Zöldinfó

A fenntarthatóságért fog össze tizennégy magyarországi egyetem

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kezdeményezésére 14 intézmény részvételével alakult meg a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja (MEFP) a baranyai megyeszékhelyen, csütörtökön.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-04

Szerző:

Hell

A platform létrehozásáról szóló keretmegállapodás aláírása előtt tartott előadásában Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta: a globális kihívásoknak elsősorban helyi megoldásokkal lehet megfelelni, a mostani együttműködés pedig ennek egyik kiváló példája. Kijelentette: a TIM üdvözli az egyetemek fenntarthatóságot szem előtt tartó együttműködési készségét és a kezdeményezést. Azt mondta, a magyarországi egyetemek előremutató módon gondolkodnak, nyitottak arra, hogy a fenntarthatóságra figyelve valósítsák meg céljaikat. Reményét fejezte ki, hogy a keretmegállapodást most megkötő 14 egyetemből hamarosan akár 60-nál is több lesz. Biztos abban ugyanis – tette hozzá -, hogy a közös munka már rövid távon is sok előnnyel jár majd. Az államtitkár úgy vélekedett: a gazdasági növekedésnek mindig együtt kell járnia a környezetvédelemmel, egyik terület sem fejlődhet a másik kárára. Hangsúlyozta, a magyar kormány ennek megfelelően hozza meg intézkedéseit, és már bizonyította, hogy elkötelezett a környezet védelme és a fenntarthatóság iránt.

Az energiaválság felgyorsította az eddigi folyamatokat, a kabinet pedig készen áll arra, hogy a problémákra az egyetemekkel közösen keressen megoldást – mondta Raisz Anikó. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiaválság és az aszály is megmutatta, nincs fontosabb, mint a teremtett világ védelme, e tekintetben pedig kiemelkedő szerep jut az egyetemeknek. Éppen ezért a képzési struktúra megújításánál a fenntarthatóságot kiemelt helyen kezelik majd – fűzte hozzá. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora azt mondta, a megállapodásnak külön aktualitást ad az energiaválság és az, hogy az ember tevékenysége immár bizonyíthatóan kedvezőtlenül befolyásolja a környezetet. Reményét fejezte ki, hogy az intézményeknek egyre több jó gyakorlatot sikerül megosztaniuk egymással a fenntarthatósággal összefüggésben. Szili Katalin, a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet: az egyetemeknek komoly felelősségük van abban, hogy “élhető környezetet hagyjunk az utódainkra”, e tekintetben pedig a baranyai felsőoktatási intézmény élen jár.

Az intézmény már ma is a világ egyik legzöldebb egyeteme, amely energiafelhasználását már fele részben megújuló forrásokból fedezi, folyamatosan egyre több elektromos autót állít szolgálatba, szelektív módon gyűjtik a karokon a hulladékot és száműzték az intézményből a PET-palackokat is – mondta. A csütörtöki rendezvényen a kezdeményező PTE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Soproni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vált a MEFP tagjává.

mti

Kapcsolódó tartalom:egyetem fenntarthatóság összefogás

Zöldinfó

Túlszaporodás miatt emelnék a medvék kilövési keretet

Első házként elfogadta a román szenátus a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását.

Létrehozva:

41 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal – ismertette az alternativenergia.hu. A román parlament felsőháza által elfogadott jogszabálytervezet a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli évente. Ezt olyankor alkalmazzák, amikor az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására nincs más mód. A törvénytervezetet a 136 tagú szenátus jelen lévő tagjai közül 70-en támogatták, 10-en ellenezték, és 17-en tartózkodtak – írta az Agerpres. Az RMDSZ MTI-nek küldött közleményében Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, szenátort idézte, aki hangsúlyozta: az arányos kilövési kvóta része kell legyen annak az intézkedéscsomagnak, amellyel a bukaresti kormány a medvék szaporulatát kezeli. Bukarest ezáltal kontroll alatt tartja a medvepopulációt, védi az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. A korábbi környezetvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy a szövetség következetesen az emberi élet és javak védelme mellett foglalt állást.

Hangsúlyozta, hogy a kilőhető medvék számának megduplázását a nagyvadak genetikai felmérésére alapozva kezdeményezték. Az újabb kvóta a szakemberek által, súlyozott képlet alapján lett megállapítva. Ennek alapján több, mint 500 olyan vadászterületen válik lehetővé az állományszabályozó kilövés, ahol a védett nagyvad előfordul. Az RMDSZ közleményében emlékeztetett, hogy a szövetség tavaly decemberben terjesztette be a román parlamentbe a kilövési kvóta megduplázására vonatkozó törvénytervezetét, miután a medvepopuláció genetikai felmérésének eredményei igazolták a medvék veszélyes túlszaporodását. Eszerint a Romániában élő medvék száma 10 419 és 12 770 között van. A kvóta kiszámolásához használt, szakemberek által meghatározott képlet a genetikai populációfelmérés eredményeit, a mintavételek számát, az elmúlt két év állománybecsléseit és a vadkárok számát is figyelembe veszi. Ez alapján határozták meg azokat a vadászterületeket, ahol legalább egy barnamedve kilőhető. A megemelt kvóta a faj védelméről szóló rendelkezésekkel is összhangban van – hangsúlyozta az RMDSZ.

A törvénytervezetet a szenátus után a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, ezt követően lép életbe. A román képviselőház 2024 júliusában rendkívüli ülésen fogadott el törvénymódosítást a túlszaporodott medveállomány ritkítását célzó vadászati kvótákról. A rendkívüli ülésszakot azt követően hívták össze, hogy egy héttel korábban egy medve népszerű turistaösvényen ölt meg egy 19 éves lányt. A román sajtó többször is arról cikkezett, hogy bár a törvényi keret megvan, a gyakorlati alkalmazása kívánnivalót hagy maga után: sok vadászterületen tavaly őszre csupán a kvóta felét sikerült teljesíteni. Maros megyében például a környezetvédelmi igazgatóság korábbi közlése szerint a 2025-os évre 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá, de október közepéig csupán 20-at lőttek ki.

A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztják le a romániai megyék között, eddig a legtöbb állat kilövését Hargita, Kovászna és Brassó megyében engedélyezték. Romániában a településekre bejáró medvék nemcsak tetemes anyagi károkat okoznak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és tucatnyinál több haláleset is történt.

Tovább olvasom