Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége az SZTE kutatói szerint

Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget derül a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapocslati igazgatósága.

Létrehozva:

|

A levegőminőség változásait extrém esetben – mint a füst – mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbbször rejtve maradnak. A levegőben szálló por – úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb – részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek. A lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat, ezek a légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unióban. A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást csaknem 3 ezer városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók az így gyűjtött adatokat – az évi átlagos PM10 koncentrációt – hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással. 

Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. A szállópor-szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés. Az a kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szállópor-koncentrációra. A városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét. A tanulmány szerzői – Seyedehmehrmanzar Sohrab, Csikós Nándor és Szilasi Péter – kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár három kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása.  Ez azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventilációs folyosókat képez a városokban. A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegőminőséget befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút- és vasúthálózat környezetbarát tervezését.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöld Energia

Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?

A budakeszi napelemek túltermelése miatt ingadozó hálózati feszültség sorra károsítja a háztartási készülékeket és megbénítja a napelemes rendszerek működését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Budakeszi Makkosmária városrészében az utóbbi hónapokban súlyos problémákat okozott a helyi elektromos hálózat túlterheltsége. A gondok forrása – ahogy azt a helyi lakók, az E.ON, valamint az érintett hatóság is elismeri – a körzetben üzemelő, egyre nagyobb számban telepített háztáji napelemes rendszerek. Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a napelemek száma Budakeszin: 2020-ban még csak 140, 2025-re viszont már 782 lakossági napelemet telepítettek a városban. Ez a növekedés azonban meghaladta a helyi villamosenergia-hálózat kapacitását, írja a nepszava.hu. A rendszer túlterheltsége miatt egyes háztartásokban sorra füstölnek el az elektromos eszközök – számolt be lapnak egy helyi olvasó, aki több károsulttal is kapcsolatban áll. A panaszokat követően az E.ON mérésekkel igazolta a túlzott feszültségingadozást, és ötezer forintos kötbért fizetett az érintetteknek. A feszültségingadozás oka az, hogy verőfényes napokon a háztáji napelemek egyszerre túl sok áramot próbálnak feltáplálni a hálózatba, amit az elosztórendszer – különösen az egyetlen trafóállomás – már nem tud kezelni. Ilyenkor a feszültség ingadozása akár olyan mértékű is lehet, hogy az tönkreteszi a régebbi vagy érzékenyebb elektromos készülékeket, és még a ház vezetékrendszere is károsodhat.

További gondot jelent, hogy az ilyen esetekben a napelemekhez csatlakozó inverterek automatikusan leválasztják a rendszert a hálózatról, hogy megóvják azt a túlfeszültségtől. Ez viszont azt is jelenti, hogy a rendszer nem termel áramot – jellemzően éppen napközben, amikor a legtöbb energiát lehetne előállítani. Az egyik panaszos arról számolt be, hogy napeleme február óta reggeltől estig nem tud termelni, mivel az inverter folyamatosan veszélyesnek ítéli a hálózati feszültséget. Emiatt a család a szokásosnál több százezer forinttal magasabb villanyszámlát kapott.

A helyzet nemcsak azokat sújtja, akik aktívan használják napelemeiket: a túlzott feszültségingadozás minden, az adott transzformátorállomásra kötött háztartást érinthet – függetlenül attól, hogy van-e napelemes rendszerük. A kártérítések ügyében ugyan lehetőség van panasz benyújtására, de az E.ON csak akkor köteles megtéríteni a károkat, ha egyértelműen bizonyítható a felelőssége.

Advertisement

A hálózati kapacitáskorlátok miatt jelenleg az érintett budakeszi körzetben új napelemes rendszerek csatlakoztatására sem adnak ki engedélyt – ezt a vállalat hivatalosan is megerősítette. Az E.ON Hungária Csoport tájékoztatása szerint Budakeszin már történt trafóbővítés, ami részben megoldotta a feszültségingadozást. Emellett országosan 36,5 milliárd forintot fordítanak hálózatfejlesztésre, és további 160 milliárdot szánnak a bővítésekre Budapest, Pest vármegye és a Dunántúl területén.

A panaszosok a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) is fordultak, de eddig csak hiánypótlásra szólították fel őket. A hatóság tájékoztatása szerint minden beadványt egyedileg vizsgálnak ki, és csak az eljárás lezárultával adnak tájékoztatást az érintetteknek.

Advertisement

A probléma jól mutatja a megújuló energiaforrások gyors terjedése és az elavult hálózatok közötti feszültséget – szó szerint és átvitt értelemben is. Miközben a kormány a napelemes rendszerek terjedését ösztönzi, a hálózatfejlesztés üteme gyakran nem tud lépést tartani a lakossági beruházásokkal. Ez pedig mind a napelem-tulajdonosok, mind a hagyományos fogyasztók számára súlyos következményekkel járhat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák