Zöld Energia
Romániában állami támogatást kapnak a szén, fűtőolaj, vagy biomassza alapú távhőszolgáltatást működtető önkormányzatok
Romániában állami támogatásban részesülnek a 2022-2023-as fűtési szezonban a szén, fűtőolaj, vagy biomassza alapú távhőszolgáltatást működtető önkormányzatok.
Erről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára döntött csütörtökön a bukaresti kormány – tudatta az RMDSZ. “A családoknak segítünk ezáltal, hogy ne őket terhelje a megemelkedett energiaárak miatt drágább fűtésszámla” – idézte Cseke Attila fejlesztési minisztert az RMDSZ közleménye. A támogatás keretösszege 250 millió lej (20,9 milliárd forint), az önkormányzatoknak pedig a minisztériumtól kell igényelniük a fűtésszámla egy részének megtérítését. Tavaly télen a bukaresti fejlesztési minisztérium 360,9 millió lejt utalt ki a megdrágult fűtésszámlák kifizetésére azoknak az önkormányzatoknak, ahol gázzal fűtött kazánházakkal működtetik a távfűtési rendszert. Mivel a gáz maximális árát kormányrendelet szabályozza, idén télen a fejlesztési minisztérium azokat az önkormányzatokat támogatja, ahol szénnel, fűtőolaj vagy biomasszával fűtött kazánházakkal oldják meg a távfűtést. A támogatásra 16 önkormányzat jogosult, közöttük Temesvár, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely és Bánffyhunyad – mutat rá az RMDSZ közleménye. A bukaresti kormány tájékoztatása szerint a csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelet alapján a távhő előállítására 2022 októbere és 2023 márciusa között elhasznált fűtőanyag beszerzési költségének felét térítik meg a kérvények beérkezésének sorrendjében a fejlesztési minisztérium költségvetéséből.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
