Zöldinfó
Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki eljárást magyar kutatók
Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint az aszály mértékének számszerűsítése nem egyszerű feladat, mivel a jelenség kialakulásában a csapadékmennyiség mellett legalább ilyen fontos a hőmérséklet változása és a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai. Legalább ilyen komoly kihívás az aszály előrejelzése: megbízható csapadék-előrejelzés legfeljebb 10-14 napra adható. A jelenlegi aszály mértékéből és a várható csapadékmennyiségből csak valószínűsíthető a vízhiány alakulása. Az aktuális aszály két legfontosabb – a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai által meghatározott – jellemzője a talajnedvesség és a növényzet állapota, melyek alkalmasak a folyamat bizonyos fokú előrejelzésére is. Az SZTE kutatói már több mint tíz éve végeznek az aszály előrejelzését segítő – műholdas távérzékelésen alapuló – vegetáció- és talajnedvesség-méréseket.
A talaj felső rétegében lévő nedvességtartalom nagy területen legjobban radarjelet használó műholdakkal mérhető. Korábban ezek csak nagyon alacsony – több kilométeres – felbontással tudták érzékelni a talajnedvességet, de a közelmúltban új adatok és módszerek váltak elérhetővé, amelyekkel a felső rétegben lévő vízmennyiség 100×100 méteres részletességgel, több száz négyzetkilométeres területen megbecsülhető.
A növényzet megfigyelése a látható, a közeli infravörös és a termál infravörös hullámhosszban gyűjtött adatokkal történik két-háromnapos gyakorisággal. Ha bizonyos területeken a növények fejlődése más területekhez vagy a hosszú távú megfigyelésekhez képest a várhatónál gyengébb, az a vízhiány jele lehet. A szegedi kutatók műholdak segítségével akár 10×10 méteres térbeli felbontással, hetente legalább kétszer, az egész országra kiterjedően tudják megfigyelni a vegetáció változását. A talajnedvesség meghatározásának közvetlen módja a pontszerű földi mérés. A kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a meteorológiai monitoringállomások hat különböző mélységben végzett talajnedvesség-méréssel kiegészített adataiból kiszámolható a vízhiány. Ez az adat kiválóan alkalmas arra, hogy már a vegetációs időszak kezdetén, tavasszal előre jelezze a nyári aszály valószínűségét.
Tavasszal a talaj felső 70-80 centiméteres rétegének – a megelőző őszi-téli időszak súlyos csapadékhiányára visszavezethető – szárazsága komoly aszály kialakulását vetítheti előre. Így amennyiben az átlagosnál nem csapadékosabb a tavasz és a nyárelő, komoly mezőgazdasági károk alakulhatnak ki, ahogy idén is. Az SZTE kutatói az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársaival új, napi bontású aszályindexet dolgoztak ki, amely az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer (https://aszalymonitoring.vizugy.hu/) alapját képezi. Országszerte már több mint 110 állomáson gyűjtik a meteorológiai és talajnedvesség adatokat, melyek feldolgozása segítséget nyújt a nyári öntözésre való felkészüléshez.
Zöldinfó
A Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját
A nem megfelelő halgazdálkodás okozta a Pátkai-víztározó vízminőségének romlását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsősorban a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés, nem pedig a mezőgazdasági tevékenység áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőség-romlása mögött – állapította meg az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének legfrissebb kutatása – írja az alternativenergia.hu. A szakemberek szerint a tározó rehabilitációja elengedhetetlen a Velencei-tó jövője szempontjából. Az ELTE kutatócsoportja a Hydrobiologia című szakfolyóiratban publikált tanulmányában modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel vizsgálta a víztározó elmúlt negyven évének ökológiai folyamatait. A kutatók azt szerették volna megérteni, hogy mi áll a drasztikus vízminőség-romlás mögött, és mit lehet tenni a Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó megmentése érdekében. A Magyari Enikő egyetemi tanár vezetésével végzett kutatás során egy 54 centiméter hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálták a víztározó állapotát 1983-tól napjainkig. Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében formálódott kutatócsoport az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek és az alkalmazott átfogó geokémiai analízis alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosított.
Az 1983 és 1997 közötti, kialakítást követő időszakot az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újratöltése zavarta meg. Az instabil időszakot oxigénszegény környezet, magas hordalékarány, alacsony biológiai produktivitás jellemezte. A vizsgálat alapján az 1997-től 2015-ig tartó időszak volt a tározó “aranykora”. Ebben az időszakban a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága, nőtt az ökológiai sokféleség. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki hivatalos referenciaállapotként a helyreállításhoz.
Ezt követően, 2015-2022 között a legfiatalabb rétegekben gyors ütemű vízminőségromlást, a szervesanyag-tartalom drasztikus növekedését tapasztalták a kutatók, amely során a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett. Tombor Eszter, a tanulmány első szerzője kiemelte: az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás, az intenzív haltelepítés és etetés, valamint a befolyó vizek magas tápanyagterhelése áll. Ezek oka pedig kapcsolódik a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszláshoz.
A negatív hatásokhoz társult emellett a tározót tápláló Császár-víz vizének elvezetése a patak felső szakaszán, ami miatt a mederben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.
A szerzők hangsúlyozták, hogy a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elkerülhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai helyreállítása A szakértők javaslatai között szerepel a körültekintő mederkotrás, a horgászat szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése és a Császár-víz vízminőségének javítása. A cél a tározó 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotának visszanyerése.
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
