Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ötezer új facsemete Magyarországon a levegő tisztításáért

Létrehozva:

|

Mintegy 200 tonna széndioxidot lesz képes megkötni az a felnövekvő ötezer kocsányos tölgy, melyek csemetéit ma ültették el a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a WWF Magyarország és az ALD Automotive összefogásával, az ALD csapata segítségével.

A fél hektárnyi területen megvalósult keményfa ligeterdő telepítésével azonban nem csupán klímavédelmi, hanem természetvédelmi célkitűzések is megvalósulnak. Az akcióval tehát az autók által kibocsátott széndioxid megkötését, valamint a levegő tisztítását is segítik, miközben új élőhelyek jönnek létre. Hazánkban példa nélküli kezdeményezéssel rukkolt elő 2012-ben az autóflotta-kezeléssel foglalkozó ALD Automotive. A környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségét jelzi, hogy saját nyereségéből autóflottái széndioxid kibocsátásának ellensúlyozásaként ártéri ligeterdő telepítését valósította meg a WWF Magyarország koordinációjával. 2012-ben egy hektárnyi területen ültetettek fákat, ezt követően 2014-ben az ALD egyik partnere is csatlakozott a kezdeményezéshez, így újabb egy hektárnyi területen telepítettek klímaerdőt. Mivel az ALD Automotive továbbra is kötelességének érzi az általa kezelt gépjárművek után kibocsátott széndioxid megkötését, hosszú távú céljai között szerepel a program fenntartása, várja ehhez partnerei jelentkezését is. A cég gépjármű flottájának mérete 2014-ben átlépte az 5000 darabot, ezért úgy döntöttek, hogy 2015-ben ezt a számot alapul véve újabb 5000 darab facsemetét ültetnek el.

A Duna-Dráva Nemzeti Parkban Nagybajom mellett egy felhagyott szántón jelölték ki azt a területet, ahová az új erdőt telepítik. Itt ugyanis természetes, úgynevezett keményfa ligeterdők helyreállítására van lehetőség, védett területen. A folyókat kísérő keményfa ligeterdők – ezek főként kocsányos tölgyből, vénic szilből és magyar kőrisből álltak – mára igencsak megfogyatkoztak. Eredeti kiterjedésüknek csupán néhány százaléka maradt mára meg. Helyreállításukkal nem csak klímavédelmi, de természetvédelmi célkitűzések is megvalósulnak. Az itt telepített erdő a levegő tisztításában is segít – főként a porszűrésben. Emellett az új erdő a helyben élők rekreációjához is hozzájárul, mivel egy horgásztavat véd majd.
Azt, hogy hosszú távú ügyet szolgál ez az akció, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kocsányos tölgyek 15-20 év alatt bezöldítik a tájat, de erejük teljében 90-100 éves korban lesznek. Néhány tölgyegyed elérheti a 300-400 éves kort is – ha nem vágják ki.

Advertisement

Az ALD Automotive és a WWF hosszú távon tervezi a védett területeken történő erdőtelepítések folytatását, klímavédelmi és természetvédelmi céllal, emellett akciójuk nem titkolt célja, hogy felhívja más cégek figyelmét is a felelősségteljes gondolkodásra, és arra, hogy a klímavédelemért mindannyian tehetünk. Az ALD Offsetting Programjához pedig bárki csatlakozhat, aki céges gépjárműparkkal rendelkezik.

Advertisement
1 Comment

1 Comments

  1. béla

    2015-03-31 at 19:38

    Naponta 1 hektárnyi autót gyárt az ALD Automotive ami 5 év múlva hulladék lesz és addig is folyamatosan szennyezi a levegőt 🙂

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Jönnek a napviharok? Új magyar kutatás segíthet megvédeni a műholdakat és az áramhálózatot

Egy új, nemzetközi adatokra épülő magyar kutatási projekt segíthet jobban megérteni, hogyan hatnak a Napból érkező energiakitörések a Föld mágneses környezetére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az űridőjárással összefüggő fizikai folyamatok kutatásával foglalkozó projekt indult a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban (FK) az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a HUN-REN Wigner FK munkatársai a SWIFT projekt (Solar wind impact on turbulent dynamics of the terrestrial magnetosphere-ionosphere system) keretében folytatják a napfizikai jelenségek földi mágneses környezetre gyakorolt hatásának tanulmányozását. A kutatást az ESA pályázatán elnyert támogatásból indították el, és a vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió mérési adatait használják fel. Felidézték, hogy a HUN-REN Wigner FK Űrfizikai Csoportja idén támogatást nyert az ESA-tól az űridőjárást közvetlenül formáló jelenségek kutatásával foglalkozó projekt elindítására. Ennek során a magyar kutatók olyan fizikai folyamatokat vizsgálnak, amelyek alapvető szerepet játszanak a Napból, közvetlenül pedig a napszélből származó energia eljutásában a Föld közvetlen környezetébe.

A projektben különös figyelmet kap a bolygóközi mágneses és a geomágneses erővonalak összekapcsolódásának, a turbulens plazmafizikai jelenségeknek, valamint a földközeli plazmában kialakuló elektromos áramoknak a vizsgálata, illetve ezek egymással való kapcsolatának tanulmányozása. A vizsgálatokhoz több nemzetközi, Föld körül keringő űrmisszió – köztük a NASA által indított MMS és Themis, valamint az ESA által felügyelt Cluster és Swarm – mérési adatait használják fel a kutatók. A várható eredmények nemcsak az űridőjárás előrejelzését tehetik pontosabbá, de hozzájárulhatnak más területeken (asztrofizika, folyadékdinamika vagy a fúziós reaktorok tervezése) zajló kutatások sikeréhez is – áll a közleményben. A napkitörések esetenként komoly kockázatot jelenthetnek a műszaki és infrastrukturális hálózatokra és az emberre, ugyanakkor a veszélyek előrejelzésével csökkenthető a várható veszteségek mértéke – hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy erre emlékeztet a 19. század közepén bekövetkezett, Carrington-eseményként ismert geomágneses vihar is. Akkor “csak” a távírók szikráztak, manapság azonban már az elektromos hálózatok, a földi csővezeték-hálózatok jelentős része, a GNSS (Global Navigation Satellite System) rendszerek, az űreszközök is károsodhatnak egy-egy geomágneses vihar miatt.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák