Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A G7 csoport továbbra is kiáll az orosz kőolaj árának korlátozása mellett

A G7 csoport továbbra is elkötelezett az orosz kőolaj világpiaci árának korlátozása mellett – közölték a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó országcsoport pénzügyminiszterei.

Létrehozva:

|

A soros elnök Németország pénzügyminisztériuma által kiadott közös nyilatkozat szerint a hetek megerősítik azt a “közös politikai szándékot”, hogy kidolgozzák és bevezessék az orosz nyersolaj és olajtermékek tengeri szállítását lehetővé tévő szolgáltatások globális tilalmát. Ilyen szolgáltatásokat csak abban az esetben szabad nyújtani, ha a kőolaj és az olajtermékek ára nem haladja meg az “árplafont”, amelyet a kezdeményezéshez csatlakozó országok “széles koalíciója” állapít meg és alkalmaz – írták. Hangsúlyozták: a hetek továbbra is elítélik Oroszország Fehéroroszország támogatásával Ukrajna ellen folytatott “brutális, indokolatlan, igazolhatatlan és törvénytelen” támadó háborúját. Oroszország háborúja globális gazdasági zavarokat okoz, veszélyezteti az energia- és élelmiszerellátás biztonságát, a hatására bekövetkezett drágulás pedig aránytalanul nagy mértékben sújtja a sérülékeny csoportokat, különösen az eleve élelmezési és költségvetési kihívásokkal küszködő országokban. Ezért továbbra is szükség van az Oroszország elleni határozott és összehangolt szankciókra, amelyek már éreztetik hatásukat és idővel tovább erősödnek majd, jelentősen visszavetve az orosz gazdaság teljesítőképességét – fejtették ki.

Mint írták, a tervezett árplafon is azt szolgálja, hogy csökkentse Oroszország bevételeit, és így az Ukrajna elleni háború finanszírozási forrásait. Ugyanakkor azt is célozza, hogy enyhüljön a kőolaj világpiaci árára nehezedő nyomás, méghozzá azáltal, hogy a kőolajimportáló országok továbbra is hozzáférnek az orosz kőolajhoz, de már a közösen kialakított plafon alatti áron. A hetek egyben felszólították a világ országait, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, tegyenek javaslatokat a mechanizmus kialakítására és kötelezzék el magukat amellett, hogy csak az együtt meghatározott ár alatt vásárolnak kőolajat és olajtermékeket Oroszországtól.  A G7 csoport informális egyeztető fórum, a soros elnök Németország mellett az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák