Zöldinfó

Kétmillió fát ültetett a Pilisi Parkerdő 2022-ben

A Pilisi Parkerdő a főváros környéki állami erdők kezelőjeként több mint kétmillió facsemetét ültetett idén, és több száz hektáron végzett erdőmegújítás és erdőtelepítés keretében csemeteültetési és magvetési munkálatokat – ismertette keddi közleményében a társaság.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-28

Szerző:

Vanessza

Az idei erdőszerkezet-átalakítások, erdőfelújítások és erdőtelepítések során több mint 930 ezer csemetét ültetett a parkerdő, valamint 21 tonna makkot (tölgy és cser) – is elvetett. Emellett mintegy 2600 hektáron teljesítette a folyamatos erdőápolással kapcsolatos feladatokat – sorolták a közleményben. Az idős erdők megújítása érdekében 240 hektáron végeztek csemeteültetést vagy makkvetést, amiből 105 hektáron erdőszerkezet-átalakítás is történt: idegenhonos – például akác vagy feketefenyő – állományok helyére őshonos fafajokat, jellemzően kocsánytalan tölgyet, csertölgyet, hazai nyárfajokat és más elegyfafajokat ültetett a társaság.

A Pilisi Parkerdő ezen kívül a saját területén 20 hektárral növelte a az erdők területét új erdőtelepítéssel. Ezt egészítették ki az idegen területen, megbízások alapján végzett erdőtelepítések és fásítások, melyek során a társaság több mint 1,1 millió csemetét helyezett ki. A legnagyobb szabású munkák a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából ültetett autópálya-növénytelepítések és az útépítések során kivont erdőterület pótlását szolgáló csereerdőtelepítések voltak, emellett Gödön csaknem háromszázezer, Pápán majdnem negyvenezer, Budapesten a Nemeskéri úton húszezer darab csemetét ültetett a Parkerdő – sorolta a társaság. Az összegzésben azt is megemlítették, hogy a társaság részt vállalt a Agrárminisztérium és a Mol Új Európa Alapítvány “VárosFa” elnevezésű településfásítási programjában, amelyben tizenhét településen majdnem ezer sorfát ültetett el a települések önkormányzataival együtt.

Kapcsolódó tartalom:erdő erdővédelem facsemete faültetés fenntarthatóság környezetvédelem növény

Zöldinfó

Benzin vs. dízel: brutális különbségek az európai árrobbanásban

Az EU-ban átlagosan 12,9 százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak márciusban.

Létrehozva:

5 perc telt el a létrehozás óta

2026-04-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kimutatás szerint szinte minden országban áremelkedést jegyeztek föl – írja az alternativenergia.hu. A legjelentősebb áremelkedés Németországban (19,8 százalék), Romániában (19,6 százalék), Hollandiában (18,8 százalék), Lettországban (18,5 százalék) és Ausztriában (17,2 százalék) volt. Árcsökkenést csak Magyarországon és Szlovéniában volt, 2,7 százalékos, illetve 5,9 százalékos. Az Európai Unióban a dízel ára 19,8 százalékkal, a benziné pedig 9,4 százalékkal emelkedett átlagosan tavaly márciussal összevetve. Februárhoz képest a dízel 19,1 százalékkal, a benzin 10,6 százalékkal drágult márciusban. Mindkét üzemanyagtípus ára az összes EU-tagállamban emelkedett havi szinten. A dízel esetében a legnagyobb növekedés Csehországban és Svédországban (27,6 százalék), Észtországban (26,8 százalék), Lettországban (25,4 százalék), Belgiumban (25,2 százalék) és Hollandiában (25,1 százalék) volt, míg a legalacsonyabb növekedés Szlovéniában (2,9 százalék), Szlovákiában és Magyarországon (7,0 százalék). Az összes többi EU-országban 10 százalék fölötti volt a drágulás.

Az uniós országok között a benzinárak emelkedése nem volt olyan magas, mint a gázolajé: a legnagyobb emelkedés Belgiumban (15,1 százalék) Svédországban (15 százalék), Ausztriában (14,8 százalék), Csehországban (14,6 százalék) Észtországban és Litvániában pedig 14,2 százalék volt. A legalacsonyabb havi áremelkedést Szlovéniában (2,4 százalék), Szlovákiában (3,8 százalék), Magyarországon (4,7 százalék), valamint Olaszországban (4,8 százalék) mérték.

Tovább olvasom