Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A holland kormány két új atomerőmű megépítését határozta el

A holland kormány két új atomerőmű megépítését határozta el, az új erőműveknek 2035-ben kell üzembe állniuk, és Hollandia teljes villamosenergia-szükségletének legalább 13 százalékát kell előállítaniuk – írta vasárnap a Dutchnews hírportál.

Létrehozva:

|

A hírportál szerint az erőműveket Zeeland tartománynak a belga határtól nem messze lévő Borssele nevű településén építik föl, az építkezés hét-nyolc évig fog tartani. Ugyanezen a településen 1973 óta már termel áramot egy atomerőmű, amelyet a kormány bővíteni készül, hogy az hosszú távon is biztonságosan működjön. A kormány azért is döntött a nem több mint 1500 lakost számláló község mellett, “mert ott áll rendelkezésre elegendő hely, szaktudás és infrastruktúra az erőművek beüzemeléséhez”.

A kormánynak azonban először hatásvizsgálatokat kell elvégeznie, a lakossági támogatás megszerzése érdekében pedig konzultálnia a helyiekkel. “A kormány a támogatást fontos feltételnek tekinti a helyszín kiválasztásában, ezért tervet dolgoz ki a lakosok, szervezetek és vállalkozások bevonására”- mondta Rob Jetten éghajlatvédelmi miniszter a kormányülést követően. Véleménye szerint a régió támogatja a döntést, mert az új, ötmilliárd eurós beruházás munkahelyeket teremt, és új iparágakat vonz majd. Noha az építkezés költségeit a holland állam finanszírozza, a belga sajtó szerint Belgium flamand nyelvű tartománya, Flandria társberuházóként részt kíván venni a projektben. Zuhal Demir flamand energiaügyi miniszter a belga közmédiának azt mondta: regionális miniszterként nincs felhatalmazása arra, hogy a kérdést illetően döntést hozzon, mert az energiatermeléssel kapcsolatos ügyek a szövetségi kormány hatáskörébe tartoznak, de ettől függetlenül tárgyalásokat kíván kezdeményezni a holland kormánnyal.

Míg a holland kabinet az atomenergiát a klímaválság megoldása részének tekinti, a belga szövetségi kormány korábbi elképzelései szerint a belga erőműveket 2025-ig leállították volna. Az orosz-ukrán háború és a megemelkedett energiaárak miatt a belga kormány azonban úgy döntött, hogy tíz évvel meghosszabbítja a Doel 4 és a Tihange 3 reaktorok élettartamát 2035-ig, ezzel biztosítva az energiaellátást. A nukleáris energia jelenleg Belgium energiaellátásának mintegy 40 százalékát biztosítja.

Advertisement

Zöldinfó

A gazdálkodói tudatosság a túlélés kulcsa a változó klimatikus viszonyok között

Az Agrárminisztérium 2026-ban is támogatja a gazdálkodók tudatosságát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lehető legtöbb eszközzel támogatja az Agrárminisztérium a gazdálkodók tudatosságát 2026-ban is – jelentette ki Facebook-oldalán az agrárminiszter – írja az alternativenergia.hu. A tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint Nagy István közölte: Magyarországon egy Európában egyedülálló mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működik, melynek minden eleme komoly segítségére lehet a gazdáknak a kiszámíthatatlan klimatikus viszonyok miatti mezőgazdasági károk mérséklésében. A gazdálkodói öngondoskodáson túl a magyar kormány is a lehető legtöbb eszközzel igyekszik a gazdák segítségére lenni, ezért az Európai Bizottságnál tavaly elérte, hogy az aszálykárok mellett a fagykárt szenvedett gazdák is részesülhessenek rendkívüli támogatásban – ismertette a miniszter. Elmondta: az Agrárminisztérium elkötelezettségét mutatja, hogy a gazdálkodói tudatosság élénkítése mellett folyamatosan a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítja ki a hazai agrártámogatási környezetet.

A közvetlen támogatásokon túl, a megfelelően célzott beruházási felhívások mellett, egyrészt felhívja a figyelmet az alkalmazkodás jelentőségére az agráriumban, másrészt egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtet – fejtette ki Nagy István. A 2012 óta működő, folyamatosan fejlesztett és monitorozott mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) hatékonyan járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok okozta mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. Nagy István arról is beszélt, hogy a tavalyi gazdálkodási év ismételten komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket: az állattenyésztési szektort kora tavasszal a ragadós száj- és körömfájás vírus sújtotta, a gyümölcs- és szőlőtermesztők ismétlődő, súlyos tavaszi fagykárokkal szembesültek, míg a szántóföldi növénytermesztők az ország számos régiójában jelentős aszálykárt szenvedtek el.

Hangsúlyozta, hogy a kiszámíthatatlan időjárás és a járványos állat- és növénybetegségek megjelenése ismételten ráirányította a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére. Kiemelte: a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök leginnovatívabb intézkedésének számít a 2021 óta működő mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Az uniós szinten jelenleg még egyedülállónak számító intézkedés arra szolgál, hogy az időjárási kockázatokon túlmenően hatékonyan kezeljen minden olyan kockázati tényezőt – legyen az akár állat- vagy növénybetegség járványszerű megjelenése, termelési költségek növekedése, piaci árak csökkenése vagy éppen piacvesztés – ami gazdálkodói jövedelemcsökkenést okoz.

Advertisement

Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdáknak a rendszerhez való csatlakozásra minden év február 1. és február 28. között van lehetőségük, a csatlakozási kérelmet elektronikus úton kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz. A mezőgazdasági termelők 3 éves időtartamra szerezhetnek tagsági jogviszonyt. A tárcavezető közlése szerint a csatlakozást követően a gazdáknak évente igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére, ezt a hozzájárulást uniós forrásokkal egészítik ki. Mint mondta, a gazdák jövedelemcsökkenését méltányosan kompenzálja ez a rendszer, amihez érdemes csatlakozni a 2026-os évben is.

Fontosnak nevezte a gazdálkodói tudatosságot, rámutatva, hogy a termelési környezet piaci és klimatikus viszonyait továbbra sem lehet előre jelezni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák