Zöldinfó
Áder János: a klímaváltozást már nem lehet megállítani, de lassítani igen
A klímaváltozást már megállítani nem, de lassítani még lehet, és alkalmazkodni kell a változásokhoz – mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Semmelweis Egyetemen a Zöld Egyetem – a környezetünkért közösen című tantárgy keretében tartott előadásán kedden este.
A most kibocsátott szén-dioxid-molekula még évtizedekig itt lesz és kifejti hatását – hívta fel a figyelmet. A Föld lakossága pedig 2050-ig a jelenlegi 8 milliárdról 10 milliárdra nő, már csak ezek miatt sem lehet csökkenteni a kibocsátást és megállítani a klímaváltozást. Ugyanakkor hozzátette, muszáj lassítani és közben alkalmazkodni a változó klimatikus viszonyokhoz. Például már nem lehet ugyanazokat az erdőket telepíteni, mint 50 évvel ezelőtt, új búza, kukorica és napraforgó vetőmagokra van szükség, melyek nemesítése akár 15 évig is eltarthat. Készülni kell a szélsőséges időjárási eseményekre, a 2-3 évenkénti aszályos időszakokra és ugyanakkor az árvizekre. Nem Magyarország van Európában a legrosszabb helyzetben, de minket jobban sürget az idő – figyelmeztetett Áder János. Magyarország Európa élvonalában van a szennyvíztisztitás, az árvízvédelem és a károsanyagkibocsátás csökkentése terén, utóbbi részben a volt szocialista ipar megszűnésének és az ipari, technológiai váltásnak a következménye – tette hozzá a volt államfő.
Arról is beszélt, hogy atomenergia nélkül nem lehet elérni a klímacélokat. A nap- és szélenergia kapacitását lehet bővíteni, de amíg az energiatárolás problémája nincs megoldva, addig nem elég a zöld energia, kellenek az alaperőművek. Az emberiség meg akar szabadulni a fosszilis energiától – leghamarabb a széntől, aztán az olajtól, majd a gáztól -, de energiára, áramra szüksége lesz. Ha pedig nincs fosszilis-, akkor szükség lesz atomerőművekre – mondta. Az évenkénti, több tízezer résztvevővel megrendezett globális klímakonferenciák kapcsán Áder János azt emelte ki: sokkal hatékonyabb lenne, ha Egyesült Államok és Kína tárgyalna, amelyek a világ károsanyagkibocsátásának 40 százalékáért felelősek, aztán bekapcsolódnának a G20-ak, amelyek már a 80 százalékáért; így eredményesebbek lehetnének a tárgyalások.
Megjegyezte, hogy nem ebben az irányba tart a világ, mindaz ami e téren zajlik, szemfényvesztés. Negyedszázada rendeznek klímakonferenciákat, és azóta a kibocsátás és szén-dioxid-koncentráció is egyfolytában nő – jegyezte meg a korábbi köztársasági elnök. Áder János beszélt arról is, hogy jelenleg a 8 milliárd emberből 2,5 milliárd él úgynevezett vízstressz körülményei között, azaz nincs elegendő vize, 2050-re az akkori, várhatóan 10 milliárd ember fele, mintegy 5 milliárd kerülhet ilyen helyzetbe. A Földön található víz mindössze 2,5 százaléka édesvíz – amelynek nagy része fagyott állapotban van -, így csak mindössze 0,007 százalék felszíni, folyékony, könnyen hozzáférhető édesvíz.
A klímaváltozás problémája 80 százalékban a vízen keresztül jelentkezik. “Szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz” – mondta Áder János. A sok víz problémája elsősorban az árvizeket jelenti. Nemrég Pakisztánban 30 milliárd dolláros kárt okozott egy árvíz. Magyarország sem marad ki ebből: 2013-ban a nagy dunai árvíz 892 centiméteren tetőzött Budapesten, ami minden addigi rekordot megdöntött. Az akkori és a jelenlegi vízállás között 6 méter a különbség – tette hozzá.
A kevés víz problémája idén különösen drámaian jelentkezett, 2022 az aszályról szólt. Magyarország egyes területein 2 hónapig nem esett eső, a talaj felső 1 méteréből minden nedvesség eltűnt, 120 patak, folyócska, tó teljesen kiszáradt, félmillió hektáron tönkre ment a kukorica, napraforgó, a kár mintegy 1000 milliárd forint – mondta a volt államfő. A szennyezett víz drámája különösen a fejlődő országokban jelentkezik, ahol a szennyvíz 90 százaléka tisztítatlanul ömlik a folyókba, tengerekbe. Az óceánokon 3 nagy szemétsziget úszik, területük együtt akkora mint India. Magyarországra a Tiszán Ukrajnából és Romániából érkezik szennyezés; 2 éve Vásárosnaménynál gépsort állítottak fel, amely jelzi és begyűjti a szomszéd országokból folyón érkező szemetet. Ezt Magyarország saját költségvetéséből finanszírozza – mondta a volt államfő. Az országnak sok vize van ugyan, de 90 százaléka határon túlról érkezik. “Mennyiségét, minőségét tekintve kiszolgáltatottak vagyunk” – mondta Áder János, és hozzátette, ezzel a vízzel jól kell gazdálkodni.
Zöldinfó
Minusz tíz fok alatt: nő az import, apadnak a tározók Romániában
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szokatlanul hideg idő miatt január 20-án 663 GWh-ra nőtt Románia teljes gázfogyasztása – írja az alternativenergia.hu. Ennél nagyobb értékre legutóbb 2021. január 19-én volt példa, amikor az országos fogyasztás 673 GWh volt. Az országos gázelosztó hálózatot üzemeltető állami vállalat, a Transgaz valós idejű adatai azt mutatják, hogy 250 GWh-t a belső termelés fedez, 277 GWh-nak megfelelő mennyiségű földgázt a tározókból emelnek ki, mintegy 135 GWh pedig importból származik. Románia teljes importja 210 GWh (19,8 millió köbméter), míg az export hozzávetőleg 76 GWh (7,2 millió köbméter). Az importált földgáz Bulgárián (175,5 MWh, 16,8 millió köbméter) és Magyarországon (32 GWh, 3 millió köbméter) keresztül érkezik. Románia Moldovába (57 GWh, 5,4 millió köbméter) és Ukrajnába (19 GWh, 1,8 millió köbméter) exportál földgázt. A napi gázfogyasztás abszolút romániai rekordját a 2017. január 10-én mért 735 GWh jelenti. Akkor 300 GWh-t fedezett a belső termelés, 280 GWh származott a gáztározókból, 155 GWh pedig importból.
Január 18-án a romániai gáztározókban tárolt energia mennyisége 20,2 TWh volt, ami 59,8 százalékos telítettségnek felel meg. Ez hozzávetőleg 10 százalékkal haladta meg az Európai Unió átlagát, és közel 5 százalékkal az egy évvel korábbi romániai értéket. Január 19-éről 20-ára virradóra Románia nagy részén a hőmérséklet mínusz 10 C fok alá csökkent, s kedden napközben sem emelkedik fagypont fölé.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
