Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A debreceni Nagyerdő lett Magyarország legszebb erdeje

A debreceni Nagyerdő nyerte el a Magyarország legszebb erdeje címet az Agrárminisztérium által indított internetes szavazáson. Nagy István miniszter hétfőn adta át az erről szóló elismerő oklevelet Debrecenben Papp László (Fidesz-KDNP) polgármesternek és Hidas Tibornak, a Nagyerdőt működtető Nyírerdő Zrt. vezérigazgatójának.

Létrehozva:

|

Nagy István elmondta, a több mint 61 ezer leadott szavazat alapján a második helyen az Északerdő Zrt. által kezelt lillafüredi Zsófia-kilátó végzett, a harmadik a Bakonyerdő Zrt. kezelésében lévő Cuha-völgy lett. A koronavírus-járvány idején nőtt az erdők látogatottsága, évente 40-50 millióra becsülhető az erdei kirándulások száma – közölte a miniszter. Kijelentette: az erdő “az élővilágunk csodás lelőhelye”, egyszerre hat a testre, a lélekre és az elmére, és minden évszakban látogatható. A klímaváltozás szempontjából is nagy szerepük van az erdőknek, ezért jelentős eredmény az, hogy száz év alatt megduplázódott Magyarország fás területeinek nagysága. Ma már 2,3 millió hektárt, az ország területének egynegyedét borítja erdő. A cél az, hogy ez az arány 2030-ra 27 százalék legyen – hangsúlyozta Nagy István.

Megjegyezte: az elmúlt napok hőhullámai is megmutatták, szükség van az erdőkre, a felelős erdőgazdálkodásra. Kitért arra is: 2010 óta 33 milliárd forintot költött a magyar kormány a 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatra, az 1200 kilométernyi kerékpár- és a 400 kilométernyi lovasútra. Papp László kijelentette: a város a jó gazda gondosságával tartja karban a Nagyerdőt, amely 1939-ben lett természetvédelmi terület. “Büszkeséggel tölt el, hogy a város 34 százaléka erdő” – mondta, hozzátéve, ez felelős gazdálkodást feltételez. Az erdő vízutánpótlását szolgálják majd a Civaqua program fejlesztései; a város részt vesz véderdők telepítésben is, főleg az ipari parkok közelében – közölte a polgármester.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák