Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Grand Canyon, ahogy ritkán láthatjuk

Létrehozva:

|

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről készült az alábbi lélegzetelállító felvétel.

A 400 kilométer magasból készült fotón szinte a teljes kanyonrendszer látható. A világ egyik leglátványosabb geológiai alakzatát a Colorado folyó vájta ki, földtörténeti léptékben viszonylag rövid idő, körülbelül 17 millió év alatt. A Colorado nem nagy folyó, a mi Tiszánkhoz fogható – a hatalmas kanyon azért alakulhatott ki, mert a terület folyamatosan emelkedett, és ezzel lépést tudott tartani a folyó bevágódása, több köbkilométernyi kőzetet erodálva.

Az eredmény egy szerteágazó, 446 km hosszú, legtágabb részén 29 km széles, helyenként közel két kilométer mély kanyonrendszer lett. A Colorado-folyó tengerszint feletti magassága 715 méter, a népszerű kilátóhely, a Grand Canyon Village pedig 2100 méteren fekszik. A nagy magasságkülönbség a hőmérsékletben is megmutatkozik, csak itt minél mélyebbre megyünk, annál elviselhetetlenebb a hőség nyáron.

A Grand Canyon (bővebben például itt és itt) valóságos geológiai és őslénytani paradicsom. A meredek falak egymáson lévő rétegei több százmillió évet ölelnek fel a Föld 4,6 milliárd éves történetéből, régmúlt korok éghajlatának és élővilágának nyomait rejtve.

Advertisement

A kép március 25-én készült, Nikon D3S típusú digitális fényképezőgéppel, 180 mm-es objektívvel. A kép egy teljes kockából kivágott részlet, amelyet a kontraszt növelése érdekében javítottak, és az objektívre jellemző torzulásokat eltávolították.

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Több mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

Elkészült a Kárpát-medence idei sasleltára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Immáron 23. alkalommal szervezte meg az MME januárban a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felmérés 2018 óta a környező országok szakembereinek bevonásával zajlik, így idén is elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe is – olvasható a közleményben. A sastérkép 2552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23 ezer 165 ragadozó madár megfigyelésével állt össze. A több mint hatszáz magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt “sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet adták a ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi megfigyelések több mint 22 ezer négyzetkilométert, az ország területének több mint 20 százalékát fedték le. A felmérések a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét megfigyelték. A résztvevők négy sasfaj, a rétisas 1102 (tavaly 988), a parlagi sas 832 (tavaly 732), a szirti sas 3 (tavaly 3) és a fekete sas 5 (tavaly 8) példányának megfigyelését rögzítették. A madarászok különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így a kerecsensólyom 98 (tavaly 85), a vándorsólyom 48 (tavaly 42) és a kis sólyom 45 (tavaly 76) egyedét is sikerült megfigyelni. A négy részt vevő közép-európai országban 17 ragadozómadár-faj 23 165 (tavaly 18 486) példányát figyelték meg a szakemberek 1064 darab (tízszer tíz kilométeres) mintavételi négyzetben, közte 1513 (tavaly 1308) rétisast, 1019 (tavaly 879) parlagi sast, 14 (tavaly 8) szirti sast és 6 (tavaly 9) fekete sast.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák