Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A debreceni Nagyerdő lett Magyarország legszebb erdeje

A debreceni Nagyerdő nyerte el a Magyarország legszebb erdeje címet az Agrárminisztérium által indított internetes szavazáson. Nagy István miniszter hétfőn adta át az erről szóló elismerő oklevelet Debrecenben Papp László (Fidesz-KDNP) polgármesternek és Hidas Tibornak, a Nagyerdőt működtető Nyírerdő Zrt. vezérigazgatójának.

Létrehozva:

|

Nagy István elmondta, a több mint 61 ezer leadott szavazat alapján a második helyen az Északerdő Zrt. által kezelt lillafüredi Zsófia-kilátó végzett, a harmadik a Bakonyerdő Zrt. kezelésében lévő Cuha-völgy lett. A koronavírus-járvány idején nőtt az erdők látogatottsága, évente 40-50 millióra becsülhető az erdei kirándulások száma – közölte a miniszter. Kijelentette: az erdő “az élővilágunk csodás lelőhelye”, egyszerre hat a testre, a lélekre és az elmére, és minden évszakban látogatható. A klímaváltozás szempontjából is nagy szerepük van az erdőknek, ezért jelentős eredmény az, hogy száz év alatt megduplázódott Magyarország fás területeinek nagysága. Ma már 2,3 millió hektárt, az ország területének egynegyedét borítja erdő. A cél az, hogy ez az arány 2030-ra 27 százalék legyen – hangsúlyozta Nagy István.

Megjegyezte: az elmúlt napok hőhullámai is megmutatták, szükség van az erdőkre, a felelős erdőgazdálkodásra. Kitért arra is: 2010 óta 33 milliárd forintot költött a magyar kormány a 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatra, az 1200 kilométernyi kerékpár- és a 400 kilométernyi lovasútra. Papp László kijelentette: a város a jó gazda gondosságával tartja karban a Nagyerdőt, amely 1939-ben lett természetvédelmi terület. “Büszkeséggel tölt el, hogy a város 34 százaléka erdő” – mondta, hozzátéve, ez felelős gazdálkodást feltételez. Az erdő vízutánpótlását szolgálják majd a Civaqua program fejlesztései; a város részt vesz véderdők telepítésben is, főleg az ipari parkok közelében – közölte a polgármester.

Advertisement

Zöldinfó

Szokatlanul csapadékos tél töltötte fel Spanyolország víztározóit

Spanyolországban 47 éve nem volt olyan csapadékos az év első két hónapja mint idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rubén del Campo szóvivő elmondta: a decembertől februárig tartó meteorológiai tél során az átlagosnál mintegy 70 százalékkal több csapadék hullott, amelynek köszönhetően az ország víztározói rekordszintet értek el, véget vetve az egyes térségeket, például az andalúziai Guadalquivir-medencét évek óta sújtó tartós aszálynak – írja az alternativenergia.hu. A dél-európai országot egymást követően 11 nagy kiterjedésű vihar érte el a télen, “átlagosan négy-öt naponta egy”, és ezek rendkívül szokatlan intenzitású csapadékot eredményeztek. Példaként említette február 4-ét, amikor a Leonardo névre keresztelt vihar következtében a Cádiz közelében található Grazalema városban 24 óra alatt négyzetméterenként közel 600 liter eső hullott le.

A szóvivő a klímaváltozással indokolta a heves esőzéssel járó viharokat, mivel a megszokottnál melegebb hőmérséklet felmelegíti az óceánt, amelyből több víz párolog el, a szintén felmelegedett légkör pedig több vízgőzt tart vissza, a csapadék ezért bőségesebbé válik. Hozzátette: az enyhe tél előfordulása ma már egyáltalán nem ritka, az elmúlt nyolc évben folyamatosan átlag felett volt a téli hőmérséklet. “2017-2018-ig kell visszamenni ahhoz, hogy hideg telet találjunk” – jegyezte meg. Rubén del Campo beszélt arról is, hogy ezen a télen elmaradtak a hideghullámok is, míg az elmúlt öt télen csupán négy ilyen időszak fordult elő, amelyek összesen 14 napot öleltek fel. Ezzel szemben öt év alatt 15 hőhullámot figyeltek meg nyaranta, ezek összesített időtartama 133 nap volt.

A spanyol meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint az enyhe telet várhatóan a szokásosnál melegebb tavasz követi ebben az évben az Ibériai-félszigeten.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák