Zöld Energia
Jól járt, aki nyert az ingyen napelemes pályázaton?
A 100 százalékos napelemes támogatás sokak érdeklődését felkeltette, a nagy késés rengeteg pályázót hozhat nehéz helyzetbe.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese Palkovics Lászlót kérdezte arról, hogy mikor kaphatják meg a napelemekre elnyert uniós pénzt a pályázók – számol be a 444. A technológiai és ipari miniszter szerint a támogatói okiratok előreláthatóan 2022 őszének végén érkezhetnek meg.
Mint ismeretes, hosszú várakozást és csúszást követően tavaly év végén indult el az a napelemes és fűtéskorszerűsítési program, amelyben 100 százalékig vissza nem térítendő támogatást kínálnak az alacsony jövedelmű háztartásoknak. A pályázat első köre idén év elején zárult le, a következő forduló a jelenlegi állás szerint jövő tavasszal kezdődik. Bár az eredményeket viszonylag hamar kihirdették, a győztesek azóta sem kaptak további információkat.
A késés több szempontból is problémás lehet a résztvevőknek. Egyrészt akinek a pályázatát a kért összeggel együtt változtatás nélkül elfogadják, az automatikusan szerződésbe lép az állammal. A benyújtás óta azonban jelentős volt a drágulás a napelemes piacon is, ami kellemetlen helyzet elé állíthatja a nyerteseket. Másrészt a rezsicsökkentés rendszerének átalakítása óta minden korábbinál többen akarnak otthoni napelemet telepíteni, ami a kereslet felhajtásával további áremelkedéshez vezethet, ráadásul a cégek leterheltsége miatt a beruházások hosszát is növelheti. Palkovics László szerint a pályázat keretében rekordszámú, 43 ezer támogatási kérelmet kellett feldolgozniuk, ez vezetett a csúszáshoz. Augusztus közepéig több mint 9 ezer hatályos szerződést kötöttek meg a programban.
Harangozó Tamás arra is kíváncsi volt, hogy a késés tükrében a kormány fenntartja-e 2023 után is a szaldós szerződések rendszerét. Ezt egy uniós szabály hatására kell kivezetni 2023 decemberét követően. Palkovics a válaszában azt írta, az uniós szabályok Magyarországot is kötik, így a szaldós rendszert a tervek szerint el fogják törölni. Ez azoknak lehet különösen fájó, akik bár nyertek a pályázaton, a döntéshozatal lassúsága miatt nem tudják időben befejezni napelemes projektjüket.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
