Otthon
A homlokzati nyílászárók cseréje kerül előtérbe a lakások felújításánál egy felmérés szerint
Az otthonfelújítási támogatást legtöbben ablakcserére, homlokzati szigetelésre és a tető korszerűsítésére veszik igénybe – derül ki a Piramis Építőház Kft. által készített felmérésből.
A cég az újHÁZ Centrum országos építőanyag-kereskedelmi hálózat tagvállalata, amely egyebek mellett segítséget nyújt az otthonfelújítási támogatás teljes körű ügyintézésében is. A Piramis Építő Kft. az ügyfélkörébe tartozó, csaknem 700 ember bevonásával készítette el kutatását, amelyben azt vizsgálta, mire és hogyan költi el a maximum 3 millió forintos állami otthonfelújítási támogatást egy átlagos felújító Magyarországon. A válaszadók csaknem 100 százaléka több terület fejlesztésére fordította a támogatást, amelyet sokan a homlokzati nyílászárók cseréjéhez, homlokzati szigeteléshez, és a tető korszerűsítéséhez vesznek igénybe. A klíma a válaszadók mintegy harmadánál fordul elő, akárcsak a gépészeti fejlesztések (például: szivattyú, kazántelepítés). A sor végén a kerítés, a terasz és az erkély felújítása, korszerűsítése található. A megkérdezettek 87 százaléka baráti ajánlás alapján választott kivitelezőt, szemben a közösségi média csatornáival és a szakemberkereső portálokkal.
A válaszokból az is kiderült, hogy a felújítók fele legalább 3-6 hónappal a munkálatok megkezdése előtt tudja lefoglalni a mestereket, és csak 17 százalék azok aránya, akik már egy hónapon belül találnak szakembert. A felmérés szerint a felújítók 50 százaléka már befejezte a munkálatokat, míg a megkérdezettek másik felénél még folyamatban van a felújítás. Elenyésző azok száma, akik még nem álltak neki a munkálatoknak. Azok közül, akik végeztek a felújítással 42 százalékuk jelezte, hogy nem vagy csak pár napos csúszást tapasztalt az átadási határidőkben. A válaszadók további 60 százalékának körében egyenlően oszlik el a 2-3 hetes, az 1-2 hónapos, illetve a 3-6 hónapos csúszás.
A felmérés azt mutatja, hogy az állami támogatásra pályázók döntő hányada egyformán költött munkadíjakra és építőipari termékekre. Mindezek mellett arra is rámutattak, a magyarok fele úgy véli, hogy szakember segítsége nélkül is elbír a felújítási feladatokkal. A válaszok alapján a festést, a tapétázást, a kertépítést a megkérdezettek 65 százaléka maga végzi, de még a hideg-meleg burkolás is előfordul a házilag elvégzett munkák listáján.
Otthon
Novemberben sem emelkedtek a magyar háztartások energiaköltségei
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint a magyar háztartások novemberben is Európa legkedvezőbb energiaköltségeivel kalkulálhattak.
Az Energie-Control Austria és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából készült nemzetközi ár-összehasonító vizsgálat novemberben is több európai fővárosban regisztrált energiaár-növekedést. A lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia ára Londonban 12, Párizsban 11, Prágában pedig 10 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest. A földgáz lakossági ára októberhez képest Berlinben 27, Londonban pedig 25 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. A magyar fogyasztók villamosenergia-költségei novemberben sem emelkedtek. A magyar háztartások novemberben a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás (2.523 kWh/év) esetén a második legolcsóbb árat (9,06 eurocent/kWh) fizették a villamos energiáért. Azok a háztartások, akik 20 százalékkal többet fogyasztanak a megadott éves átlagfogyasztásnál, azok 10,44 eurocent/kWh áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban.
A rezsicsökkentett áron vásárolható földgáz novemberben is nálunk volt a legolcsóbb, átalagfogyasztás (63.645 MJ) esetén 2,49 eurocent/kWh. Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,06 eurocent/kWh áron jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár.
