Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Grand Canyon, ahogy ritkán láthatjuk

Létrehozva:

|

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről készült az alábbi lélegzetelállító felvétel.

A 400 kilométer magasból készült fotón szinte a teljes kanyonrendszer látható. A világ egyik leglátványosabb geológiai alakzatát a Colorado folyó vájta ki, földtörténeti léptékben viszonylag rövid idő, körülbelül 17 millió év alatt. A Colorado nem nagy folyó, a mi Tiszánkhoz fogható – a hatalmas kanyon azért alakulhatott ki, mert a terület folyamatosan emelkedett, és ezzel lépést tudott tartani a folyó bevágódása, több köbkilométernyi kőzetet erodálva.

Az eredmény egy szerteágazó, 446 km hosszú, legtágabb részén 29 km széles, helyenként közel két kilométer mély kanyonrendszer lett. A Colorado-folyó tengerszint feletti magassága 715 méter, a népszerű kilátóhely, a Grand Canyon Village pedig 2100 méteren fekszik. A nagy magasságkülönbség a hőmérsékletben is megmutatkozik, csak itt minél mélyebbre megyünk, annál elviselhetetlenebb a hőség nyáron.

A Grand Canyon (bővebben például itt és itt) valóságos geológiai és őslénytani paradicsom. A meredek falak egymáson lévő rétegei több százmillió évet ölelnek fel a Föld 4,6 milliárd éves történetéből, régmúlt korok éghajlatának és élővilágának nyomait rejtve.

Advertisement

A kép március 25-én készült, Nikon D3S típusú digitális fényképezőgéppel, 180 mm-es objektívvel. A kép egy teljes kockából kivágott részlet, amelyet a kontraszt növelése érdekében javítottak, és az objektívre jellemző torzulásokat eltávolították.

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Fák, zöldtetők és szigetelés: így hűtenék Budapestet a hőhullámok idején

A zöldítés és a passzív hűtésű épületfelújítás a válasz a klímavédelmi kihívásokra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A főváros által indított Zöld panelprogram zöldítéssel és passzív hűtésű épületfelújításokkal adhat választ a klímavédelmi kihívásokra a főpolgármester tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. Karácsony Gergely Facebook-oldalán írt arról, hogy egy 2013 és 2025 között végzett felmérés szerint 32 vizsgált napból 24-en, vagyis az esetek 75 százalékában kimutatható volt a város pozitív hőszigethatása: Budapest 0,5-2,6 Celsius-fokkal volt melegebb az őt körülvevő területhez képest. A városban a legalacsonyabb átlagos felszínhőmérséklet a II. és a XII. kerületben, a legmagasabb a VI. és a VII. kerületben volt, a két véglet között 6,8 Celsius-fok volt a különbség, “ugyanabban a városban, ugyanabban az órában”. A Duna 6,6 fokkal hűti a környezetét, a repülőtér 5 fokkal fűti – jegyezte meg.

Hozzátette: az erre adott válasznak, a légkondicionálók használatának ára van, egy amerikai modellezés szerint a légkondicionálók hulladékhője éjszaka egyes helyszíneken 1 Celsius-foknál nagyobb átlagos léghőmérséklet-emelkedést okozott, súlyosbítva az éjszakai hőszigetet és tovább növelve a hűtési igényt. Hozzátette: Magyarországon a 2022-es népszámlálás szerint a lakások 27 százalékában van légkondicionáló készülék, Budapesten a XIII. kerület vezet az újabb építésű lakásállomány miatt, miközben a legmelegebb VI. és VII. kerületben – ahol a legrégebbi a lakásállomány -, kevesebb a klíma.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a június végi hőhullám alatt Magyarországon a napi villamosenergia-igény 23 százalékkal nőtt a hőhullám előtti napokhoz képest. A szűk keresztmetszet pedig városi szinten van: a hősziget miatt a városi éjszaka nem hűl le, a hűtési igény tovább él, a napelem viszont már nem termel, és ekkor lép be a drága gázos termelés. Úgy vélte, mindebből az alkalmazkodóképesség erősítése következik. Közterületen úgy, hogy fával, zöldfelülettel, akár mesterséges árnyékolással csökkentik a hőterhelést, a lakásokat pedig szigetelik. Megjegyezte: a szigetelt lakások védettebbek, de az egymást követő túlmelegedett éjszakák után a falak, födémek és berendezési tárgyak is hőtároló tömeggé válnak, így a jobb szigetelésnek úgynevezett passzív hűtési intézkedésekkel együtt van valóban hatása, például világos vagy zöld tetőkkel.

Advertisement

A főpolgármester közölte: hasznos és fontos felhasználása lehet az uniós forrásoknak egy átfogó épületfelújítási program, és Budapest ezt elkezdte a Zöld Panelprogrammal. Jelezte: amikor ennek folytatásáról vagy az új bérlakásépítési programról tárgyalhatnak majd a kormánnyal, választ kell találniuk a klímakihívásokhoz való alkalmazkodás összetett kérdéseire is.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák