Kapcsolatfelvétel

Otthon

A homlokzati nyílászárók cseréje kerül előtérbe a lakások felújításánál egy felmérés szerint

Az otthonfelújítási támogatást legtöbben ablakcserére, homlokzati szigetelésre és a tető korszerűsítésére veszik igénybe – derül ki a Piramis Építőház Kft. által készített felmérésből.

Létrehozva:

|

A cég az újHÁZ Centrum országos építőanyag-kereskedelmi hálózat tagvállalata, amely egyebek mellett segítséget nyújt az otthonfelújítási támogatás teljes körű ügyintézésében is. A Piramis Építő Kft. az ügyfélkörébe tartozó, csaknem 700 ember bevonásával készítette el kutatását, amelyben azt vizsgálta, mire és hogyan költi el a maximum 3 millió forintos állami otthonfelújítási támogatást egy átlagos felújító Magyarországon. A válaszadók csaknem 100 százaléka több terület fejlesztésére fordította a támogatást, amelyet sokan a homlokzati nyílászárók cseréjéhez, homlokzati szigeteléshez, és a tető korszerűsítéséhez vesznek igénybe. A klíma a válaszadók mintegy harmadánál fordul elő, akárcsak a gépészeti fejlesztések (például: szivattyú, kazántelepítés). A sor végén a kerítés, a terasz és az erkély felújítása, korszerűsítése található. A megkérdezettek 87 százaléka baráti ajánlás alapján választott kivitelezőt, szemben a közösségi média csatornáival és a szakemberkereső portálokkal.

A válaszokból az is kiderült, hogy a felújítók fele legalább 3-6 hónappal a munkálatok megkezdése előtt tudja lefoglalni a mestereket, és csak 17 százalék azok aránya, akik már egy hónapon belül találnak szakembert. A felmérés szerint a felújítók 50 százaléka már befejezte a munkálatokat, míg a megkérdezettek másik felénél még folyamatban van a felújítás. Elenyésző azok száma, akik még nem álltak neki a munkálatoknak. Azok közül, akik végeztek a felújítással 42 százalékuk jelezte, hogy nem vagy csak pár napos csúszást tapasztalt az átadási határidőkben. A válaszadók további 60 százalékának körében egyenlően oszlik el a 2-3 hetes, az 1-2 hónapos, illetve a 3-6 hónapos csúszás.

A felmérés azt mutatja, hogy az állami támogatásra pályázók döntő hányada egyformán költött munkadíjakra és építőipari termékekre. Mindezek mellett arra is rámutattak, a magyarok fele úgy véli, hogy szakember segítsége nélkül is elbír a felújítási feladatokkal. A válaszok alapján a festést, a tapétázást, a kertépítést a megkérdezettek 65 százaléka maga végzi, de még a hideg-meleg burkolás is előfordul a házilag elvégzett munkák listáján.

Otthon

A lakosság egyre inkább korszerűsít

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.

Létrehozva:

|

Szerző:

A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. 

A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek. Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést.

Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek. A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

 

mti

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák