Zöldinfó
Lassan 1 éves a Gleccser Köztársaság

A világ legfiatalabb mikroállama nem más, mint a Greenpeace kampányfogása. Dél-Amerika összes gleccserének több mint 80%-a Chilében található, de sajnálatos módon ennek a több mint 3000 gleccsernek a védelme, kormányzati ellenőrzése semmilyen formában nem megoldott, így létezésük folyamatos veszélynek van kitéve a bányászati szektortól és a hatalmas infrastrukturális projektektől, ami miatt környezetvédelmi aktivisták már évek óta tiltakoznak-tiltakoztak.
A módszerekben sosem válogató Greenpeace még 2014. márciusában, gleccserek mellett tervezett bányák miatti tiltakozásként megalapította a Gleccser Köztársaság mikroállamát, kihasználva egy állítólagos jogszabályi anomáliát, a tényt, hogy a gleccserek jogi helyzete nincsen tisztázva a chilei jogban.
Persze valójában ez nem így van, mégis a Gleccser Köztársaság létrejött 23 ezer négyzetkilométernyi gleccsert területének tartva és a létrejötte utáni első napokban több tízezren folyamodtak állampolgárságért – ma már több mint 170 ezer állampolgára van a mikroállamnak illetve a Greenpeace irodáiban 40 nagykövetsége is létezik, van fővárosa egy Andokban található sátortáborban, van saját zászlója és útlevele is. A környezetvédő csoport helyi irodája szerint a világon sehol máshol nem pusztulnak olyan ütemeben a gleccserek, mint Chilében, ami egyrészt a globális klímaváltozásnak, másrészt a hatalmas méretekben folyó bányászatnak köszönhető, így a mikroállam létezésére mindenképpen szükség van addig, amíg ezt a helyzetet a santiagói kormányzat nem változtatja meg.
Kísérlet történt erre, 2014-ben többször is beterjesztettek egy törvényjavaslatot a chilei parlament alsóháza elé (Argentínában például már régóta van ilyen jogszabály), de különféle okok miatt ez még mindig nem került elfogadásra – addig pedig a jelenlegi szabályozás van életben, azaz ha bármilyen bányászati vagy egyéb projekt érint egy gleccsert, akkor egy egyszerű környezetvédelmi tanulmánnyal illetve az abban foglaltaknak megfelelő mértékű kompenzáció kifizetésével elhárul minden akadály a chilei édesvízkészletek számára létfontosságú természeti képződmény pusztítása elől.
A Gleccser Köztársaság létezésének a jogi alapjai is adottak, hiszen az 1933-as montevidói egyezménynek megfelelően van állandó lakossága, területe, kormánya és diplomáciai kapcsolatot is tud kialakítani más államokkal (bár, hogy van-e területe az jogászok vitájának tárgya lehetne hónapokon át), bár a világtörténelemben már láttunk hasonló, komolyan nem igazán vett kezdeményezéseket Afrikától kezdve Európán át egészen Óceániáig. És hogy a köztársaság állampolgárai mit értenek a gleccserek védelmén? Kutatók tanulmányai szerint a turizmust leszámítva szinte minden más emberi tevékenységet távol kell tartani ezektől a sok régióban a szárazság idején életmentőnek számító képződményektől, ugyanakkor más környezetvédelmi lépéseket is meg kell tenni, hiszen a nagyvárosok szennyeződése, az erdők pusztítása is súlyos fenyegetést jelent rájuk nézve. Persze ellenzői is vannak a Greenpeace programjának, ők azt mondják, hogy egy ilyen törvény elfogadásával több ezer embert foglalkoztató bányák zárnának be országszerte és a gazdaság is súlyos károkat szenvedne el, ami a mérleg nyelvét egyértelműen a jelenlegi szituáció fenntartása felé billenti el.
forrás: purochile.blog.hu

Zöldinfó
Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.
A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.
A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.
Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó17 óra telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés