Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A fenntarthatóságért fog össze tizennégy magyarországi egyetem

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kezdeményezésére 14 intézmény részvételével alakult meg a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja (MEFP) a baranyai megyeszékhelyen, csütörtökön.

Létrehozva:

|

A platform létrehozásáról szóló keretmegállapodás aláírása előtt tartott előadásában Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta: a globális kihívásoknak elsősorban helyi megoldásokkal lehet megfelelni, a mostani együttműködés pedig ennek egyik kiváló példája. Kijelentette: a TIM üdvözli az egyetemek fenntarthatóságot szem előtt tartó együttműködési készségét és a kezdeményezést. Azt mondta, a magyarországi egyetemek előremutató módon gondolkodnak, nyitottak arra, hogy a fenntarthatóságra figyelve valósítsák meg céljaikat. Reményét fejezte ki, hogy a keretmegállapodást most megkötő 14 egyetemből hamarosan akár 60-nál is több lesz. Biztos abban ugyanis – tette hozzá -, hogy a közös munka már rövid távon is sok előnnyel jár majd. Az államtitkár úgy vélekedett: a gazdasági növekedésnek mindig együtt kell járnia a környezetvédelemmel, egyik terület sem fejlődhet a másik kárára. Hangsúlyozta, a magyar kormány ennek megfelelően hozza meg intézkedéseit, és már bizonyította, hogy elkötelezett a környezet védelme és a fenntarthatóság iránt.

Az energiaválság felgyorsította az eddigi folyamatokat, a kabinet pedig készen áll arra, hogy a problémákra az egyetemekkel közösen keressen megoldást – mondta Raisz Anikó. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiaválság és az aszály is megmutatta, nincs fontosabb, mint a teremtett világ védelme, e tekintetben pedig kiemelkedő szerep jut az egyetemeknek. Éppen ezért a képzési struktúra megújításánál a fenntarthatóságot kiemelt helyen kezelik majd – fűzte hozzá. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora azt mondta, a megállapodásnak külön aktualitást ad az energiaválság és az, hogy az ember tevékenysége immár bizonyíthatóan kedvezőtlenül befolyásolja a környezetet. Reményét fejezte ki, hogy az intézményeknek egyre több jó gyakorlatot sikerül megosztaniuk egymással a fenntarthatósággal összefüggésben. Szili Katalin, a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet: az egyetemeknek komoly felelősségük van abban, hogy “élhető környezetet hagyjunk az utódainkra”, e tekintetben pedig a baranyai felsőoktatási intézmény élen jár.

Az intézmény már ma is a világ egyik legzöldebb egyeteme, amely energiafelhasználását már fele részben megújuló forrásokból fedezi, folyamatosan egyre több elektromos autót állít szolgálatba, szelektív módon gyűjtik a karokon a hulladékot és száműzték az intézményből a PET-palackokat is – mondta. A csütörtöki rendezvényen a kezdeményező PTE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Soproni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vált a MEFP tagjává.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Állami tartalékokkal mentik a pancsovai finomítót

Állami kőolajtartalékokból biztosítják a pancsovai finomító működését Szerbiában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Legfeljebb 66 ezer tonna kőolajat bocsát a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) rendelkezésére az állami stratégiai tartalékokból a szerb ügyvezető kormány, hogy biztosítsa a pancsovai olajfinomító működését és az ország üzemanyag-ellátását – közölte az alternativenergia.hu. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a horvátországi Adria-kőolajvezeték meghibásodása miatt november 6. óta szünetel a nyersolaj szállítása Szerbiába. A Sziszek és Bród közötti vezetékszakaszon történt baleset során mintegy 500 ezer liter kőolaj ömlött ki, a helyreállítási munkálatok azóta is tartanak. A NIS csütörtökön fordult a szerb kormányhoz és az energiaügyi minisztériumhoz, hogy a termelés fenntartása érdekében engedélyezzék az állami kőolajtartalékok, valamint az operatív dízelkészletek felhasználását.

A kormány közleményében hangsúlyozta, hogy az Adria-vezetéken keresztül történő kőolajszállításnak jelenleg nincs alternatívája, a pancsovai finomító pedig az ezen az útvonalon érkező nyersolaj nélkül nem tudna működni. A kabinet szerint az állami tartalékok felszabadításával elkerülhető, hogy a vezeték meghibásodása fennakadásokat okozzon az ország üzemanyag-ellátásában. Egyúttal arra kérték a lakosságot, hogy ne kezdjen üzemanyag-felhalmozásba, mert az ellátás biztosított. A pancsovai finomító Szerbia egyetlen kőolaj-finomítója, ezért működésének fenntartása kulcsfontosságú az ország energiaellátása szempontjából.

A NIS korábban közölte, hogy a szállítási nehézségek miatt a finomító működését a kialakult helyzethez igazítják, ugyanakkor a vállalat töltőállomásain továbbra is valamennyi üzemanyagfajta rendelkezésre áll.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák