Zöldinfó
A debreceni Nagyerdő lett Magyarország legszebb erdeje
A debreceni Nagyerdő nyerte el a Magyarország legszebb erdeje címet az Agrárminisztérium által indított internetes szavazáson. Nagy István miniszter hétfőn adta át az erről szóló elismerő oklevelet Debrecenben Papp László (Fidesz-KDNP) polgármesternek és Hidas Tibornak, a Nagyerdőt működtető Nyírerdő Zrt. vezérigazgatójának.
Nagy István elmondta, a több mint 61 ezer leadott szavazat alapján a második helyen az Északerdő Zrt. által kezelt lillafüredi Zsófia-kilátó végzett, a harmadik a Bakonyerdő Zrt. kezelésében lévő Cuha-völgy lett. A koronavírus-járvány idején nőtt az erdők látogatottsága, évente 40-50 millióra becsülhető az erdei kirándulások száma – közölte a miniszter. Kijelentette: az erdő “az élővilágunk csodás lelőhelye”, egyszerre hat a testre, a lélekre és az elmére, és minden évszakban látogatható. A klímaváltozás szempontjából is nagy szerepük van az erdőknek, ezért jelentős eredmény az, hogy száz év alatt megduplázódott Magyarország fás területeinek nagysága. Ma már 2,3 millió hektárt, az ország területének egynegyedét borítja erdő. A cél az, hogy ez az arány 2030-ra 27 százalék legyen – hangsúlyozta Nagy István.
Megjegyezte: az elmúlt napok hőhullámai is megmutatták, szükség van az erdőkre, a felelős erdőgazdálkodásra. Kitért arra is: 2010 óta 33 milliárd forintot költött a magyar kormány a 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatra, az 1200 kilométernyi kerékpár- és a 400 kilométernyi lovasútra. Papp László kijelentette: a város a jó gazda gondosságával tartja karban a Nagyerdőt, amely 1939-ben lett természetvédelmi terület. “Büszkeséggel tölt el, hogy a város 34 százaléka erdő” – mondta, hozzátéve, ez felelős gazdálkodást feltételez. Az erdő vízutánpótlását szolgálják majd a Civaqua program fejlesztései; a város részt vesz véderdők telepítésben is, főleg az ipari parkok közelében – közölte a polgármester.
Zöldinfó
Fenntarthatóság kézzel foghatóan: különleges workshop-sorozat indul
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Néprajzi Múzeum EthnoEco csoportja, amely a múzeum környezettudatos szemléletének képviselő egysége, olyan programokat szervez, amelyek a mindennapi életben is alkalmazható, fenntartható megoldásokat népszerűsítik – írja az alternativenergia.hu. Ruhacsere-eseményeiken rendszeresen gyűlnek össze olyan textíliák, amelyek új funkciót kaphatnak, ezek szolgálnak majd alapanyagként az EthnoEco és a Foltvarrók workshop-sorozatban is – áll a múzeum hétfői közleményében. A hatalkalmas programsorozat első három eseményén a résztvevők három különböző technikával, a horgolással, a kosárkötéssel és a patchwork egyik legszabadabb formájával, a crazy technikával ismerkedhetnek meg. A foglalkozások során a használt textilek nem hulladékként jelennek meg, hanem kreatív alapanyagként, miközben a résztvevők a textil újrahasznosítás kulturális és kortárs példáiból is inspirációt merítenek. Az első workshopra március 25-én kerül sor, ahol a résztvevők horgolási technikákkal dolgozzák fel az EthnoEco ruhacsere-eseményein megmaradt textileket: a ruhákat csíkokra vágják, fonallá alakítják, majd kisszőnyeget, ülőpárnát vagy edényalátétet készítenek belőlük. A foglalkozás során Nagy Dóra ismerteti a textilipar környezeti hatásait, az EthnoEco csapata pedig az alaptechnikák elsajátításában segít, miközben a résztvevők a múzeum gyűjteményének példáiból is inspirálódhatnak.
A második alkalom április 8-án lesz, ennek középpontjában a kosárkötés áll majd. A résztvevők a textilekből sodort anyagból készítenek tartós használati tárgyakat, a foglalkozást pedig Váradi Gyöngyi, a Magyar Foltvarró Céh céhmestere vezeti. Az alkalom nemcsak egy technika elsajátítását kínálja, hanem betekintést is nyújt a foltvarró közösségek világába. A harmadik workshopot április 22-én tartják, ahol a résztvevők a crazy patchwork technikával ismerkedhetnek meg. Az apró textildarabok szabad felhasználására épülő módszerrel egyedi párnák készülnek, miközben az alkalom a Foltvarrás kékben című kiállításhoz is kapcsolódik, és bemutatja, hogyan válhat a hagyományos technika kortárs, személyes kifejezési formává.
A workshopok a Néprajzi Szalonban zajlanak, a múzeum Damjanich utcai bejárata felől. Egy-egy foglalkozáson legfeljebb 15 fő vehet részt, a részvételi díj alkalmanként kétezer forint, a szükséges eszközöket a szervezők biztosítják. A fenntarthatóság gondolata a Néprajzi Múzeum március 28-ai húsvéti programsorozatán is megjelenik. A tematikus nap ingyenesen látogatható vásárán harminc képzőművész, dizájner és kézműves munkái közül válogathat a közönség, miközben személyesen is találkozhat az alkotókkal. A nap folyamán a tojásírás, tojásberzselés és tojáskarcolás mesterei avatják be a látogatókat a díszítés technikáiba, így meg lehet majd ismerkedni a palóc, a beregi vagy a pásztorművészetből gyökerező motívumokkal, a kékfestő műhelyben pedig évszázados nyomódúcokkal és hagyományos festési eljárással készülnek új textilek. A húsvéti programok közt több alkalommal élő zene is felcsendül majd, ezek közül a Bach Mindenkinek Fesztivál koncertjei ingyenesen lesznek látogathatók.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöld Energia14 óra telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
