvíz, a teremtés/genezis sokszínűsége és a bárka.
– Csillagok között. Itt már menthetetlen bolygónk, ezért más égitesten keres újabb hazát az emberiség.
– Snowpiercer. Talán ez az egyetlen bevállalós film, már ami a klímavédelem kérdéseivel történő foglalkozást illeti. Igaz, a jövőkép itt sem rózsás: a „geoengineering” – vagyis a klímaváltozás technológiai eszközökkel való megfékezése – kudarcot vallott, sőt éppen ellenkezőképpen sült el, mint ahogy tervezték. Beköszöntött a második jégkorszak. A film nem bújik ki annak kimondása alól, hogy a fogyasztói társadalom a bűnös, fenntartásának ökológiai következményeit mindenki megfizeti, vagyoni helyzettől függetlenül.
Hol van a Dustin Hoffman és Robert Redford főszereplésével készült Az elnök embereihez hasonló klímapolitikai krimi? Hol van a klímaváltozás és a kollektív tudatalattiban zajló feszültségek összekapcsolása, hasonlóan apokaliptikus-spirituális formában, mint amit Peter Weir kísérelt meg Az utolsó hullámban (1977)? Hol van Mexikói-öbölben történt BP-olajkatasztrófa hiperrealista filmfeldolgozása?
Csupa kiaknázatlan lehetőség…
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
7 tipp a zöldebb otthonokhoz
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
ÉVOSZ: az építőipar rendelésállománya 30 százalékkal kisebb, mint 2022 közepén volt
KIM: támogatja a kormány az egyetemek energiakiadásait
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés