

Zöldinfó
A szlovén méhészet felkerült az UNESCO kulturális örökség listájára
A szlovén méhészeti hagyományok felkerültek az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, erről döntött csütörtökön az UNESCO szellemi örökség védelméért felelős kormányközi bizottsága a marokkói Rabatban – közölte a szlovén kulturális minisztérium.
“A méhészet Szlovéniában életforma” című pályázatot a szlovén kulturális minisztérium terjesztette fel.
A tárca közleménye szerint a pályázat bemutatta Szlovénia méhészeti örökségének gazdagságát, hosszú múltját és hagyományos szakkifejezéseit, valamint a nemzedékről nemzedékre öröklődő készségek, ismeretek és gyakorlatok kiterjedtségét. A pályázat olyan örökségelemek alapján készült el, amelyek 2018 és 2020 között már bekerültek a szlovén szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Ilyen a méhészet, a kaptárfestmények, a vándorméhészet, a kaptárok és a méhkasok készítése, a karniói mézelő méhek tenyésztése, az apiterápiás szerek, azaz méhészeti termékek, a famodellek és az édes mézes tésztából készült, színesen díszített kekszek, mézeskalácsok. A pályázat elkészítésében a ljubljanai Szlovén Néprajzi Múzeum, a radovljicai Méhészeti Múzeum és a Szlovén Méhészeti Egyesület szakértői vettek részt. Az UNESCO kormányközi bizottságának értékelő testülete november elején már jóváhagyta a pályázatot, így jelezve, hogy tudomásul vette a szellemi örökség és a környezeti fenntarthatóság közötti összefüggéseket.
Spela Spanzel, a Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársa szerint a pályamű “a méhészek azon generációinak elismerése, akik világszerte ismertté tették a szlovén méhészetet, és elhivatottságukkal, valamint tiszteletükkel inspirálnak bennünket”. Asta Vrecko kulturális miniszter a kultúra újabb nagy teljesítményének minősítette az elismerést. “Különös figyelmet kell fordítani a méhekre és a méhészetre az éghajlatváltozás közepette, a hagyományos méhészetet pedig kiemelten ápolni kell” – fogalmazott.
Bostjan Noc, a Szlovén Méhészeti Egyesület vezetője elmondta, hogy a méhészet csaknem 12 ezer szlovén és családjaik életformája, “akik büszkék lehetnek arra, hogy gazdag méhészeti hagyományukat az egész világ elismerte”. A méhek világnapja után, amelyet alig öt éve szlovén kezdeményezésre hirdetett meg az ENSZ, ez egy újabb nagy elismerés Szlovéniának és gazdag méhészeti hagyományainak – tette hozzá.

Zöld Energia
Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?
A budakeszi napelemek túltermelése miatt ingadozó hálózati feszültség sorra károsítja a háztartási készülékeket és megbénítja a napelemes rendszerek működését.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Budakeszi Makkosmária városrészében az utóbbi hónapokban súlyos problémákat okozott a helyi elektromos hálózat túlterheltsége. A gondok forrása – ahogy azt a helyi lakók, az E.ON, valamint az érintett hatóság is elismeri – a körzetben üzemelő, egyre nagyobb számban telepített háztáji napelemes rendszerek. Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a napelemek száma Budakeszin: 2020-ban még csak 140, 2025-re viszont már 782 lakossági napelemet telepítettek a városban. Ez a növekedés azonban meghaladta a helyi villamosenergia-hálózat kapacitását, írja a nepszava.hu. A rendszer túlterheltsége miatt egyes háztartásokban sorra füstölnek el az elektromos eszközök – számolt be lapnak egy helyi olvasó, aki több károsulttal is kapcsolatban áll. A panaszokat követően az E.ON mérésekkel igazolta a túlzott feszültségingadozást, és ötezer forintos kötbért fizetett az érintetteknek. A feszültségingadozás oka az, hogy verőfényes napokon a háztáji napelemek egyszerre túl sok áramot próbálnak feltáplálni a hálózatba, amit az elosztórendszer – különösen az egyetlen trafóállomás – már nem tud kezelni. Ilyenkor a feszültség ingadozása akár olyan mértékű is lehet, hogy az tönkreteszi a régebbi vagy érzékenyebb elektromos készülékeket, és még a ház vezetékrendszere is károsodhat.
További gondot jelent, hogy az ilyen esetekben a napelemekhez csatlakozó inverterek automatikusan leválasztják a rendszert a hálózatról, hogy megóvják azt a túlfeszültségtől. Ez viszont azt is jelenti, hogy a rendszer nem termel áramot – jellemzően éppen napközben, amikor a legtöbb energiát lehetne előállítani. Az egyik panaszos arról számolt be, hogy napeleme február óta reggeltől estig nem tud termelni, mivel az inverter folyamatosan veszélyesnek ítéli a hálózati feszültséget. Emiatt a család a szokásosnál több százezer forinttal magasabb villanyszámlát kapott.
A helyzet nemcsak azokat sújtja, akik aktívan használják napelemeiket: a túlzott feszültségingadozás minden, az adott transzformátorállomásra kötött háztartást érinthet – függetlenül attól, hogy van-e napelemes rendszerük. A kártérítések ügyében ugyan lehetőség van panasz benyújtására, de az E.ON csak akkor köteles megtéríteni a károkat, ha egyértelműen bizonyítható a felelőssége.
A hálózati kapacitáskorlátok miatt jelenleg az érintett budakeszi körzetben új napelemes rendszerek csatlakoztatására sem adnak ki engedélyt – ezt a vállalat hivatalosan is megerősítette. Az E.ON Hungária Csoport tájékoztatása szerint Budakeszin már történt trafóbővítés, ami részben megoldotta a feszültségingadozást. Emellett országosan 36,5 milliárd forintot fordítanak hálózatfejlesztésre, és további 160 milliárdot szánnak a bővítésekre Budapest, Pest vármegye és a Dunántúl területén.
A panaszosok a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) is fordultak, de eddig csak hiánypótlásra szólították fel őket. A hatóság tájékoztatása szerint minden beadványt egyedileg vizsgálnak ki, és csak az eljárás lezárultával adnak tájékoztatást az érintetteknek.
A probléma jól mutatja a megújuló energiaforrások gyors terjedése és az elavult hálózatok közötti feszültséget – szó szerint és átvitt értelemben is. Miközben a kormány a napelemes rendszerek terjedését ösztönzi, a hálózatfejlesztés üteme gyakran nem tud lépést tartani a lakossági beruházásokkal. Ez pedig mind a napelem-tulajdonosok, mind a hagyományos fogyasztók számára súlyos következményekkel járhat.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!
-
Zöld Energia3 óra telt el a létrehozás óta
Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?