Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

GKI: a cégek ötöde törekszik az újrahasznosításra

A vállalkozások 21 százaléka teljes mértékben törekedett arra, hogy újrahasznosítható alapanyagokból állítsa elő termékeit, míg 36 százalékuk esetenként, 43 százalékuk pedig egyáltalán nem törekedett erre – ez derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, reprezentatív kutatásából.

Létrehozva:

|

A legnagyobb arányban a 11-nél kevesebb (26 százalék) és a 151-250 közötti (23 százalék) létszámú cégek törekedtek az újrahasznosítható alapanyagok felhasználására. A nagyvállalatok jellemzően eseti jelleggel használnak újrahasznosított anyagokat. A legelkötelezettebbek a 151-250 közötti létszámú vállalatok, ezeknek a háromnegyede törekszik az újrahasznosításra. Legalább eseti jelleggel újrahasznosít a feldolgozóipari cégek 61 százaléka, az építőipariak 43 százaléka, a kereskedelem-javításban és üzleti szektorban pedig 57-62 százaléka. A GKI kutatása szerint a vállalkozások 34 százaléka állít elő környezetbarát terméket vagy szolgáltatást, további 9 százalékuk pedig tervezi ezt. Legnagyobb arányban a 151-200 közötti létszámú vállalkozások termelnek ilyen termékeket/szolgáltatásokat (62 százalék), legkevésbé pedig a 11-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozások (30 százalék). A feldolgozóiparban a cégek 32 százaléka, az építőiparban 70 százaléka törekedett erre, míg a kereskedelemben a cégek 29 százaléka, az üzleti szektorban pedig a vállalatok 25 százaléka.

Az elemzés szerint az építési szabályok szigorítása miatt az építőipar élenjár a környezetbarát építésben. A többi ágazatban ez inkább a tulajdonos motivációjának függvénye, illetve annak következménye, hogy piaci előnyt jelent-e környezetbarát terméket/szolgáltatást előállítani. Azonban ezen szempontok követése a profitmaximalizáláson felüli tevékenységnek számít és egy esetleges gazdasági visszaesés vagy hirtelen történő bevételkiesés következtében a környezettudatossági szempontok követésének fontossága leértékelődhet. Ezért célszerű lenne ezen szempontok erőteljesebb megjelenítése a kormányzati (EU-s) támogatásoknál a GKI szerint. Jó példa erre a kormány által preferált akkumulátorgyártók helyzete: a termékre szükség van az elektromobilitás miatt, ugyanakkor előállításuk a környezetet rombolhatja a veszélyes anyagok felhasználása miatt.

 

Zöld Energia

Hogyan hat Donald Trump a napelemes piacra?

Donald Trump politikája az amerikai energetikai piacon is felfordulást okozott.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A második Trump-kormány forgószélszerűen vette kezdetét: még csak három hónap telt Donald Trump beiktatása óta, de már számos drasztikus kül- és belpolitikai döntést hozott. Miként hat az elnök politikája az energiaszektorra, különösen a napelemes piacra – ennek a kérdésnek járt utána a PV Magazine. A kormányzat az elmúlt időszakban jelentős szakpolitikai reformokat hajtott végre. Az energetikai politika fő mozgatórugója, hogy az elnök nagyban támogatja a fosszilis energiahordozók kinyerését, miközben ellenzi az elektromos járművek támogatását célzó szabályzatokat. A terület legfontosabb Trump-rendelete az Unleashing American Energy, amely csökkenti az olaj- és ritkaföldfém-kitermelés korlátozásait. A régi-új elnök a megújulókat tekintve egyelőre elsősorban a szélenergia ellen lépett fel, több helyen korlátozásokat vezetett be az új szélfarm-beruházásra vonatkozóan. Ugyan a napenergiát egyelőre nem támadja célzottan, az ágazatot érintő politikai bizonytalanság hatással van a beruházásokra.

A napenergia 2024-ben az Egyesült Államok legjelentősebb, újonnan telepített villamosenergia-forrása volt, és az iparág továbbra is gyorsan növekszik. Az IRA (Inflation Reduction Act) nevű, alapvetően klímavédelmi célú törvénycsomag és más támogatások a különféle hitelek, adókedvezmények és egyéb megoldások révén jelentős felfutást hoztak a szektorban, de a Trump-kormány ezek felfüggesztésével akadályokat gördített az iparág elé. A szövetségi kifizetések befagyasztását most bírósági döntések próbálják megakadályozni, nagy kérdés, hogy milyen jövő vár az IRA-ra és más, az energetikai átállást segítő ösztönzőkre. Egyes szakértők szerint az IRA-alap a vártnál öt évvel korábban, 2027-ben véget érhet.

A napelemes szektor számára további kihívást jelentenek az új, Kínát, Kanadát és Mexikót érintő vámok, amelyek jelentősen megdrágítják a gyártást és az importot. Az iparág számára pozitívum ugyanakkor, hogy a napenergia költségei folyamatosan csökkennek, olyannyira, hogy a BloombergNEF szerint a napelemparkok még támogatások nélkül is egyre versenyképesebbek a gázerőművekkel szemben.

A szakértők úgy látják, összességében a Trump-kormányzat intézkedései rövid távon nehézségeket okozhatnak a megújuló energiaforrások számára, de a piac saját dinamikája miatt a napenergia továbbra is meghatározó tényező maradhat az amerikai energiatermelésben.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák