

Zöldinfó
Áder János: a klímaváltozást már nem lehet megállítani, de lassítani igen
A klímaváltozást már megállítani nem, de lassítani még lehet, és alkalmazkodni kell a változásokhoz – mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Semmelweis Egyetemen a Zöld Egyetem – a környezetünkért közösen című tantárgy keretében tartott előadásán kedden este.
A most kibocsátott szén-dioxid-molekula még évtizedekig itt lesz és kifejti hatását – hívta fel a figyelmet. A Föld lakossága pedig 2050-ig a jelenlegi 8 milliárdról 10 milliárdra nő, már csak ezek miatt sem lehet csökkenteni a kibocsátást és megállítani a klímaváltozást. Ugyanakkor hozzátette, muszáj lassítani és közben alkalmazkodni a változó klimatikus viszonyokhoz. Például már nem lehet ugyanazokat az erdőket telepíteni, mint 50 évvel ezelőtt, új búza, kukorica és napraforgó vetőmagokra van szükség, melyek nemesítése akár 15 évig is eltarthat. Készülni kell a szélsőséges időjárási eseményekre, a 2-3 évenkénti aszályos időszakokra és ugyanakkor az árvizekre. Nem Magyarország van Európában a legrosszabb helyzetben, de minket jobban sürget az idő – figyelmeztetett Áder János. Magyarország Európa élvonalában van a szennyvíztisztitás, az árvízvédelem és a károsanyagkibocsátás csökkentése terén, utóbbi részben a volt szocialista ipar megszűnésének és az ipari, technológiai váltásnak a következménye – tette hozzá a volt államfő.
Arról is beszélt, hogy atomenergia nélkül nem lehet elérni a klímacélokat. A nap- és szélenergia kapacitását lehet bővíteni, de amíg az energiatárolás problémája nincs megoldva, addig nem elég a zöld energia, kellenek az alaperőművek. Az emberiség meg akar szabadulni a fosszilis energiától – leghamarabb a széntől, aztán az olajtól, majd a gáztól -, de energiára, áramra szüksége lesz. Ha pedig nincs fosszilis-, akkor szükség lesz atomerőművekre – mondta. Az évenkénti, több tízezer résztvevővel megrendezett globális klímakonferenciák kapcsán Áder János azt emelte ki: sokkal hatékonyabb lenne, ha Egyesült Államok és Kína tárgyalna, amelyek a világ károsanyagkibocsátásának 40 százalékáért felelősek, aztán bekapcsolódnának a G20-ak, amelyek már a 80 százalékáért; így eredményesebbek lehetnének a tárgyalások.
Megjegyezte, hogy nem ebben az irányba tart a világ, mindaz ami e téren zajlik, szemfényvesztés. Negyedszázada rendeznek klímakonferenciákat, és azóta a kibocsátás és szén-dioxid-koncentráció is egyfolytában nő – jegyezte meg a korábbi köztársasági elnök. Áder János beszélt arról is, hogy jelenleg a 8 milliárd emberből 2,5 milliárd él úgynevezett vízstressz körülményei között, azaz nincs elegendő vize, 2050-re az akkori, várhatóan 10 milliárd ember fele, mintegy 5 milliárd kerülhet ilyen helyzetbe. A Földön található víz mindössze 2,5 százaléka édesvíz – amelynek nagy része fagyott állapotban van -, így csak mindössze 0,007 százalék felszíni, folyékony, könnyen hozzáférhető édesvíz.
A klímaváltozás problémája 80 százalékban a vízen keresztül jelentkezik. “Szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz” – mondta Áder János. A sok víz problémája elsősorban az árvizeket jelenti. Nemrég Pakisztánban 30 milliárd dolláros kárt okozott egy árvíz. Magyarország sem marad ki ebből: 2013-ban a nagy dunai árvíz 892 centiméteren tetőzött Budapesten, ami minden addigi rekordot megdöntött. Az akkori és a jelenlegi vízállás között 6 méter a különbség – tette hozzá.
A kevés víz problémája idén különösen drámaian jelentkezett, 2022 az aszályról szólt. Magyarország egyes területein 2 hónapig nem esett eső, a talaj felső 1 méteréből minden nedvesség eltűnt, 120 patak, folyócska, tó teljesen kiszáradt, félmillió hektáron tönkre ment a kukorica, napraforgó, a kár mintegy 1000 milliárd forint – mondta a volt államfő. A szennyezett víz drámája különösen a fejlődő országokban jelentkezik, ahol a szennyvíz 90 százaléka tisztítatlanul ömlik a folyókba, tengerekbe. Az óceánokon 3 nagy szemétsziget úszik, területük együtt akkora mint India. Magyarországra a Tiszán Ukrajnából és Romániából érkezik szennyezés; 2 éve Vásárosnaménynál gépsort állítottak fel, amely jelzi és begyűjti a szomszéd országokból folyón érkező szemetet. Ezt Magyarország saját költségvetéséből finanszírozza – mondta a volt államfő. Az országnak sok vize van ugyan, de 90 százaléka határon túlról érkezik. “Mennyiségét, minőségét tekintve kiszolgáltatottak vagyunk” – mondta Áder János, és hozzátette, ezzel a vízzel jól kell gazdálkodni.

Zöldinfó
Új vezetés veszi át a Mol egyik legdinamikusabban fejlődő üzletágát
Változás történt a Mol csoport fenntarthatósághoz kapcsolódó üzletágának élén.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Saját döntése alapján távozik pozíciójából és a cégcsoporton kívül folytatja pályafutását Pethő Zsolt, a Mol csoportszintű körforgásos gazdasági szolgáltatások vezetője, helyét Simola József csoportszintű pénzügyi vezérigazgató-helyettes veszi át augusztus 15-től – adta hírül az alternativenergia.hu. A közlemény szerint Pethő Zsolt ügyvezető igazgatóként kulcsszerepet vállalt a Mol-csoport legfiatalabb üzletágának elindításában, irányítása alatt a Körforgásos Gazdaság divízió felépült és megerősödött. A Mol integrált hulladékhasznosítási stratégiájával egyedülálló lehetőséget kínál a régió számára, a MOHU tevékenységével és a megújított palackvisszaváltási rendszerrel pedig a mindennapokban is hangsúlyosabban megjelent a fenntarthatóság ügye – írták.
A körforgásos gazdasági szolgáltatások területén a szervezetépítési és hatékonyságnövelési feladatok végrehajtását Simola József folytatja, akitől a csoportszintű pénzügyi vezérigazgató-helyettesi pozíciót Székely Ákos jelenlegi csoportszintű pénzügyi tervezés és beszámolás ügyvezető igazgató veszi át. Utódja kinevezéséig Székely Ákos eddigi feladatait is ellátja. Világi Oszkár vezérigazgató-helyettes felhatalmazta Bacsa Györgyöt, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatóját a vezetői jogok gyakorlására a körforgásos gazdasági szolgáltatások felett, összhangban a hulladékgazdálkodási üzletághoz kapcsolódó szabályozói és közkapcsolati feladatok megnövekedésével – közölte a Mol.
A tájékoztatás szerint Simola József 2003 óta dolgozik a Mol-nál, 2006 és 2011 között a Mol társasági szolgáltatások területet vezette, 2011. májusától a csoportszintű pénzügyi vezérigazgató-helyettesi pozíciót tölti be. Székely Ákos 2013-ban csatlakozott a Mol-hoz mint leányvállalati pénzügyi igazgató, később a Mol Petrolkémia, a Mol Magyarország és az INA pénzügyi területeit vezette, csoportszintű pénzügyi tervezés és beszámolás ügyvezető igazgatóvá 2018-ban kinevezték ki, ahol a kontrolling, a számviteli és az adózási területek koordinálásáért felelt.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Sorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Tisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól