Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Grand Canyon, ahogy ritkán láthatjuk

Létrehozva:

|

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről készült az alábbi lélegzetelállító felvétel.

A 400 kilométer magasból készült fotón szinte a teljes kanyonrendszer látható. A világ egyik leglátványosabb geológiai alakzatát a Colorado folyó vájta ki, földtörténeti léptékben viszonylag rövid idő, körülbelül 17 millió év alatt. A Colorado nem nagy folyó, a mi Tiszánkhoz fogható – a hatalmas kanyon azért alakulhatott ki, mert a terület folyamatosan emelkedett, és ezzel lépést tudott tartani a folyó bevágódása, több köbkilométernyi kőzetet erodálva.

Az eredmény egy szerteágazó, 446 km hosszú, legtágabb részén 29 km széles, helyenként közel két kilométer mély kanyonrendszer lett. A Colorado-folyó tengerszint feletti magassága 715 méter, a népszerű kilátóhely, a Grand Canyon Village pedig 2100 méteren fekszik. A nagy magasságkülönbség a hőmérsékletben is megmutatkozik, csak itt minél mélyebbre megyünk, annál elviselhetetlenebb a hőség nyáron.

A Grand Canyon (bővebben például itt és itt) valóságos geológiai és őslénytani paradicsom. A meredek falak egymáson lévő rétegei több százmillió évet ölelnek fel a Föld 4,6 milliárd éves történetéből, régmúlt korok éghajlatának és élővilágának nyomait rejtve.

Advertisement

A kép március 25-én készült, Nikon D3S típusú digitális fényképezőgéppel, 180 mm-es objektívvel. A kép egy teljes kockából kivágott részlet, amelyet a kontraszt növelése érdekében javítottak, és az objektívre jellemző torzulásokat eltávolították.

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Egyre terjedő inváziós faj: mosómedvéket helyeztek el állatkertben

Mosómedvék érkeztek a Szegedi Vadasparkba.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mosómedvék (Procyon lotor) érkeztek a Szegedi Vadasparkba, az emlősöket a Pest megyei Ócsa környékén fogták be vadon a természetvédelmi szakemberek – közölte az alternativenergia.hu. A mosómedve eredetileg Észak- és Közép-Amerikában őshonos, Európába az 1930-as években telepítették be, elsőként Németországba, főként prémhasznosítási és vadgazdálkodási céllal. A szökések és szándékos szabadon engedések következtében gyorsan terjedni kezdett, ma már Európa 27 országában észlelték vadon. Magyarországon az 1980-as években jelent meg, napjainkra már stabil hazai állománya van. Inváziós fajnak számít, amely elterjedve veszélyt jelent az őshonos élővilágra, ráadásul számos betegséget is terjeszt, amely állatot és embert egyaránt fertőz. Emiatt Magyarországon 2010 óta nem tartható magánszemélyeknek. 2016 óta pedig az Európai Unió inváziós fajok listáján szerepel, vagyis tilos a tartása és kereskedelme magánszemélyeknek, csak állatkertekben nevelhetők szigorú feltételekkel.

Magányosan élnek, alapvetően éjszaka aktívak, a nappalokat összegömbölyödve a fák lombkoronájában töltik. Egy-három kilométeres átmérőjű területen mozognak, melyek átfedésben lehetnek más egyedekkel. Gyakran fogyasztanak növényi terméseket, magvakat, olykor olyan termesztett gyümölcsöket is, mint a barack, dinnye, szilva, de szerepelnek az étlapjukon ízeltlábúak, halak, kétéltűek, rágcsálók és tojások is. Jól alkalmazkodnak a különböző élőhelyekhez és az ember közelségéhez, lakott területeken gyakran kutatnak élelem után szeméttárolókban. A 60-90 centis testhosszú, 6-7 kilós mosómedve mancsában tízszer annyi érzékelő pont található, mint az ember tenyerében, ami vízben még érzékenyebbé válik. Jellegzetes “mosó” mozdulatait azért végzi, hogy tapintással felderítse a megszerzett táplálék tulajdonságait.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák