Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kétmillió fát ültetett a Pilisi Parkerdő 2022-ben

A Pilisi Parkerdő a főváros környéki állami erdők kezelőjeként több mint kétmillió facsemetét ültetett idén, és több száz hektáron végzett erdőmegújítás és erdőtelepítés keretében csemeteültetési és magvetési munkálatokat – ismertette keddi közleményében a társaság.  

Létrehozva:

|

Az idei erdőszerkezet-átalakítások, erdőfelújítások és erdőtelepítések során több mint 930 ezer csemetét ültetett a parkerdő, valamint  21 tonna makkot (tölgy és cser) – is elvetett. Emellett mintegy 2600 hektáron teljesítette a folyamatos erdőápolással kapcsolatos feladatokat – sorolták a közleményben. Az idős erdők megújítása érdekében 240 hektáron végeztek csemeteültetést vagy makkvetést, amiből 105 hektáron erdőszerkezet-átalakítás is történt:  idegenhonos – például akác vagy feketefenyő – állományok helyére őshonos fafajokat, jellemzően kocsánytalan tölgyet, csertölgyet, hazai nyárfajokat és más elegyfafajokat ültetett a társaság.

A Pilisi Parkerdő ezen kívül  a saját területén 20 hektárral növelte a az erdők területét új erdőtelepítéssel. Ezt egészítették ki az idegen területen, megbízások alapján végzett erdőtelepítések és fásítások, melyek során a társaság több mint 1,1 millió csemetét helyezett ki. A legnagyobb szabású munkák a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából ültetett autópálya-növénytelepítések és az útépítések során kivont erdőterület pótlását szolgáló csereerdőtelepítések voltak, emellett Gödön csaknem háromszázezer, Pápán majdnem negyvenezer, Budapesten a Nemeskéri úton húszezer darab csemetét ültetett a Parkerdő – sorolta a társaság. Az összegzésben azt is megemlítették, hogy a társaság részt vállalt a Agrárminisztérium és a Mol Új Európa Alapítvány “VárosFa” elnevezésű településfásítási programjában, amelyben tizenhét településen majdnem ezer sorfát ültetett el a települések önkormányzataival együtt.

Advertisement

Zöldinfó

A tudomány élvonalában: három magyar kutatónő kiemelkedő eredményeit ismerték el

Baji Zsófia anyagtudós, Bálint Erika vegyészmérnök és Menyhart Otília bioinformatikus kapta A Nőkért és a Tudományért tudományos ösztöndíjat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Baji Zsófia anyagtudós a hatékonyabb mikrochipek fejlesztésében, Bálint Erika vegyészmérnök a fenntarthatóbb gyógyszergyártásban, Menyhart Otília bioinformatikus a személyre szabott rákterápiák fejlesztésében elért kiemelkedő kutatási eredményeiért nyerte el idén a L’Oréal és az UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű, magyar kutatónőknek meghirdetett ösztöndíját – közölték a szervezők az MTI-vel. Az elismerést 24. alkalommal adták át szerdán Budapesten. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján – emelte ki az alternativenergia.hu. A méltatás szerint Baji Zsófia, az EK Energiatudományi Kutatóközpont anyagtudósa és fizikusa olyan atomi pontosságú technológián dolgozik, amely a jövő kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipjeinek alapját adhatja. A kutató munkája során atomi rétegeleválasztással (ALD) foglalkozik, amely lehetővé teszi, hogy a mikrochipek rétegeit atomról atomra építsék fel. Ez a precizitás elengedhetetlen a mai, tíz-tizenöt atom vastagságú rétegek kialakításához.

Kutatása révén az anyagok tulajdonságai pontosan az adott eszközhöz szabhatók, a módszer pedig módszer alacsony hőmérsékleten is alkalmazható, így flexibilis elektronikai és biológiai – például biokompatibilis implantátumokban használt – eszközökhöz is használható – írták a közleményben. Szintén ösztöndíjban részesült Bálint Erika vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) munkatársa, aki a gyógyszergyártás energia-, oldószer- és időigényes, jelentős hulladékkal járó folyamataira keres fenntarthatóbb megoldásokat az áramlásos kémia eszközeivel.

Kutatócsoportjával több biológiailag aktív molekula zöld szintézisén dolgozik; egyik kiemelendő eredményük a kapszaicin – a csípős paprika hatóanyagának – fenntartható, folyamatos és környezetbarát szintetikus előállítása, amely a hagyományos, paprikából történő kivonásnál jóval kevesebb energiát igényel. A csapat emellett 3D nyomtatott áramlásos reaktorokat is fejleszt, amelyek a drága kereskedelmi berendezéseket válthatják ki, hozzájárulva egy fenntarthatóbb és biztonságosabb gyógyszeriparhoz – olvasható a méltatásban.

Advertisement

A harmadik díjazott Menyhart Otília, aki bioinformatikai módszerekkel, több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemezve keresi a választ arra, milyen molekuláris mintázatok húzódnak meg annak hátterében, hogy ugyanaz a terápia betegenként eltérően hat. Munkájának célja, hogy pontosabb támpontokat adjon a gyógyszerfejlesztőknek hatékonyabb, személyre szabott rákterápiák kifejlesztéséhez – írták.

A tájékoztatás szerint az elmúlt huszonnégy évben hatvanhat magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 100 millió forintot osztott szét a magyar tudósok között. Az elismerésekről akadémikusokból álló zsűri dönt, a program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák