Zöldinfó

A Goethe Intézet könyvtárából dolgokat is lehet kölcsönözni

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-06-03

Szerző:

Hell

Tizenöt tárgyat, köztük projektort, gördeszkát, távcsövet, laminálót és játékokat is lehet kölcsönözni csütörtöktől a Goethe Intézetben kialakított Dolgok Könyvtárában, amely az intézet július végéig tartó Grüne Kiste elnevezésű fenntarthatósági hónapjai részeként indult útjára.

Az új kezdeményezés négy tematikus területen – kirándulás/piknik/szabadidő, gyerekeknek szóló szórakozás, közösségi médiaeszközök és csináld magad – kínál termékeket, amelyeket hét napra lehet olvasókártyával kölcsönözni. A projekt kísérleti jelleggel indult és egyelőre a fenntarthatósági hónapok ideje alatt működik, ugyanakkor, ha sok lesz az érdeklődő, később tervezik a kínálat bővítését – hangzott el a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. A fenntarthatóság világszerte fontos, az emberiség egészét érintő téma, amely mint minden jelentős kérdés a kultúrával és a művészetekkel is összhangban van – hangsúlyozta Evelin Hust intézetigazgató. Németországban már régóta működő szolgáltatás a Dolgok Könyvtára, ahol könyvek helyett használati tárgyakat lehet kölcsönözni, így a ritkán használt tárgyakat nem kell mindenkinek megvásárolnia. Ez környezetkímélő szolgáltatás, amely csökkenti a fogyasztás mértékét is – mondta.

Kiemelte, hogy a fenntarthatósági események a Grüne Kiste nevet kapták, amely szimbolikus jelentéssel bír. Hosszú ideje létező szolgáltatás Németországban Grüne Kiste, amelyben fenntartható gazdaságok ajánlják fel szezonális termékeit. Ezek egy zöld dobozba kerülnek receptekkel együtt és így juttatják el az emberekhez. “Mi is recepteket kínálunk fel, hogy miként lehet a környezetünkkel jobban törődni, mit tudunk tenni a szeméttel, hogyan lehet takarékoskodni és ezzel kevesebb szemetet termelni és hogyan lehet a szemétből művészet” – magyarázta.

Az eseményen bemutatták Anda Kata Felhőtlen zöld című installációját, amely újrahasznosított anyagokból készült, ezt egy könyvkiállítás egészíti ki a fenntarthatóság témájában. Mindezek mellett gyerekeknek és felnőtteknek szóló workshopok is várják az érdeklődőket, akik egyebek mellett használt alapanyagokból hozhatnak létre új tárgyakat.

Kapcsolódó tartalom:dolgok könyvtára fenntarthatóság Goethe Intézet

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom