Zöld Energia
Romániában állami támogatást kapnak a szén, fűtőolaj, vagy biomassza alapú távhőszolgáltatást működtető önkormányzatok
Romániában állami támogatásban részesülnek a 2022-2023-as fűtési szezonban a szén, fűtőolaj, vagy biomassza alapú távhőszolgáltatást működtető önkormányzatok.
Erről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára döntött csütörtökön a bukaresti kormány – tudatta az RMDSZ. “A családoknak segítünk ezáltal, hogy ne őket terhelje a megemelkedett energiaárak miatt drágább fűtésszámla” – idézte Cseke Attila fejlesztési minisztert az RMDSZ közleménye. A támogatás keretösszege 250 millió lej (20,9 milliárd forint), az önkormányzatoknak pedig a minisztériumtól kell igényelniük a fűtésszámla egy részének megtérítését. Tavaly télen a bukaresti fejlesztési minisztérium 360,9 millió lejt utalt ki a megdrágult fűtésszámlák kifizetésére azoknak az önkormányzatoknak, ahol gázzal fűtött kazánházakkal működtetik a távfűtési rendszert. Mivel a gáz maximális árát kormányrendelet szabályozza, idén télen a fejlesztési minisztérium azokat az önkormányzatokat támogatja, ahol szénnel, fűtőolaj vagy biomasszával fűtött kazánházakkal oldják meg a távfűtést. A támogatásra 16 önkormányzat jogosult, közöttük Temesvár, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely és Bánffyhunyad – mutat rá az RMDSZ közleménye. A bukaresti kormány tájékoztatása szerint a csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelet alapján a távhő előállítására 2022 októbere és 2023 márciusa között elhasznált fűtőanyag beszerzési költségének felét térítik meg a kérvények beérkezésének sorrendjében a fejlesztési minisztérium költségvetéséből.
Zöld Energia
Megoldhatják a napelemes járdák a városi mobilitás és ellátás zöldítését?
Olyan modellt alkottak, amelyben ötvözik a napenergiát, a városi mezőgazdaságot és a 15 perces város koncepcióját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A várostervezés során a napenergia, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – ahol jószerivel bármely pont elérhető negyed óra alatt – gyakran különálló, de párhuzamos szempontnak tekinthető, ezekkel környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt növelhető a fenntarthatóság. A montreali Concordia Egyetem legfrissebb vizsgálata alapján ezeket összekapcsolva lehet a leghatékonyabban zöldíteni egy városon – írja az alternativenergia.hu.
Az új tanulmányban a zöld városi logisztika gerince a napenergia, amelyet a járdába beépített fotovoltaikus panelek révén hasznosul, és elektromos járművekkel működő szállítási hálózatokat lát el. A tetőket, kis telkeket és más hagyományos napenergia-helyszíneket inkább közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítják.
Napelemes járdák gyártásával egyre több cég foglalkozik, közéjük tartozik a magyar Platio. A vállalat fotovoltaikus térburkolatainak különlegessége az energiatermelés mellett az, hogy elkészítésükhöz újrahasznosított műanyagot használnak fel.
A 15 perces városmodellben az élelmiszerboltok, a termelői piacok és a közösségi kertek egyenletesen oszlanak el, így a lakosok többsége egy kilométeren belül elérhet friss, egészséges élelmiszereket. „Meg akarjuk vizsgálni, hogyan integrálhatjuk az energiát, a mobilitást, a földhasználatot és a társadalmi funkciókat, hogy a lakosok mindennapi szükségleteit közelebb hozzuk hozzájuk, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó utazások számát” – nyilatkozta Caroline Hachem-Vermette, a csapat tagja.
A kutatók az ontariói Londonban található West 5 intelligens közösséget használták esettanulmányként annak értékelésére, hogy a tér, a kibocsátás, a gazdaságosság, a földhasználat és a napenergia-teljesítmény miként hatnak egymásra. A vizsgálatban főként a járdákba beépített napelemek hatására összpontosítottak, ezek 600-szor 600 milliméteresek és 15 százalékos hatékonysággal 100 watt energiát képesek termelni.
Az érintett környéken az éves napsugárzás átlagosan 3,69 kWh/m²/nap, ami 286 napsütéses napnak felel meg, így mindössze 98 m²-nyi napelemes járda elegendő energiát termel az egész városi mobilitási rendszer ellátásához, és 98 százalékkal csökkenti az emissziót.
További előny, hogy a tetőfelület 13,8, a homlokzatok 10 és a parkolók 15 százalékának zöldségtermesztésre való felhasználásával a városrész részben önállóvá képes válni. A gyakorlatban a modell szinte úgy működik, mint egy elosztott agrofotovoltaikus rendszer, amelyben a napelemek nem csupán épületekhez kapcsolódó erőforrások, hanem az energia, a mobilitás, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA plug-in hibridek is egyre népszerűbbek
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország kitart a fosszilis energia infrastruktúrája mellett
