Zöldinfó
A Grand Canyon, ahogy ritkán láthatjuk
A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről készült az alábbi lélegzetelállító felvétel.
A 400 kilométer magasból készült fotón szinte a teljes kanyonrendszer látható. A világ egyik leglátványosabb geológiai alakzatát a Colorado folyó vájta ki, földtörténeti léptékben viszonylag rövid idő, körülbelül 17 millió év alatt. A Colorado nem nagy folyó, a mi Tiszánkhoz fogható – a hatalmas kanyon azért alakulhatott ki, mert a terület folyamatosan emelkedett, és ezzel lépést tudott tartani a folyó bevágódása, több köbkilométernyi kőzetet erodálva.
Az eredmény egy szerteágazó, 446 km hosszú, legtágabb részén 29 km széles, helyenként közel két kilométer mély kanyonrendszer lett. A Colorado-folyó tengerszint feletti magassága 715 méter, a népszerű kilátóhely, a Grand Canyon Village pedig 2100 méteren fekszik. A nagy magasságkülönbség a hőmérsékletben is megmutatkozik, csak itt minél mélyebbre megyünk, annál elviselhetetlenebb a hőség nyáron.
A Grand Canyon (bővebben például itt és itt) valóságos geológiai és őslénytani paradicsom. A meredek falak egymáson lévő rétegei több százmillió évet ölelnek fel a Föld 4,6 milliárd éves történetéből, régmúlt korok éghajlatának és élővilágának nyomait rejtve.
A kép március 25-én készült, Nikon D3S típusú digitális fényképezőgéppel, 180 mm-es objektívvel. A kép egy teljes kockából kivágott részlet, amelyet a kontraszt növelése érdekében javítottak, és az objektívre jellemző torzulásokat eltávolították.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
Változik a madarak vonulása: a klíma az időzítést is átírja
A klímaváltozás miatt a költöző madarak vonulásának időzítése is változott.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás miatt az elmúlt években a költöző madarak vonulásának időzítése is változott, ami komoly alkalmazkodási kihívás elé állíthatja a madarakat – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) monitoring és kutatási osztályvezetője. Lovászi Péter az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a hosszú távra vonuló madárfajok többségének állománya csökkenő tendenciát mutat, amelyben szerepet játszik az is, hogy egyre kevesebb olyan megfelelő terület áll rendelkezésükre, ahol az út során megpihenhetnek és feltölthetik “energiatartalékaikat” – írja az alternativenergia.hu. A szakértő szerint a vonulás időzítésére a legközvetlenebb hatást a táplálék mennyiségének módosulása jelentheti. A sekély tavak kiszáradása például befolyásolja a partimadarak költözését, míg a bogyós termések – köztük a bodza – korábbi érése számos kistestű énekesmadárnál hozhatja előrébb az elvonulás kezdetét. A tavasszal egyre korábban megjelenő rovarok miatt a genetikailag rögzült időpontban érkező rovarevő madarak könnyen lemaradhatnak a táplálékbőség időszakáról, így fiókáik számára is kevesebb élelmet tudnak biztosítani.
A gyepek kiszáradása, valamint a korábbi kaszálás és aratás a gólyák táplálékbázisára is hatással van – mutatott rá Lovászi Péter, hozzátéve, hogy Magyarországon az elmúlt évek tapasztalatai szerint a legnagyobb gólyacsapatokat rendszerint már augusztus 6-10. körül lehet megfigyelni, és augusztus 20-ra, Szent István napjára már alig marad gólya az országban. A szakértő szerint korábban a gólyák inkább kisebb csapatokban gyülekeztek a települések környékén, így vonulásuk kezdetét is fokozatosabban lehetett érzékelni. Az elmúlt öt-hat évben azonban a kelet-európai gólyák közül is egyre többen keresik fel a hulladéklerakókat, ahol a megmaradt vizes élőhelyekhez hasonlóan nagyobb csapatokba tömörülnek. Emiatt a falvakból való eltűnésük is sokkal feltűnőbbé és hirtelenebbé vált, ami egyben megnehezíti annak pontos meghatározását is, hogy mikor kezdődik a madarak elvonulása – jegyezte meg a szakember.
Elmondta, hogy a gólyák vonulásának időzítését több tényező együttesen határozza meg. Fontos a rendelkezésre álló táplálék mennyisége, a vonulást segítő szelek, a fiatal madarak megerősödéséhez szükséges idő, valamint a felnőtt példányok költés utáni regenerálódása és vedlésük befejezése is. Idén április első felében a kedvezőtlen időjárás miatt alig érkeztek afrikai vonuló madarak Európába, így a fehér gólyák egy része is később kezdte meg a költést a megszokottnál. Emiatt ezeknek a pároknak a fiókái csak nemrég repülhettek ki, ami az elvonulást is valamelyest elnyújtja – hangsúlyozta a szakértő.
Lovászi Péter ismertetése szerint bár a korábbi költözés több madárfajnál is megfigyelhető, pontos képet nehéz adni arról, mely fajoknál a legjelentősebb az eltolódás. A hazai madarak elvonulása ugyanis időben egybeeshet az északabbról érkező állományok mozgásával, miközben a gyűrűzés és a jeladós követés csak viszonylag kevés egyed útjának nyomon követésére ad lehetőséget – magyarázta a szakértő.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöretlenül nő a Geely elektromos és plug-in hibrid modelljeinek piaca
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés