Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiaügyi Minisztérium: jövőre sem maradnak áram nélkül a még le nem szerződött versenypiaci kisfogyasztók

Veszélyhelyzeti átmeneti ellátás révén juthatnak villamos energiához, ezzel az új évben is megőrizhetik működőképességüket az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult, szerződéssel nem rendelkező felhasználók – közölte az Energiaügyi Minisztérium kedd este az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Közleményük szerint az idén 2 GWh-nál kevesebbet fogyasztó vállalkozások, önkormányzatok, társadalmi szervezetek 2022. december 19-ig elektronikus úton nyilatkozva élhetnek e lehetőséggel. Áramellátásukról január elsejétől a nyilatkozattételt követően automatikusan létrejövő szerződés keretében, havonta változó áron gondoskodik majd az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. A kormány minden speciális helyzethez alkalmazkodva védi a hazai fogyasztókat a szankciós energiaárak hatásaitól – írták, majd úgy folytatták: a kabinet “a rendkívüli kihívások ellenére fenntartotta a rezsicsökkentést, így a magyar családok továbbra is a legolcsóbban juthatnak földgázhoz, és a második legalacsonyabb árat fizetik az áramért Európában”.

A munkahelyek megőrzése, a közszolgáltatások zavartalansága érdekében egyes versenypiaci fogyasztók jövő évi áramellátását új eszközzel igyekszik biztosítani a kormány – mutattak rá. Ismertették: a konstrukciót a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezése alapján az Energiaügyi Minisztérium dolgozta ki. A kapcsolódó veszélyhelyzeti szabályozás 2022. december 13-án lép hatályba. Az érintett versenypiaci felhasználók az intézkedésnek köszönhetően január elsejétől sem maradnak villamos energia nélkül. A lehetőséggel azok az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók élhetnek, amelyek a jogszabály hatálybalépését megelőző napon nem rendelkeznek sem szerződéssel, sem elfogadott ajánlattal. Hozzátették: így értelemszerűen nem fogadhatók be azok a kérelmek sem, amelyek esetében a meglévő szerződést a kihirdetést követően mondanák fel. E körből is kizárólag azok a felhasználók igényelhetik az új tarifán alapuló ellátást, akiknek a 2022-es éves tényfogyasztása nem haladja meg a 2 GWh mennyiséget.

A feltételeknek megfelelő ügyfelek e-mail címük megadásával az MVM Next honlapján tehetnek nyilatkozatot 2022. december 19., hétfő éjfélig. A határidő jogvesztő. Az áramellátásról január elsejétől egy egyszerűsített eljárásban, mintaszerződésben rögzített tartalommal, határozatlan időre létrejövő szerződés alapján gondoskodik a kereskedő. Az érintettek a villamos energiát havonta változó áron kapják, kifejezetten azzal a céllal, hogy ellátásuk a jövő évben is biztosított legyen. Mennyiségi limittel, biztosítékadási vagy előlegfizetési kötelezettséggel nem kell számolniuk. A jogosulatlanul igénylők vagy jogosultságukat hitelt érdemlően nem igazolók szerződése azonban felmondható, akár kötbér fizetésére is kötelezhetők – mutattak rá.

Advertisement

A konstrukciót bevezető veszélyhelyzeti kormányrendelet kimondja, hogy az átlagfogyasztás felett januártól érvényes lakossági áram- és gázárakat március helyett április végéig kell alkalmazni. 2023 első felében tehát nem a két negyedévre, hanem előbb négy, a folytatásban pedig két hónapra, májusra és júniusra rögzítik a legfontosabb energiahordozók rezsicsökkentett szinten túli tarifáit. A fűtési szezon utolsó hetei így nem lógnak ki a következő árszabási időszakból, ami megkönnyíti az előzetes költségszámítást, a fogyasztás megtervezését a családok számára – írta a minisztérium.

Advertisement

Zöld Energia

IPSOS felmérés: a magyar háztartások 78%-a energiatárolót telepítene

Az EU-SOLAR SE megbízásából készült felmérés szerint a magyar háztartások többségének nincs napelemes rendszere vagy energiatárolója, ugyanakkor – különösen a már napelemes rendszerrel rendelkezők körében – erős, és állami támogatással jelentősen növekvő beruházási hajlandóság mutatkozik energiatároló telepítésére, miközben a döntéseket főként az ár, a megtérülés és a kivitelezők megbízhatósága befolyásolja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az EU-SOLAR SE megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen rendszerekkel: tízből hét válaszadónak jelenleg sem napelemes rendszere, sem energiatárolója nincs. Az IPSOS által elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van; ez az arány magasabb a diplomások, a vármegyeszékhelyen élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében.

A meglévő napelemmel bíró háztartások ugyanakkor kifejezetten nyitottak az energiatárolók iránt. A vizsgálat szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttetne. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatás is társulna, ez az arány 78 százalékra emelkedne. Azok körében, akiknek jelenleg sem napelemük, sem energiatárolójuk nincs, visszafogottabb az érdeklődés. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk vágna bele egy kombinált, napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésébe. Állami támogatással azonban ez az arány már 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot is.

A beruházási hajlandóság mellett az EU-SOLAR SE felmérése azt is vizsgálta, hogy mekkora önrészt vállalnának a háztartások. A napelemmel rendelkező válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot fordítana energiatárolóra. Azoknál, akik teljes rendszert – napelemet és tárolót – telepítenének, a többség (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészben gondolkodik. 5 millió forintnál nagyobb összeget mindössze a válaszadók 2 százaléka lenne hajlandó befektetni.

Advertisement

A motivációk tekintetében jelentős különbség látszik a már napelemes rendszert használók és a most beruházni tervezők között. A meglévő napelemmel rendelkező háztartások elsősorban a biztonsági tartalék képzését (49 százalék), valamint a saját termelésű energia maximális felhasználását (47 százalék) várják az energiatárolóktól. Azok viszont, akik teljes rendszert telepítenének, elsősorban a rezsicsökkentést (56 százalék) jelölték meg fő motivációként, ezt követi a nagyobb energia-önellátás (39 százalék), illetve az energiaárak és szabályozási változások miatti bizonytalanságtól való függetlenedés igénye (34 százalék).

A kivitelező cégek kiválasztásánál a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: 89 százalék döntő vagy nagyon fontos tényezőnek tartja. Szintén kiemelt szerepe van annak, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon (75 százalék), valamint az ismertségnek is jelentős súlya van a döntésben.

Advertisement

Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák