Zöldinfó
Obama olajvezetéket vétózott
Ígéretéhez híven megvétózta kedden Barack Obama amerikai elnök a Keystone XL kőolajvezeték megépítésére vonatkozó törvényjavaslatot.
Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség vezetője bejelentette, hogy a szövetségi felsőház március 3-án megkísérli majd leszavazni az elnöki elutasítást. Ehhez a republikánus többségű kongresszus mindkét házában kétharmados támogatottságra lenne szükség, amire megfigyelők szerint kevés az esély. Az elnök az elutasítás indoklásában azt írta, hogy a republikánus többségű kongresszus a hozzá kedden beterjesztett törvénytervezettel meg kívánta kerülni azokat a bevált eljárásokat, amelyek célja azt megállapítani, hogy valóban amerikai nemzeti érdek-e a Kanadából a Mexikói-öbölig vezető csővezeték megépítése. Az amerikai külügyminisztérium – az üggyel kapcsolatban immár sokadszor – a mérlegelés szakaszában tart.
A mostani ugyan még csak a harmadik vétó Obama hetedik évébe lépett kormányzásában, ám a liberális The New York Times szerint mostantól hasonló elnöki intézkedések sorára lehet számítani. Az elnök a várakozások szerint ilyen módon fog ellenállni a kongresszusi többségnek az egészségügyi reform módosítására, vagy az Iránnal szembeni újabb szankciók bevezetésére irányuló törekvéseinek. A konzervatív The Washington Times számításai szerint Obama január 3. óta 12 vétót – 11-et hivatalos nyilatkozatokban, egyet pedig szóban – helyezett kilátásba, ami az év ezen korai szakaszában három évtizedes csúcsot jelent. A lap rámutatott, hogy a hivatalos vétófenyegetések gyakorlatát a Fehér Ház 1985-ben, a republikánus Ronald Reagan által vezette be.
A Keystone XL megépítését a calgaryi központú TransCanada társaság először 2008-ban javasolta. Ezt az Obama-kormány 2012 elején arra hivatkozva utasította el, hogy a kongresszus által számára megszabott időkeret nem tette lehetővé a döntésre vonatkozó hatástanulmányok elkészítését. Ennek egyik oka az volt, hogy a terv ellenzői környezetvédelmi kifogásokat emeltek a vezeték nebraskai szakasza ellen. A TransCanada ezt követően kettébontotta a projektet, és bejelentette, hogy elkezdi megépíteni a vezeték Oklahoma állam és a Mexikói-öböl közé eső, 780 kilométeres szakaszát. Ehhez ugyanis – mivel a csővezeték déli szakasza kizárólag az Egyesült Államok területén halad – nem volt szükség szövetségi szintű jóváhagyásra.
A TransCanada 2012 májusában újból kérelmezte a washingtoni külügyminisztérium engedélyét az északi szakasz megépítésére. Mivel ez már átlépné a kanadai-amerikai határt, a projekt nem valósítható meg az Egyesült Államok kormányának beleegyezése nélkül. Tavaly januárban a külügyminisztérium is arra a következtésre jutott, hogy a vezeték nem okoz majd jelentősebb változást a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából. A minisztérium leszögezte, hogy a kanadai olajat – amelynek felhasználása 17 százalékkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár ugyan, mint az átlagos kőolajé – mindenképpen ki fogják termelni, és ha nem csővezetéken, akkor vasúton és közúton juttatják el a finomítókhoz, ami viszont nagyobb környezetszennyezési veszéllyel jár a földfelszínen.
Vizsgálat tárgyát képezi ugyanakkor, hogy valóban olyan jó munkahelyteremtő beruházás-e a Keystone XL, mint ahogy azt támogatói állítják. Az ellenérvek szerint az építkezés valóban sokaknak adna munkát, ám elkészülte után a csővezeték üzemeltetéséhez már legfeljebb csak 40 emberre lesz szükség. Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a TransCanada mellett az amerikai fogyasztóknak is jelentős hasznot hajt-e a kőolajvezeték. Amennyiben elkészül, a Keystone XL teljes hossza 2700 kilométer lesz. Megépítése a számítások szerint 7,6 milliárd dollárba kerül. A vezeték kapacitása napi 830 ezer hordó lenne, és jelentősen tovább csökkentené az Egyesült Államok függőségét a tengerentúli kőolajtól.
Zöldinfó
A fenntartható működés és az energiamegtakarítás erősítését célozza az MFB új programja
Új zöld hitelprogramot indít az MFB a vállalkozások fenntartható megújulásának támogatására.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Zöld Lendület Hitelprogram néven új, átfogó finanszírozási lehetőség érhető el a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB), a mintegy 30 milliárd forintos keretösszeggel induló, beruházási hitelből és forgóeszközhitelből álló program célja, hogy elősegítse a hazai vállalkozások és szervezetek fenntartható működésre való átállását, technológiai megújulását és versenyképességük erősítését – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint az MFB Zöld Lendület Hitelprogram újdonsága, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások, a nagyvállalatok, valamint – a hazai innovációs ökoszisztémát erősítve – többek között egyetemek számára is elérhető. A mintegy 30 milliárd forintos, illetve 75 millió eurós keretösszegű hitelprogramnál felvehető hitelösszeg mind a beruházási hitel, mind a forgóeszközhitel esetében minimum 100 millió, maximum 10 milliárd forint, vagy ennek megfelelő euró lehet.
Az MFB Zöld Lendület Beruházás hitel olyan fejlesztésekhez nyújt finanszírozást, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a vállalkozások fenntartható működéséhez, energiahatékonyságának javításához vagy környezeti lábnyomának csökkentéséhez. A beruházási hitel igényelhető energiahatékony épületkorszerűsítéshez, megújulóenergia-termelő rendszerek, például naperőművek, geotermikus megoldások vagy biogáz üzemek létesítéséhez, energiatárolási kapacitások kiépítéséhez, fenntartható víz- és hulladékgazdálkodási fejlesztésekhez, a körforgásos működést támogató beruházások megvalósításához, az ipari energiahatékonyság növelését célzó eszköz- és technológiacserékhez, valamint zöld ingatlanfejlesztési projektekhez is. Az igénylők választása szerint a hitel kamata a teljes futamidő alatt fix vagy változó lehet. A hitel futamideje a szerződéskötéstől számított legalább 5 év, legfeljebb 15 év.
Az MFB Zöld Lendület Forgóeszköz hitel a vállalkozások mindennapi működéséhez kapcsolódó, zöld tevékenységeket támogató költségek fedezésére szolgál. Igényelhető környezetbarát alapanyagok és készletek beszerzéséhez, a zöld technológiákhoz kapcsolódó árukészletek finanszírozására, a körforgásos működés során felmerülő költségek forrásának biztosítására, az energiakímélő termelési folyamatokhoz szükséges forgóeszközök beszerzéséhez, működőtőke és tartós forgóeszközök finanszírozására, valamint olyan informatikai vagy gyártóeszközök készleten tartására, amelyek zöld fejlesztésekhez kapcsolódnak. A hitelprogram termékeit azok a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, valamint más, kettős könyvvitelt vezető szervezetek vehetik igénybe, amelyek zöld beruházás- vagy zöld forgóeszköz-finanszírozási igényeiket kívánják kielégíteni. A rugalmas szemléletből adódóan a zöld jelleg igazolása nem indikátorhoz kötött, és az MFB Fenntartható Finanszírozási Keretrendszerének vagy az EU taxonómiának való meg nem felelés sem jelent kizáró okot.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés