Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A hortobágyi vadlovakról szóló film nyerte a gödöllői természetfilm-fesztivált

Létrehozva:

|

Török Zoltán Vadlovak – Hortobágyi mese című alkotása nyerte a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál fődíját.

A filmes mustrán, amelynek elismeréseit szombaton adták át a Gödöllői Királyi Kastélyban, két szekcióban csaknem 1400 film versenyzett egymással. A Kék Bolygó Alapítvány Fődíját, a mozikban is nagy sikerrel játszott Vadlovak – Hortobágyi mese című egészestés film kapta. Ezzel elnyerte a trófeával járó másfél millió forint pénzdíjat is – közölték a szervezők az MTI-vel szombaton. A nemzetközi szekcióban az egészestés természetfilm kategória első helyezettje Angus MacInnes és Révész Bálint Uprooted – The Olympic Tribe című dokumentumfilmje lett. A rövid természetfilmek versenyében a zimbabwei Joanna Craig és Buck O’Donoghue Gonarezhou, az orrszarvúak visszatérése (Gonarezhou, Return of the Rhino) című filmje nyert. A rajz és animációs filmek közül Ana Stefaniak és Ignatz Johnson-Higham Miért fontos a biológiai sokféleség (Why is Biodiversity Important) című, David Attenborough közreműködésével készült skót rajzfilmet jutalmazta a zsűri.

A Kárpát-medence Természeti Értékei szekció részeként a természetfilmek közül Dan Dinu Vad Románia (Wild Romania) című alkotása, a rövid természetfilmek közül Drexler Szilárd és Kocsis Tibor Ezeréves vadvízország című, valamint Kriska György és Kriska Ferenc A dunavirág rejtély című munkája lett a legjobb. A Third Eye kategóriában Csolbár Ferenc Alpár Tavasz a siketfajdoknál című alkotását díjazta a zsűri.

Advertisement

A National Geographic hazai kiadásának különdíját Ran Levy Yamamori Zavaros vizek megfékezése (Briding Trouble Waters) című alkotása és a Bicajra fel című munka nyerte el. Az M5 csatorna különdíját Molnár Attila Dávid vehette át a Folyómentő teherautó című filmért. A fesztivál szervezőinek különdíját a Történetek rólad és rólam (Stories for You and I) című film kapta. A zsűri különdíját A Gangesz szelleme (The Spirit Of Ganga) című indiai film stábja nyerte el.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre érzékenyebb a Balaton a környezetszennyezésre

A balatoni hajósok környezetszennyezésének csökkentését sürgeti a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A balatoni hajózás során keletkező szennyvíz megfelelő kezelését és a vegyszerhasználat radikális csökkentését szorgalmazta a környezetszennyezés csökkentése érdekében a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója az MTI-nek. Vasas Gábor a hajózási szezon kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy a balatoni szabadidős- és sporthajózás jövője szorosan összefügg a tó ökológiai állapotával – írja az alternativenergia.hu. Mint kifejtette, a tó vízminősége jelenleg kifogástalan, azonban egyre nagyobb kockázatot jelent környezetvédelmi és higiéniai szempontból, hogy a vitorlások, motoros kishajók és csónakok használóinak egy része nem kezeli megfelelően a szennyvizet. Az elmúlt években a tó használatának intenzitása megnőtt, miközben a klímaváltozás hatásai érzékenyebbé tették a tavat a szennyezésekre: nőtt a vízhőmérséklet, megváltozott a Balaton vízháztartása – mutatott rá az intézményvezető. Két éve nem nyitották ki a Sió-zsilipet, tehát ami a tóba kerül, az bent is marad – tette hozzá.

A BLKI mérési eredményei azt mutatták, hogy hajócsoportosulások, illetve kikötők közelében magasabb a víz szennyezettsége, ami megerősítette több kikötőmester visszajelzését is – ismertette Vasas Gábor. Megjegyezte, a kutatók közvetlenül a szemléletformálásért tehetnek, javaslatokat megfogalmazva, a többi a jogalkotók, hatóságok dolga. A tihanyi kutatóintézet a Facebook-oldalán (BalatonScience) csütörtökön megosztott friss posztjában két területet írt le, ahol sürgős és érdemi változtatásra van szükség a balatoni hajósközösség gyakorlataiban. Az egyik a fedélzeti szennyvíz kezelésének azonnali rendezése, hiszen rendelkezésre állnak a megfelelő kikötői infrastruktúrák és technológiák a szennyvíz szabályos, ellenőrzött és biztonságos elhelyezésére. A Balatonba kerülő szennyvíz az egészségügyi kockázatok mellett elősegíti az algásodást – hívták fel a figyelmet.

A másik kritikus területnek a hajókarbantartás során alkalmazott vegyszerek kérdését nevezik a kutatók. A hajótestek tisztítása, karbantartása és az algásodás elleni védekezés során gyakran használnak a hajósok olyan anyagokat, amelyek közvetlenül a vízbe jutva károsítják az élővilágot. A BLKI ezért javasolja a környezetkárosító vegyszerek használatának megszüntetését, környezetkímélő, lebomló alternatívák előnyben részesítésével, a vegyszerhasználat minimalizálását, az elfolyó mosóvíz megfelelő kezelését, valamint a karbantartási tevékenységek tudatosabb megtervezését (például mechanikai tisztítás előnyben részesítésével). “A tó növekvő használata és a klímaváltozás együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben a korábban elfogadott vagy elnézett gyakorlatok már nem folytathatók tovább. A fenntartható hajózás nem lemondás, hanem minőségi szemléletváltás” – hangsúlyozta közös posztjában a főigazgató, és Preiszner Bálint, a kutatóintézet tudományos munkatársa.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák