

Zöldinfó
A holland kormány két új atomerőmű megépítését határozta el
A holland kormány két új atomerőmű megépítését határozta el, az új erőműveknek 2035-ben kell üzembe állniuk, és Hollandia teljes villamosenergia-szükségletének legalább 13 százalékát kell előállítaniuk – írta vasárnap a Dutchnews hírportál.
A hírportál szerint az erőműveket Zeeland tartománynak a belga határtól nem messze lévő Borssele nevű településén építik föl, az építkezés hét-nyolc évig fog tartani. Ugyanezen a településen 1973 óta már termel áramot egy atomerőmű, amelyet a kormány bővíteni készül, hogy az hosszú távon is biztonságosan működjön. A kormány azért is döntött a nem több mint 1500 lakost számláló község mellett, “mert ott áll rendelkezésre elegendő hely, szaktudás és infrastruktúra az erőművek beüzemeléséhez”.
A kormánynak azonban először hatásvizsgálatokat kell elvégeznie, a lakossági támogatás megszerzése érdekében pedig konzultálnia a helyiekkel. “A kormány a támogatást fontos feltételnek tekinti a helyszín kiválasztásában, ezért tervet dolgoz ki a lakosok, szervezetek és vállalkozások bevonására”- mondta Rob Jetten éghajlatvédelmi miniszter a kormányülést követően. Véleménye szerint a régió támogatja a döntést, mert az új, ötmilliárd eurós beruházás munkahelyeket teremt, és új iparágakat vonz majd. Noha az építkezés költségeit a holland állam finanszírozza, a belga sajtó szerint Belgium flamand nyelvű tartománya, Flandria társberuházóként részt kíván venni a projektben. Zuhal Demir flamand energiaügyi miniszter a belga közmédiának azt mondta: regionális miniszterként nincs felhatalmazása arra, hogy a kérdést illetően döntést hozzon, mert az energiatermeléssel kapcsolatos ügyek a szövetségi kormány hatáskörébe tartoznak, de ettől függetlenül tárgyalásokat kíván kezdeményezni a holland kormánnyal.
Míg a holland kabinet az atomenergiát a klímaválság megoldása részének tekinti, a belga szövetségi kormány korábbi elképzelései szerint a belga erőműveket 2025-ig leállították volna. Az orosz-ukrán háború és a megemelkedett energiaárak miatt a belga kormány azonban úgy döntött, hogy tíz évvel meghosszabbítja a Doel 4 és a Tihange 3 reaktorok élettartamát 2035-ig, ezzel biztosítva az energiaellátást. A nukleáris energia jelenleg Belgium energiaellátásának mintegy 40 százalékát biztosítja.

Zöldinfó
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
A versenyképes gazdálkodás és a termésbiztonság érdekében is kiemelten fontos a területi vízgazdálkodás megújítása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte, a klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti – írja az alternativenergia.hu. A széleskörű ágazati összefogásnak és a gazdák területi felajánlásainak köszönhetően idén őszre már másfél Balatonnyi vízmennyiséget, összesen több mint egymilliárd köbméter visszatartása történt meg – tette hozzá. Hajdú-Bihar vármegyére vonatkozóan példaként kiemelte a Berettyó-Sebes-Körös területén elvégzett csaknem 14 beavatkozást, köztük a Sebes-Körös holtágainak feltöltését, a tápcsatornák mederkotrását, vagy a gátépítéseket. Hubai Imre hangsúlyozta, a leginkább aszályos területek vízpótlása országszerte megtörtént, az Aszályvédelmi Operatív Törzs október 31-ével erre az évre befejezi a munkáját. Hozzátette, a jövőben is várják a területi felajánlásokat a gazdáktól, és keresik azokat az egykori öntözőcsatornákat, melyeket közcélúvá lehet tenni. A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására, tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására, és több száz beavatkozási ponton végeztek vízpótlást. Idén is ingyenes lett az állami művekből vételezett víz díja, ami további segítség a gazdáknak.
Az Agrárminisztérium eddig 365 fenntartható vízgazdálkodási közösséget ismert el, amelyek összes öntözött területe több mint 112 000 hektár, ebből az újonnan öntözni kívánt terület több mint 97 000 hektár – tette hozzá. A termés és termelésbiztonság, a gazdálkodók versenyképességének fenntartása érdekében szemléletváltásra van szükség. A gazdálkodói igények felmérése alapján már tervezés alatt áll a támogatási konstrukciók kidolgozása – jegyezte meg az államtitkár.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kommunális hulladék: a rendszer változatlanul működik, bírságolás nincs
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Magyar gyártású e-buszokkal csökken Balatonfüred szén-dioxid-kibocsátása
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek