Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szlovén kormány korlátozza az áram- és gázszámlákat a közintézményekben

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti:  – A közintézmények és az önkormányzatok számára értékesített gáz árát is korlátozza a szlovén kormány a lakosság és a vállalatok áram- és gázszámláinak, valamint a fűtőolaj árának szabályozása után – közölte a szlovén közszolgálati televízió hétfőn.

Létrehozva:

|

A közvitára bocsátott rendelet szerint az áram- és gázszolgáltatóknak 2023-ban a közintézményeknek és az önkormányzatoknak a 2021-es fogyasztásuk 80 százalékát kell szabályozott áron szállítaniuk. A villamos energia legmagasabb nappali kiskereskedelmi ára 207 euró, az éjszakaié 148,5 euró lehet megawattóránként, egységes tarifa esetén pedig 186 euró. A földgáz maximális kiskereskedelmi ára 95 euró megawattóránként – olvasható a dokumentumban. A szolgáltatók nem függeszthetik fel a szolgáltatásokat, és kérésre ajánlatot kell tenniük az ügyfeleknek, ezek pedig nem tartalmazhatnak olyan feltételeket, amelyeket nem szabtak meg 2021-ben.

A gázár-szabályozás nem vonatkozik azokra a felhasználókra, akik már korábban hatósági áras szolgáltatásokat vettek igénybe. Ilyenek az egészségügyi intézmények, óvodák, általános iskolák és kisvállalkozások. A Finance című szlovén gazdasági napilap hétfőn arról írt: az áramszolgáltatók 2023-ra megawattóránként 400 eurótól 500 euróig terjedő díjszabásra tettek ajánlatot az említett intézményeknek. A lap a Szociális Intézmények Szövetségét hozza fel példaként, amelyhez egyebek között 81 idősotthon is tartozik. A szövetség számára a jelenlegi áramszolgáltatója nappali időszakban 462,23 euróban, éjszakai időszakban 298,21 euróban, egységes tarifa esetén pedig 402,14 euróban határozta meg a villamos energia árát.

Advertisement

Zöldinfó

Az erdők a jövő légszűrői: 60 ezer diák tanulja, hogyan védeni a természetet

Célzott programok az erdők klímavédelmi hatásának fenntartásáért és növeléséért.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Zambó Péter hangsúlyozta, a kormány a klímaváltozás elleni fellépés egyik fontos eszközeként tekint a magyar erdőkre. Az újabb forrásból a többi között további 260 hektár erdőt telepítenek, öt helyszínen folytatják a városi erdő mintaprogramot, valamint 1000 iskola 65 ezer tanulójának tartanak szemléletformáló foglalkozásokat – ismertette az alternativenergia.hu. Gondola Csaba, az EM körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a két minisztérium öt évvel ezelőtt indult együttműködésének eredményéről elmondta: egyebek mellett több mint 2000 hektár erdőt telepítettek Magyarországon, megkezdték az Újszülöttek erdeje programot, mintaprogramot indítottak a városi erdők kezelésére, valamint kutatás-fejlesztési programokat végeznek együtt.

Zambó Péter kiemelte, a 2,3 millió hektár fával borított hazai terület egyik legfontosabb szerepe a klímavédelem, az erdő az ország legnagyobb természetes szénmegkötő infrastruktúrája. A klímasemlegesség eléréséhez annyi szennyezőanyag-kibocsátás maradhat, amennyit a magyarországi erdők évente képesek elnyelni, ezért ezt a képességet fenn kell tartani, illetve növelni kell – mutatott rá. Öt év alatt 11 millió 300 ezer új facsemetét ültettek, ezzel 2066 hektár új erdő jött létre. Az új erdők egyrészt minden vármegyében az Újszülöttek erdői, másrészt az állami erdészeti társaságok által végzett mintafásítások. Az erdőtelepítéseket 2025-26-ban folytatják – jelezte az államtitkár. Kiemelte, hogy az erdők klímavédelmi szolgáltatásai városi környezetben a legfontosabbak, ezért indítottak mintaprogramot a városi erdők kezelésére. A kecskeméti Csalánosi parkerdő után a mintaprogramot idén öt helyszínre terjesztik ki, Budapest mellett Balatonfüreden, Kecskeméten, Sárváron és Tatán újul meg egy-egy, települési szempontból értékes erdőterület.

Az Iskolában az erdő program keretében az állami erdészeti társaságok erdőpedagógusai 2024-ben szemléletformáló fenntarthatósági foglalkozásokat tartottak 1000 oktatási intézmény mintegy 60 ezer tanulójának, ez a program szintén folytatódik – közölte az államtitkár. A kutatási programok során folyamatosan vizsgálják a klímaváltozás hatásait az erdőkre. Nyomon követik egyebek mellett az erdők vízellátottsági helyzetét, értékelik az erdőtüzek kockázatát, elemzik az erdőtelepítések környezeti és szénforgalmi hatásait. A kutatásokban a legfontosabb partner a Soproni Egyetem, és különösen annak Erdészeti Tudományos Intézete – ismertette Zambó Péter.

Advertisement

Gondola Csaba kifejtette: Magyarország számára elsődleges kihívás, hogy az aszályos időszakok egyre hosszabbak, a csapadékmennyiség egyenlőtlenül oszlik el, és egyre több a szélsőséges időjárási jelenség; mindezekre specifikus válaszokat kell adni. Az államtitkár hangsúlyozta, a zöldfelületek növelése és minőségének javítása kifejezetten sikeres ága a klímaváltozás elleni hazai védekezésnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák