Zöldinfó
A holland kormány két új atomerőmű megépítését határozta el
A holland kormány két új atomerőmű megépítését határozta el, az új erőműveknek 2035-ben kell üzembe állniuk, és Hollandia teljes villamosenergia-szükségletének legalább 13 százalékát kell előállítaniuk – írta vasárnap a Dutchnews hírportál.
A hírportál szerint az erőműveket Zeeland tartománynak a belga határtól nem messze lévő Borssele nevű településén építik föl, az építkezés hét-nyolc évig fog tartani. Ugyanezen a településen 1973 óta már termel áramot egy atomerőmű, amelyet a kormány bővíteni készül, hogy az hosszú távon is biztonságosan működjön. A kormány azért is döntött a nem több mint 1500 lakost számláló község mellett, “mert ott áll rendelkezésre elegendő hely, szaktudás és infrastruktúra az erőművek beüzemeléséhez”.
A kormánynak azonban először hatásvizsgálatokat kell elvégeznie, a lakossági támogatás megszerzése érdekében pedig konzultálnia a helyiekkel. “A kormány a támogatást fontos feltételnek tekinti a helyszín kiválasztásában, ezért tervet dolgoz ki a lakosok, szervezetek és vállalkozások bevonására”- mondta Rob Jetten éghajlatvédelmi miniszter a kormányülést követően. Véleménye szerint a régió támogatja a döntést, mert az új, ötmilliárd eurós beruházás munkahelyeket teremt, és új iparágakat vonz majd. Noha az építkezés költségeit a holland állam finanszírozza, a belga sajtó szerint Belgium flamand nyelvű tartománya, Flandria társberuházóként részt kíván venni a projektben. Zuhal Demir flamand energiaügyi miniszter a belga közmédiának azt mondta: regionális miniszterként nincs felhatalmazása arra, hogy a kérdést illetően döntést hozzon, mert az energiatermeléssel kapcsolatos ügyek a szövetségi kormány hatáskörébe tartoznak, de ettől függetlenül tárgyalásokat kíván kezdeményezni a holland kormánnyal.
Míg a holland kabinet az atomenergiát a klímaválság megoldása részének tekinti, a belga szövetségi kormány korábbi elképzelései szerint a belga erőműveket 2025-ig leállították volna. Az orosz-ukrán háború és a megemelkedett energiaárak miatt a belga kormány azonban úgy döntött, hogy tíz évvel meghosszabbítja a Doel 4 és a Tihange 3 reaktorok élettartamát 2035-ig, ezzel biztosítva az energiaellátást. A nukleáris energia jelenleg Belgium energiaellátásának mintegy 40 százalékát biztosítja.
Zöldinfó
Kamerák, tereprendezés, közösségi bevonás: új hulladékellenes program startol
Az illegálisan lerakott hulladék felszámolására indít programot Nyírbátorban az Energiaügyi Minisztérium.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az illegálisan lerakott hulladék felszámolására indít programot az Energiaügyi Minisztérium (EM) Nyírbátorban, aminek része a nagy mennyiségű szemét elszállítása mellett a tereprendezés és a szemléletformálás is – jelentette be a tárca körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a nyírségi városban. Gondola Csaba kiemelte, a “rettentő nagy mennyiségű” hulladékot térképes eszközökkel rögzítik, és az arra engedéllyel rendelkező vállalkozások bevonásával számolják fel – írja az alternativenergia.hu. A beavatkozás része a tereprendezés és a kamerarendszer telepítése is. Az államtitkár azt mondta: gyakorlati tapasztalataik alapján fennáll a veszélye annak, hogy a hulladék újratermelődik, ezért a helyi társadalom bevonásával szemléletet is szeretnének formálni, és meggyőzni az ott élőket a körforgásos gazdaság és a környezetvédelem fontosságáról. A szaktárca egy, a kistérségre vonatkozó programot is elindít, amelybe a helyi civileket, településvezetőket és képviselőket is bevonják, azért, hogy egy közös stratégia mentén elejét vegyék a nyírbátori helyzet megismétlődésének. Ettől azt várják, hogy az illegális hulladék lerakásával kapcsolatos toleranciaszint csökken, és bíznak abban, hogy egy tiszta, fenntartható környezetet alakítható ki – tette hozzá.
Gondola Csaba az MTI kérdésére elmondta, az ország több pontján tervezik hasonló program elindítását, ezek első, fizikai megvalósítása Nyírbátorban kezdődik jövő év elején. Az erre szánt költségek tervezése folyamatban van, de csak a nyírbátori beavatkozásra legalább 50 millió forintot fordítanak – jegyezte meg. Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón elmondta, a hulladékprobléma már évtizedek óta fennáll, az utcákban “szeméthegyek vannak”, és ezt a problémát most sikerül orvosolni. Máté Antal (Nyírbátor Jövőjéért Egyesület) rámutatott, a terület nemcsak Nyírbátor, hanem a vármegye egyik legnagyobb szegregátuma is, ahol folyamatosan újrahalmozódik a hulladék. Hozzátette, a település korábban több kormányzati programhoz csatlakozott, emellett a városlakókkal, civil szervezetekkel és munkahelyi közösségekkel is próbálták megtisztítani a város különböző pontjait, de az erőfeszítések ellenére a szeméthalmok mindig újratermelődtek.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program
