

Zöldinfó
Energiatakarékosságra szólította fel a németeket a Mercedes vezetője
Takarékos energiafogyasztásra szólította fel a német lakosságot a Mercedes-Benz járműgyártó társaság vezetője egy pénteki nyilatkozatában.
Ola Källenius igazgatótanácsi elnök a Handelsblatt című üzleti lapnak kijelentette, hogy a takarékoskodás az energiával “az első számú állampolgári kötelesség”. “Önként össze kell fognunk, mindenkinek a lehető legtöbb energiát kell megtakarítania” – mondta a vállalatvezető, hozzátéve, hogy családjában is igyekeznek visszafogni a fogyasztást, így “otthon kevesebb lámpa van bekapcsolva, és néhány fokkal hűvösebb van”. Ukrajnában az Oroszország által indított háború miatt “sokkal többet szenvednek az emberek” – mutatott rá Ola Källenius. Mint mondta, a cégnél is spórolnak az energiával, például a stuttgarti székház tetején “egyszerűen nem világít éjszaka a Mercedes-csillag”. Kiemelte, hogy már az Ukrajna elleni orosz támadást követő napon megalakítottak egy munkacsoportot az energiafogyasztás visszafogására, amelynek erőfeszítései révén akár 50 százalékkal csökkenteni lehet a földgázfogyasztást. A megújuló forrásból származó áramot pedig nem vásárolják, hanem saját szervezésben állítják elő, egy balti-tengeri szélerőműparkkal és egy Alsó-Szászország tartományi tesztpályánál épített szélerőműparkkal a hazai szükséglet 40 százalékát termelik meg.
Elindítottak egy vállalati napelem-telepítési programot is “ezer tető” néven, a leggyorsabb előrelépést viszont mégsem Németországban érték el, hanem az Egyesült Államokban, ahol egy áramszolgáltatóval együttműködve nagyméretű napelemparkot építenek, amely a helyi – Alabama állambeli – üzem teljes villamosenergia-igényét fedezi majd – fejtette ki a Mercedes vezetője. A Handelsblatt egy másik, hétfői összeállítása szerint más nagy német iparvállalatok is haladnak az Oroszországból érkező földgázszállítások leállítása miatt keletkezett gondok kezelésével. Ezt jelzi a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szeptemberről szóló kimutatása, miszerint miközben a feldolgozóipar teljesítménye éves összevetésben 2,6 százalékkal nőtt, az ágazat földgázfogyasztása 14 százalékkal csökkent.
A szövetségi közüzemi felügyelet (Bundesneztagentur) adatai szerint októberben még nagyobb volt a megtakarítás a legnagyobb földgázfogyasztók közé tartozó feldolgozóiparban, az ágazat vállalkozásai 27 százalékos fogyasztáscsökkenést értek el a 2018-2021-es időszak átlagához képest. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják. A Bundesnetzagentur adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság pénteki jelentése szerint a “németországi gázellátás stabil”, és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 99,98 százalékos.
Ugyanakkor a hatóság “kifejezetten hangsúlyozza a takarékos gázfogyasztás fontosságát” – írták, kifejtve, hogy a téli gázhiány akkor kerülhető el, ha sikerül legalább 20 százalékkal csökkenteni a fogyasztást, illetve bekapcsolni az ellátásba a 2023 elejére üzembe állítani tervezett LNG-terminálokat, és mérsékelni a télen szokásos importcsökkenést és exportnövekedést.

Zöldinfó
Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.
A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.
A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.
Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!