Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A fenntarthatóságért fog össze tizennégy magyarországi egyetem

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kezdeményezésére 14 intézmény részvételével alakult meg a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja (MEFP) a baranyai megyeszékhelyen, csütörtökön.

Létrehozva:

|

A platform létrehozásáról szóló keretmegállapodás aláírása előtt tartott előadásában Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta: a globális kihívásoknak elsősorban helyi megoldásokkal lehet megfelelni, a mostani együttműködés pedig ennek egyik kiváló példája. Kijelentette: a TIM üdvözli az egyetemek fenntarthatóságot szem előtt tartó együttműködési készségét és a kezdeményezést. Azt mondta, a magyarországi egyetemek előremutató módon gondolkodnak, nyitottak arra, hogy a fenntarthatóságra figyelve valósítsák meg céljaikat. Reményét fejezte ki, hogy a keretmegállapodást most megkötő 14 egyetemből hamarosan akár 60-nál is több lesz. Biztos abban ugyanis – tette hozzá -, hogy a közös munka már rövid távon is sok előnnyel jár majd. Az államtitkár úgy vélekedett: a gazdasági növekedésnek mindig együtt kell járnia a környezetvédelemmel, egyik terület sem fejlődhet a másik kárára. Hangsúlyozta, a magyar kormány ennek megfelelően hozza meg intézkedéseit, és már bizonyította, hogy elkötelezett a környezet védelme és a fenntarthatóság iránt.

Az energiaválság felgyorsította az eddigi folyamatokat, a kabinet pedig készen áll arra, hogy a problémákra az egyetemekkel közösen keressen megoldást – mondta Raisz Anikó. Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiaválság és az aszály is megmutatta, nincs fontosabb, mint a teremtett világ védelme, e tekintetben pedig kiemelkedő szerep jut az egyetemeknek. Éppen ezért a képzési struktúra megújításánál a fenntarthatóságot kiemelt helyen kezelik majd – fűzte hozzá. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora azt mondta, a megállapodásnak külön aktualitást ad az energiaválság és az, hogy az ember tevékenysége immár bizonyíthatóan kedvezőtlenül befolyásolja a környezetet. Reményét fejezte ki, hogy az intézményeknek egyre több jó gyakorlatot sikerül megosztaniuk egymással a fenntarthatósággal összefüggésben. Szili Katalin, a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet: az egyetemeknek komoly felelősségük van abban, hogy “élhető környezetet hagyjunk az utódainkra”, e tekintetben pedig a baranyai felsőoktatási intézmény élen jár.

Az intézmény már ma is a világ egyik legzöldebb egyeteme, amely energiafelhasználását már fele részben megújuló forrásokból fedezi, folyamatosan egyre több elektromos autót állít szolgálatba, szelektív módon gyűjtik a karokon a hulladékot és száműzték az intézményből a PET-palackokat is – mondta. A csütörtöki rendezvényen a kezdeményező PTE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Soproni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vált a MEFP tagjává.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Nem állhat le teljesen a krskói atomerőmű, a hálózat stabilitása a tét

A szlovén kormány üzemben tartja a krskói atomerőművet a hálózat stabilitására hivatkozva.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elrendelte a szlovén kormány, hogy az átviteli hálózat stabilitásának megőrzése érdekében a szlovén-horvát tulajdonú Krsko Atomerőmű (NEK) legalább minimális teljesítménnyel maradjon üzemben, egyúttal kihirdette az energiaellátás alacsony szintű veszélyeztetettségét – írja az alternativenergia.hu. A döntést azt követően hozták meg, hogy az erőmű a Száva alacsony vízhozama és magas vízhőmérséklete miatt megkezdte reaktora teljesítményének csökkentését. A kabinet szerint nem az ország villamosenergia-ellátása forog kockán, hanem az átviteli hálózat stabilitása. Az Eles szlovén villamosenergia-átviteli rendszerirányító elemzései alapján a krskói atomerőmű leállása esetén importból elegendő villamos energia állna rendelkezésre, ugyanakkor nehézséget okozhatna a 400 kilovoltos hálózat megfelelő feszültségszintjének fenntartása, mert a vezetékeken túl magas feszültség alakulhatna ki.

A kormány határozata szerint az atomerőműnek valamennyi biztonsági előírás betartása mellett legalább minimális kapacitással kell működnie a villamosenergia-rendszer zavartalan üzemeltetése és a folyamatos ellátás érdekében. A határozat a Száva hőmérséklete és vízhozama mellett még biztonságosan és megbízhatóan fenntartható minimális üzemet írja elő. A kormány közleménye nem tesz említést környezetvédelmi korlátozások alóli felmentésről. Tomaz Zagar, az energiaügyi minisztérium államtitkára szerda este a szlovén köztelevíziónak azt mondta: nem a rendelkezésre álló villamos energia mennyisége, hanem a hálózat stabilitása jelent gondot, amely az atomerőmű teljes leállása esetén tovább súlyosbodhatna.

Közölte: szerda délután a krskói atomerőmű fedezte a szlovéniai villamosenergia-felhasználás mintegy felét. A fogyasztás jelenleg viszonylag alacsony, mert sokan szabadságon vannak, és az ipari termelés is elmarad a szokásostól. Az esti órákban már importra is szükség volt, amelynek aránya a jelenlegi helyzet fennmaradása esetén tovább nőhet. Zagar szerint ez emelheti a villamos energia piaci árát, de nem érinti közvetlenül a háztartásokat és a rögzített áras szerződéssel rendelkező fogyasztókat.

Advertisement

Elsősorban azok a vállalatok lehetnek kitéve az áremelkedésnek, amelyeknek nincs az év végéig vagy a következő évre szóló villamosenergia-vásárlási szerződésük. Az államtitkár becslése szerint a cégeknek mindössze mintegy ötöde rendelkezik ilyen megállapodással. A kormány azért is fokozottan figyeli a helyzetet, mert tervezett karbantartást végeznek az Olaszország felé vezető egyik távvezetéken, és ugyancsak karbantartás alatt áll a sostanji hőerőmű hatos blokkja. A távvezeték várhatóan hamarosan ismét üzembe áll, a hőerőművi blokk karbantartása azonban meghibásodás miatt elhúzódhat.

Zagar szerint a hőség, az aszály, valamint a korlátozottan rendelkezésre álló termelő- és átviteli kapacitások miatt nehéz augusztusra lehet számítani. A krskói atomerőmű szerdán jelentette be, hogy első lépésben 80 százalékra csökkenti a reaktor teljesítményét, szükség esetén pedig tovább mérsékli. Az erőmű akkor tér vissza a teljes kapacitású működéshez, amikor a hidrológiai és időjárási viszonyok lehetővé teszik. A NEK működését a Száva felmelegedésére vonatkozó környezetvédelmi előírások korlátozzák. A folyó napi átlaghőmérséklete az erőmű alatti ellenőrzési ponton nem haladhatja meg a 28 Celsius-fokot, az erőmű pedig legfeljebb 3 Celsius-fokkal növelheti a víz hőmérsékletét.

Advertisement

Alacsony vízhozam és magas vízhőmérséklet esetén az erőmű hűtőtornyokkal hűti a Szávába visszavezetett vizet. Mivel ez már nem elegendő az előírt határértékek betartásához, csökkenteni kell a reaktor teljesítményét, így kevesebb elvezetendő hő keletkezik. A NEK közölte: ha a jelenlegi hidrológiai és meteorológiai viszonyok fennmaradnak vagy tovább romlanak, további teljesítménycsökkentésre lehet szükség.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák