Zöldinfó
Eljöhet a nap, amikor minden napelemet újrahasznosíthatunk
Újrahasznosítás révén ismét értékessé válhat a fotovoltaikus eszközökből származó szilícium.
Bár a napelemek használata a fosszilis energiahordozók hanyagolásával alapvetően kedvezően hat a természetre, a fotovoltaikus rendszereknek is megvan a maguk árnyoldala. A hagyományos napelemekben például rengeteg szilícium van, az anyag újrahasznosítása viszont a magas költségek miatt nem gyakori. Szingapúri szakértők a közelmúltban olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel a polikristályos szilíciumból por hozható létre, abból pedig pelletek készíthetőek – számol be a PV Magazine. A technika a szikraplazma szinterezésen alapul, a szilíciumot germániummal és foszforral keverik el. A megoldásnak köszönhetően a napelemekből származó anyagot nagy teljesítményű termoelektromos eszközökben hasznosíthatják újra, ezek a szerkezetek a hőt alakítják elektromossággá. Ady Suwardi, a csapat tagja szerint eljárásuk minden szilícium alapú panel esetében használható.
A termoelektromos eszközök előnye, hogy igen toleránsak az alapanyagok hibáival és szennyezettségével szemben, éppen ezért ideális alanyok az újrahasznosított szilícium számára. A szilícium újrahasznosítása gazdaságilag alapvetően nem éri meg, mert igen érzékeny anyagról van szó. Az új technika lényege, hogy port készítenek a polikristályos szilíciumból, az anyagból pedig pelleteket állítanak elő. Az eljárás során germániumot és foszfort használnak adalékként, emellett pedig csökkentik a hővezető képességet, így az újrahasznosított anyag javítja a termoelektromos eszköz hűtési és termelési hatékonyságát. A csapat 15,6-szer 15,6 centiméteres napelemes cellákon tesztelte a módszert, a kész port 5 percen át 1150 Celsius-fokon szinterezték. Az eredmények alapján a hozzáadott foszfor és a germánium javították a szilícium tulajdonságait. A szakértők úgy gondolják, hogy az alacsony germániumtartalmú szilícium különösen stabil lehet a termoelektromos eszközökben.
Suwardi szerint egyelőre nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyibe is kerül módszerük alkalmazása, hiszen sok külső tényezőtől, köztük a mérettől, a kínálattól és a munkaerőtől függ az eljárás. A technológia ennek ellenére hozzájárulhat, hogy idővel valóban hatékonyan hasznosíthassuk újra a szilíciumot.
Zöldinfó
Fenntarthatósági projekteket támogat a Föld bajnokai oktatási program
Idén is 25 millió forinttal támogatja az E.ON Föld bajnokai pályázata a legjobb intézményi zöldprojekteket, a felhívásra április 11-ig lehet jelentkezni.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Negyedik alkalommal hirdeti meg az energiavállalat a Föld bajnokai című óvodai és iskolai fenntarthatósági programját, amelynek célja, hogy az oktatási intézmények közösségei, gyerekek, pedagógusok és szülők együtt, kézzelfogható változásokat indítsanak el saját környezetükben – áll az alternativenergia.hu közleményében. A felhívásra az évek során 1200 pályamű érkezett, és 42 intézmény részesült összesen 75 millió forint támogatásban. Idén legalább 10 óvoda és iskola csatlakozhat a nyertesek táborához, amelyekről öttagú szakmai zsűri dönt, egy győztesről pedig idén is a közönség szavazhat. A szakmai zsűri elnöke Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, aki mellett olyan fenntarthatósági szakértők döntenek a pályázatokról, mint Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Nagy Réka klímakommunikációs előadó és író, Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ alapítója, valamint Pokorny Lia színésznő.
A zsűri a korábbiakhoz hasonlóan kifejezetten olyan projekteket keres, amelyekben egyszerre van jelen a gyerekek, a pedagógusok és a szülők együttműködése, valamint a szélesebb körben is ható szemléletformálás és a sikerélmény. A korábbi nyertes ötletek közt Szekszárdon egy lakótelepet tettek a gyerekek virágültetéssel és rovarhotelekkel beporzóbarátabb hellyé, Bajnán szabadtéri tanterem született, de épült mezítlábas ösvény és szenzoros kert is. Budapesten komposztfűtéses melegház bizonyítja, hogy a hulladékból lehet erőforrás, egy budaörsi gimnáziumban pedig közösségi kemencével és közös kenyérsütéssel igyekeznek összekovácsolni immár a gimnazistákat.
Visegrádon a programnak köszönhetően monitorozó állomás épül a védett denevérek megóvására, Vácon az ország első intézményi szivacskertje segíti a csapadékvíz helyben tartását, Decsen ovis tyúkfarm és mintagazdaság indult, Kunpeszéren pedig a település lakosságszámával megegyező facsemetéből ültetnek klímabarát erdőt.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
