Zöld Energia

Majdnem egyharmadával növelhető a napelemek teljesítménye

Létrehozva:

6 év telt el a létrehozás óta

2018-06-27

Szerző:

Hell

A Fraunhofer Társaság egyik intézete és az EV Group cég szakembereinek sikerült hatékonyabbá tenniük a napelemeket.

Az első egyszerű napelemeket az 1950-es években készítették szilíciumból és a napfény 4 százalékát tudták árammá átalakítani. Folyamatos fejlesztésekkel, finomításokkal sikerült a hatékonyságot 20 százalékra, laboratóriumi körülmények között pedig körülbelül 27 százalékra növelni. Most ismertté vált, hogy az új rekord 33,3 százalék, amelyet az EV Group munkatársai értek el a Fraunhofer Társaság Napenergia Rendszerek Intézetének kutatóival közösen. Mindez a többszörös rétegű napelemeknek köszönhető. Markus Wimplinger, az EVG részlegvezetője elmondta, hogy az új, nagy hatékonyságú napelemek három foto-abszorpciós napcellával rendelkezik, amelyek egymás tetején vannak elhelyezve. A szilíciumrétegre került egy réteg gallium-arzenid, majd egy réteg gallium-indium. A szilícium és a gallium-arzenid között nincsen ragasztó, hanem az érintkező felületeket nagyon simára csiszolják, majd nagy vákuumban ionokkal bombázzák. Ennek az az előnye, hogy így eltávolíthatók a szilíciumból a zavaró oxidrétegek. A szakember hozzátette, hogy a megoldás előnye, hogy a meglévő infrastruktúrákkal kompatibilis. Ugyanakkor a gyártási eljárást még optimalizálni kell, ez pedig akár több évig is eltarthat.

forrás: alternativenergia.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom