Zöldinfó
Dunaferr: kokszhiány miatt leálltak a nagyolvasztók, ami a teljes gyár leállásához vezethet
Az egyik nagyolvasztó hetekkel ezelőtti leállítása után, múlt pénteken a Dunaferr arra kényszerült, hogy leállítsa a másik nagyolvasztóját is, mert a termeléshez szükséges koksz beszállítását évtizedek óta végző partner, a Donau Brennstoffkontor GmbH (DBK) váratlanul megtagadta a szállítást – közölte a társaság a honlapján.
A közlemény szerint a koksz, mint nélkülözhetetlen alapanyag hiánya miatt bekövetkezett kényszerű leállás azt jelenti, hogy jelenleg nincs lehetőség nyersvas- és acélgyártásra a cégnél. Az írták, a cégcsoport túlélésére az egyetlen esély, hogy a termelést fenn tudja tartani és rövid távon újra tudja indítani a nagyolvasztóit, ehhez pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű koksz beszállítására van szükség egy héten belül. Hozzátették, hogy a hosszabb leállás – elsősorban az újraindulás műszaki kockázatai és költségei miatt – ellehetetlenítené a Dunaferr működését.
A cég szerint közép- és hosszabb távon az állami beavatkozás jelentheti az egyetlen megoldást az egyik legnagyobb, 4500 munkavállalót foglalkoztató magyar iparvállalat túlélésére “az iparági krízishelyzetben”. Emlékeztettek arra, hogy a kormányzat elkezdte a nagy iparvállalatok számára is segítséget jelentő támogatás kereteinek kidolgozását, a gyármentő program elsősorban az energiaár csökkentő intézkedések és bértámogatások, valamint adókedvezmények, vagy a konkurensek által külföldről behozott termékekre kivetett magasabb “védővámok” útján segíthetné a Dunaferrt. Hangsúlyozták, hogy a tulajdonosi viszonyok rendezetlensége ellenére a cégcsoport számos partneri megállapodás révén biztosította működését és finanszírozását az elmúlt két évben, azonban az ukrán-orosz háború, az Európát sújtó energiaválság, valamint a logisztikai nehézségek mára olyan helyzetbe sodorták, amellyel a társaságcsoport egyedül képtelen megbirkózni. A nyilvánosan elérhető legfrissebb, 2021-ben közzétett 2019-es beszámoló szerint az ISD Dunaferr Zrt. a 2019-es üzleti évben 289 milliárd forint nettó árbevétel mellett 54 milliárd forintos veszteséget realizált.
mti
Zöldinfó
Vízhiány veszélyezteti a román atomerőmű működését, újabb intézkedéseket vezettek be
Újabb munkálatok kezdődnek Romániában a cernavodai atomerőmű hűtővízellátása érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt újabb azonnali vízszintemelési munkálatokról döntött Romániában az országos vészhelyzeti bizottság a cernavodai atomerőmű újraindítását és folyamatos működését lehetővé tevő hűtővízellátás érdekében – írja az alternativenergia.hu. Az Öreg-Duna medrében Cernavodánál újabb fenékküszöböt építenek, amely a víz egy részét a Duna-Fekete-tenger csatorna, illetve az erőmű hűtőrendszere felé fogja terelni. A munkát a védelmi minisztérium topográfusai és katonai búvárai is segítik. A romániai vízerőműveket működtető Hidroelectrica állami vállalat szombattól kezdődően öt napon át másodpercenként 50 köbméter többletvizet enged le az Olt folyó tározóiból. Ezáltal nemcsak a Duna vízhozamát növelik, hanem többletenergia-termeléssel enyhítik az atomerőmű kiesése miatt keletkezett energiahiányt.
Eközben a vízügyi hatóságok a Duna medrének kotrását is folytatják az atomerőmű térségében. A Duna-Fekete-tenger csatorna vizét operatív tartalékká nyilvánították. Szükség esetén a katasztrófavédelem nagy teljesítményű szivattyúkkal tartja majd megfelelő szinten a cernavodai atomerőmű hűtővízellátását – részletezte a bukaresti kormány közleménye. Romániában július 31-én készenléti állapotot hirdetett ki a kormány a szárazság, a Duna minden korábbinál alacsonyabb vízszintje és az energiahiány miatt, és a folyam egyik elágazásánál elvégzett vízelterelési műveletekkel – a meder kotrásával, a Bala-ágat részlegesen eltorlaszoló uszályok elsüllyesztésével és a Cernavoda felé vezető Öreg-Duna vízellátását akadályozó zátony felrobbantásával – csaknem egy héttel sikerült meghosszabbítani az atomerőmű működési idejét. A román kormány 12,1 millió lejt (842 millió forint) különített el tartalékalapjából a cernavodai atomerőmű vízellátását javító vízelterelési műveletekre.
Az 1400 megawatt beépített teljesítményű atomerőmű Románia villamosenergia-termelésének mintegy 20 százalékát adja. A Duna példátlanul alacsony vízszintje miatt a kanadai Candu technológiával épült atomerőmű egyes blokkját július 28-án, kettes blokkját pedig augusztus 13-án kellett leállítani. A nukleáris energiaforrás nélkül Románia jelentős, 2000 megawatt körüli importra szorul az esti csúcsidőben. A Duna vízszintje augusztus 11-én érte el Cernavodánál az erőmű működtetése szempontjából kritikusnak tekintett mínusz 233 centiméteres értéket. Szombaton mínusz 254 centiméteres vízszintet mértek Cernavodánál, és a hatóságok szerint további apadás várható.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
