Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mi kell a megtérülő napelemes beruházáshoz?

Mire figyeljünk napelem telepítés előtt és után?

Létrehozva:

|

Szinte felfoghatatlan, hogy a napelemek megjelenésük óta mekkora fejlődésen estek át: a fotovoltaikus technológia hatékonysága egyre nő, míg a panelek költségei folyamatosan csökkennek. A fosszilis energiahordozók árának elszállása, valamint a klímaváltozás elleni harc eközben még inkább arra ösztönzi az embereket, hogy a megújuló megközelítések felé forduljanak. Nagyon nem mindegy azonban, hogy egy háztartás vagy vállalkozás hogyan valósítja meg a beruházást, illetve hogy utóbb miként kezeli, gondozza a napelemes rendszert. Némi körültekintéssel már jelentősen növelhető a napelemek által megtermelt energia mennyisége, ezzel pedig a megtérülési időt rövidíthetjük. A helyzet megértésében a Surple cikke segít. Noha a bejegyzésben a vállalkozások napelemeire fókuszálnak, a cikkben olvasható tanácsok a lakosság számára is értékesek lehetnek.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Az első és legfontosabb, hogy a napelemek kiválasztásakor figyeljünk a hatékonyságra. Manapság az átlagos napelemes cella hatékonysága nagyjából 20 százalék, de termék és termék között jelentős lehet az eltérés, a modell alapanyagai és struktúrája egyaránt sokat nyom a latba – természetesen a jobb hatékonyság sokszor magasabb árral is jár. Vállalkozások esetében a jóval költségesebb koncentrált napelemes cellák is fokozhatják a megtermelt áram mennyiségét. Ezen technológia lényege, hogy tükrök és lencsék révén fókuszálják a napsugárzást a cellákba. A megközelítés egyelőre igen költséges, idővel azonban a lakosság számára is életképes módszerré válhat.

A teljesítmény szempontjából az sem mindegy, hogy pontosan hová telepítik a rendszert. Közismert, hogy a napelemek működéséhez napfényre van szükség, azt viszont már kevesen tudják, hogy ha egyetlen cella árnyékba kerül, már az befolyásolhatja a környező cellák működését. Ennek hátterében az áll, hogy az érintett cella elektromos ellenállásként viselkedik. A leggyakoribb árnyékolók a magas fák, illetve épületek. A telepítés előtt különösen fontos felmérni a terepet, akár a növényzet megritkításával is segíthetünk jövőbeli napelemünkön.

Advertisement

Nagyon fontos a tájolásra és a dőlésszögre is odafigyelni: a panelek jellemzően 18-36 fokos dőlésszögűek, az északi féltekén pedig déli irányba néznek, hogy a lehető legtöbb sugárzás érje őket. Meglepő lehet, de a túl nagy hőmérséklet éppenséggel csökkentheti a rendszer teljesítményét, több panel esetében ezért érdemes olyan kialakítást választani, amely segíti a szellőzést. Ezek mind olyan tényezők, amelyekre egy tapasztalt, megbízható kivitelező gondosan ügyel. Ez is egy érv amellett, hogy a cég megválasztásakor körültekintően járjunk el, tájékozódjunk.

Később is figyeljünk oda

A teljesítmény érdekében persze nem csak a telepítés előtt kell odafigyelnünk rendszerünkre. Bár a napelemekben nagyon kevés a mozgó alkatrész, és kevés karbantartást igényelnek, felületükön képes felhalmozódni a por és a kosz, ami jelentősen mérsékelheti hatékonyságukat. Az, hogy a panelek milyen gyakran igényelnek tisztítást, sok tényezőtől, így a helyi időjárási viszonyoktól, az adott terület porosságától, valamint a tisztítás költségeitől függ. Általánosságban elmondható, hogy a szennyeződések miatt évente mintegy 5 százalékkal csökkenhet az áramtermelés, extrém esetben viszont akár 20 százalékos mérséklődést is okozhatnak a lerakódások. Éppen ezért ajánlott évente egyszer takarítást végezni.

Advertisement

Végezetül nem árt tisztában lenni vele, hogy a mesterséges intelligencia a napelemes piacot is elérte már, egyre nagyobb számban jelennek meg azok a módszerek, amelyekkel kényelmesen monitorozhatjuk rendszerünk működését. Ahogy sok háztartási berendezés, úgy egyes napelemek is csatlakoztathatóak már a dolgok internetére (Internet of Things, IoT), a szoftverek, szenzorok és appok pedig jelentősen megkönnyíthetik az üzemeltetést. A megközelítésnek köszönhetően például időben felfedezhetjük, ha valami miatt visszaesett a rendszer hatékonysága.

Advertisement

Zöldinfó

Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért

Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.

A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák