Zöld Energia
Egyszerűsödhet a hőszivattyúk telepítése
Amennyiben a hőszivattyú a tetőtérben is megfelelően működik, az jelentősen megkönnyítheti az egység telepítését.
Először helyeztek üzembe az Egyesült Királyságban tetőre szerelt levegős hőszivattyút – számol be a PV Magazine. A rendszer a Salfordi Egyetem a Jövő Háza (Future Home) nevű pilotprojektjének része, a cél az, hogy összevessék a 200 kilogrammos Bosch 3400i Hydrotop teljesítményét egy hasonló, falra szerelt eszközével. Egy hőszivattyú segítségével jelentősen mérsékelhető az adott háztartás energiafogyasztása, csakhogy a beruházás nem mindig egyszerű. Az egyik fő probléma az, hogy az egységnek sokszor nehéz helyet találni. Ezen segíthet a tetőtér felhasználása.
A most felszerelt hőszivattyút a Bellway nevű vállalat telepítette. Az építőcég olyan otthont tervezett, amelynek teteje alkalmas a 200 kilogrammos szerkezet befogadására, a skóciai Donaldson Timber Systems pedig utóbb újratervezte az építmény faszerkezetét, hogy illeszkedjen az egységhez. A második, kontrollként szolgáló eszközt egy külső falra szerelték fel, hogy összehasonlítsák teljesítményét a tetőn lévő szerkezetével. „A kutatási időszak alatt az otthonban élő emberek révén teszteljük a hőszivattyú teljesítményét valós használat közben.
Ha a tetőtérben lévő egység jól működik, az új módszert teremthet a lakástulajdonosok szénlábnyomának csökkentésére anélkül, hogy térbeli vagy esztétikai kompromisszumot kellene kötniük” – mondta Jamie Bursnell, a Bellway munkatársa. Mint hozzátette, össze fogják hasonlítani a két hőszivattyú adatait, hogy meghatározzák a jövőre nézve leginkább járható megoldást. Darran Burrage, az egységeket gyártó Worcester Bosch építési igazgatója szerint a méret és a lokáció alapvető akadályt jelentenek a meglévő ingatlanok hőszivattyús átalakításakor.
Burrage úgy véli, azáltal, hogy a Jövő Otthonának tetőterében levegős hőszivattyút tesznek, a teszt megnyithatja az utat az alternatív lokáció felé. A siker azt is bizonyíthatná a háztulajdonosok felé, hogy ezen technológia életképes, zöld fűtési alternatívát jelent. A projekt az utolsó szakaszában tart, és várhatóan 2023-tól fogad vendégeket. A Salfordi Egyetem kutatói nemcsak a hőszivattyúk hatékonyságát elemzik, hanem az egységek rezsiköltség-csökkentő hatásait is.
Kép: University of Salford
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
