Zöldinfó
A hortobágyi vadlovakról szóló film nyerte a gödöllői természetfilm-fesztivált
Török Zoltán Vadlovak – Hortobágyi mese című alkotása nyerte a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál fődíját.
A filmes mustrán, amelynek elismeréseit szombaton adták át a Gödöllői Királyi Kastélyban, két szekcióban csaknem 1400 film versenyzett egymással. A Kék Bolygó Alapítvány Fődíját, a mozikban is nagy sikerrel játszott Vadlovak – Hortobágyi mese című egészestés film kapta. Ezzel elnyerte a trófeával járó másfél millió forint pénzdíjat is – közölték a szervezők az MTI-vel szombaton. A nemzetközi szekcióban az egészestés természetfilm kategória első helyezettje Angus MacInnes és Révész Bálint Uprooted – The Olympic Tribe című dokumentumfilmje lett. A rövid természetfilmek versenyében a zimbabwei Joanna Craig és Buck O’Donoghue Gonarezhou, az orrszarvúak visszatérése (Gonarezhou, Return of the Rhino) című filmje nyert. A rajz és animációs filmek közül Ana Stefaniak és Ignatz Johnson-Higham Miért fontos a biológiai sokféleség (Why is Biodiversity Important) című, David Attenborough közreműködésével készült skót rajzfilmet jutalmazta a zsűri.
A Kárpát-medence Természeti Értékei szekció részeként a természetfilmek közül Dan Dinu Vad Románia (Wild Romania) című alkotása, a rövid természetfilmek közül Drexler Szilárd és Kocsis Tibor Ezeréves vadvízország című, valamint Kriska György és Kriska Ferenc A dunavirág rejtély című munkája lett a legjobb. A Third Eye kategóriában Csolbár Ferenc Alpár Tavasz a siketfajdoknál című alkotását díjazta a zsűri.
A National Geographic hazai kiadásának különdíját Ran Levy Yamamori Zavaros vizek megfékezése (Briding Trouble Waters) című alkotása és a Bicajra fel című munka nyerte el. Az M5 csatorna különdíját Molnár Attila Dávid vehette át a Folyómentő teherautó című filmért. A fesztivál szervezőinek különdíját a Történetek rólad és rólam (Stories for You and I) című film kapta. A zsűri különdíját A Gangesz szelleme (The Spirit Of Ganga) című indiai film stábja nyerte el.
Zöldinfó
Hatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
A Sixtus-kápolna freskója a látogatók “párolgása” miatt szorul tisztításra.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A Sixtus-kápolna évi több mint hatmillió látogatójától kibocsátott párolgás miatt volt szükség a Michelangelo festette Utolsó ítélet című freskó rendkívüli tisztítására, amely Húsvét hetére fejeződik be – mondta Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatója az MTI-nek. A tervek szerint március utolsó hetében zárul le a restaurálás, így az ünnepekre érkező hívek és turisták ismét teljes szépségében láthatják Michelangelo remekművét. A Sixtus-kápolna főoltára mögötti hatalmas, száznyolcvan négyzetméteres falfreskót jelenleg háló fedi, amelyen az Utolsó ítélet eredeti nagyságú reprodukciója látható. A lepel mögötti hét emelet magas állványon két turnusban tíz-tíz restaurátor dolgozik a festmény tisztításán.
A beavatkozás pofonegyszerű és hatékony: egymás után japán papírlapokat helyezünk a freskó részeire, desztillált vízzel ecseteljük a papírt, ami így magába szívja a szennyeződést, majd megfelelő mozdulattal leemeljük a papírt – magyarázta Paolo Violini vezető restaurátor az állvány hatodik emeletén, vagyis a freskó középpontjában található Krisztus alak magasságában tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának. A Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet utoljára 1994-ben restaurálták. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint.
Elmondta, hogy folyamatosan mérik a kápolna “egészségi állapotát”, így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit. Barbara Jatta kifejtette, hogy a szennyeződést a kápolnát évente felkereső több mint hatmillió látogató “párolgása” okozza, vagyis a levegővétellel, izzadással vagy a test természetes transpirációjával kibocsátott vízgőz és só, ami kalciumlaktózként rakódik le a festett felületre. Hiába a kápolnában 23 Celsius-fokon fenntartott állandó hőmérséklet, hiába a szünet nélkül dolgozó szűrőberendezések, az emberek jelenléte meghatározza a freskó állapotát.
A globális felmelegedés is szerepet játszik, hiszen a látogatók egyre melegebb levegőt hoznak be magukkal a Sixtus-kápolnába – tette hozzá Fabrizio Biferali a múzeum úgynevezett reneszánsz csoportjának a művészettörténésze. Elárulta, hogy az állványról jól látszik a kápolna egyenetlen mennyezete is, amelyet Michelangelo az ábrázolások dinamikájával fedett le. Egy másik titokra is fény derült: a reneszánsz művész vulkáni eredetű puccolánát használt kötőanyagként, ami ásványi tartalma miatt finom csillogást ad a színeknek. Fabrizio Biferali, miközben beszélt, többször hozzányúlt az Utolsó ítélethez. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés kézzel tapintani Michelangelót, válasza az volt, hogy sokkoló.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöldinfó5 óra telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
