Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Egyszerűsödhet a hőszivattyúk telepítése

Létrehozva:

|

Amennyiben a hőszivattyú a tetőtérben is megfelelően működik, az jelentősen megkönnyítheti az egység telepítését.

Először helyeztek üzembe az Egyesült Királyságban tetőre szerelt levegős hőszivattyút – számol be a PV Magazine. A rendszer a Salfordi Egyetem a Jövő Háza (Future Home) nevű pilotprojektjének része, a cél az, hogy összevessék a 200 kilogrammos Bosch 3400i Hydrotop teljesítményét egy hasonló, falra szerelt eszközével. Egy hőszivattyú segítségével jelentősen mérsékelhető az adott háztartás energiafogyasztása, csakhogy a beruházás nem mindig egyszerű. Az egyik fő probléma az, hogy az egységnek sokszor nehéz helyet találni. Ezen segíthet a tetőtér felhasználása.

A most felszerelt hőszivattyút a Bellway nevű vállalat telepítette. Az építőcég olyan otthont tervezett, amelynek teteje alkalmas a 200 kilogrammos szerkezet befogadására, a skóciai Donaldson Timber Systems pedig utóbb újratervezte az építmény faszerkezetét, hogy illeszkedjen az egységhez. A második, kontrollként szolgáló eszközt egy külső falra szerelték fel, hogy összehasonlítsák teljesítményét a tetőn lévő szerkezetével. „A kutatási időszak alatt az otthonban élő emberek révén teszteljük a hőszivattyú teljesítményét valós használat közben.

Advertisement

Ha a tetőtérben lévő egység jól működik, az új módszert teremthet a lakástulajdonosok szénlábnyomának csökkentésére anélkül, hogy térbeli vagy esztétikai kompromisszumot kellene kötniük” – mondta Jamie Bursnell, a Bellway munkatársa. Mint hozzátette, össze fogják hasonlítani a két hőszivattyú adatait, hogy meghatározzák a jövőre nézve leginkább járható megoldást. Darran Burrage, az egységeket gyártó Worcester Bosch építési igazgatója szerint a méret és a lokáció alapvető akadályt jelentenek a meglévő ingatlanok hőszivattyús átalakításakor.

Burrage úgy véli, azáltal, hogy a Jövő Otthonának tetőterében levegős hőszivattyút tesznek, a teszt megnyithatja az utat az alternatív lokáció felé. A siker azt is bizonyíthatná a háztulajdonosok felé, hogy ezen technológia életképes, zöld fűtési alternatívát jelent. A projekt az utolsó szakaszában tart, és várhatóan 2023-tól fogad vendégeket. A Salfordi Egyetem kutatói nemcsak a hőszivattyúk hatékonyságát elemzik, hanem az egységek rezsiköltség-csökkentő hatásait is.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: University of Salford

Advertisement

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák