Zöldinfó
A debreceni Nagyerdő lett Magyarország legszebb erdeje
A debreceni Nagyerdő nyerte el a Magyarország legszebb erdeje címet az Agrárminisztérium által indított internetes szavazáson. Nagy István miniszter hétfőn adta át az erről szóló elismerő oklevelet Debrecenben Papp László (Fidesz-KDNP) polgármesternek és Hidas Tibornak, a Nagyerdőt működtető Nyírerdő Zrt. vezérigazgatójának.
Nagy István elmondta, a több mint 61 ezer leadott szavazat alapján a második helyen az Északerdő Zrt. által kezelt lillafüredi Zsófia-kilátó végzett, a harmadik a Bakonyerdő Zrt. kezelésében lévő Cuha-völgy lett. A koronavírus-járvány idején nőtt az erdők látogatottsága, évente 40-50 millióra becsülhető az erdei kirándulások száma – közölte a miniszter. Kijelentette: az erdő “az élővilágunk csodás lelőhelye”, egyszerre hat a testre, a lélekre és az elmére, és minden évszakban látogatható. A klímaváltozás szempontjából is nagy szerepük van az erdőknek, ezért jelentős eredmény az, hogy száz év alatt megduplázódott Magyarország fás területeinek nagysága. Ma már 2,3 millió hektárt, az ország területének egynegyedét borítja erdő. A cél az, hogy ez az arány 2030-ra 27 százalék legyen – hangsúlyozta Nagy István.
Megjegyezte: az elmúlt napok hőhullámai is megmutatták, szükség van az erdőkre, a felelős erdőgazdálkodásra. Kitért arra is: 2010 óta 33 milliárd forintot költött a magyar kormány a 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatra, az 1200 kilométernyi kerékpár- és a 400 kilométernyi lovasútra. Papp László kijelentette: a város a jó gazda gondosságával tartja karban a Nagyerdőt, amely 1939-ben lett természetvédelmi terület. “Büszkeséggel tölt el, hogy a város 34 százaléka erdő” – mondta, hozzátéve, ez felelős gazdálkodást feltételez. Az erdő vízutánpótlását szolgálják majd a Civaqua program fejlesztései; a város részt vesz véderdők telepítésben is, főleg az ipari parkok közelében – közölte a polgármester.
Zöldinfó
A Velencei-tó ökológiai állapotát javítják: tíz helyszínen indulnak élőhelyvédelmi munkák
Megkezdődnek az élőhelyvédelmi beavatkozások a Velencei-tónál.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megkezdődnek a Velencei-tó vízterei közötti kapcsolat fenntartását szolgáló élőhelyvédelmi beavatkozások; elsőként a Dinnyés térségében található Névtelen-tisztás és a Kis Mihály-tisztás közötti átjárót mélyítik – jelentette be az élő környezetért felelős miniszter Facebook-oldalán. Gajdos László tájékoztatása szerint a kezdődő munkálatok tíz helyszínt érintenek, céljuk az összekötő csatornák és átjárók mélyítése, a felhalmozódott lágy iszap eltávolítása, valamint a vízmozgás és a természetes élőhelyek közötti kapcsolat helyreállítása – írja az alternativenergia.hu.
Hétfőn egy természetvédelmi területeken és tavakon alkalmazott kétéltű munkagép is megkezdi a munkát. A vízügyi igazgatóság a műszaki felmérések mellett figyelembe vette a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi szempontjait, valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség javaslatait – írta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a munkálatok a legszükségesebb helyszíneket érintik, és a lehető legkisebb mértékű beavatkozással kell, hogy járjanak.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
