Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A hortobágyi vadlovakról szóló film nyerte a gödöllői természetfilm-fesztivált

Létrehozva:

|

Török Zoltán Vadlovak – Hortobágyi mese című alkotása nyerte a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál fődíját.

A filmes mustrán, amelynek elismeréseit szombaton adták át a Gödöllői Királyi Kastélyban, két szekcióban csaknem 1400 film versenyzett egymással. A Kék Bolygó Alapítvány Fődíját, a mozikban is nagy sikerrel játszott Vadlovak – Hortobágyi mese című egészestés film kapta. Ezzel elnyerte a trófeával járó másfél millió forint pénzdíjat is – közölték a szervezők az MTI-vel szombaton. A nemzetközi szekcióban az egészestés természetfilm kategória első helyezettje Angus MacInnes és Révész Bálint Uprooted – The Olympic Tribe című dokumentumfilmje lett. A rövid természetfilmek versenyében a zimbabwei Joanna Craig és Buck O’Donoghue Gonarezhou, az orrszarvúak visszatérése (Gonarezhou, Return of the Rhino) című filmje nyert. A rajz és animációs filmek közül Ana Stefaniak és Ignatz Johnson-Higham Miért fontos a biológiai sokféleség (Why is Biodiversity Important) című, David Attenborough közreműködésével készült skót rajzfilmet jutalmazta a zsűri.

A Kárpát-medence Természeti Értékei szekció részeként a természetfilmek közül Dan Dinu Vad Románia (Wild Romania) című alkotása, a rövid természetfilmek közül Drexler Szilárd és Kocsis Tibor Ezeréves vadvízország című, valamint Kriska György és Kriska Ferenc A dunavirág rejtély című munkája lett a legjobb. A Third Eye kategóriában Csolbár Ferenc Alpár Tavasz a siketfajdoknál című alkotását díjazta a zsűri.

Advertisement

A National Geographic hazai kiadásának különdíját Ran Levy Yamamori Zavaros vizek megfékezése (Briding Trouble Waters) című alkotása és a Bicajra fel című munka nyerte el. Az M5 csatorna különdíját Molnár Attila Dávid vehette át a Folyómentő teherautó című filmért. A fesztivál szervezőinek különdíját a Történetek rólad és rólam (Stories for You and I) című film kapta. A zsűri különdíját A Gangesz szelleme (The Spirit Of Ganga) című indiai film stábja nyerte el.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák