Zöldinfó
A hortobágyi vadlovakról szóló film nyerte a gödöllői természetfilm-fesztivált
Török Zoltán Vadlovak – Hortobágyi mese című alkotása nyerte a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál fődíját.
A filmes mustrán, amelynek elismeréseit szombaton adták át a Gödöllői Királyi Kastélyban, két szekcióban csaknem 1400 film versenyzett egymással. A Kék Bolygó Alapítvány Fődíját, a mozikban is nagy sikerrel játszott Vadlovak – Hortobágyi mese című egészestés film kapta. Ezzel elnyerte a trófeával járó másfél millió forint pénzdíjat is – közölték a szervezők az MTI-vel szombaton. A nemzetközi szekcióban az egészestés természetfilm kategória első helyezettje Angus MacInnes és Révész Bálint Uprooted – The Olympic Tribe című dokumentumfilmje lett. A rövid természetfilmek versenyében a zimbabwei Joanna Craig és Buck O’Donoghue Gonarezhou, az orrszarvúak visszatérése (Gonarezhou, Return of the Rhino) című filmje nyert. A rajz és animációs filmek közül Ana Stefaniak és Ignatz Johnson-Higham Miért fontos a biológiai sokféleség (Why is Biodiversity Important) című, David Attenborough közreműködésével készült skót rajzfilmet jutalmazta a zsűri.
A Kárpát-medence Természeti Értékei szekció részeként a természetfilmek közül Dan Dinu Vad Románia (Wild Romania) című alkotása, a rövid természetfilmek közül Drexler Szilárd és Kocsis Tibor Ezeréves vadvízország című, valamint Kriska György és Kriska Ferenc A dunavirág rejtély című munkája lett a legjobb. A Third Eye kategóriában Csolbár Ferenc Alpár Tavasz a siketfajdoknál című alkotását díjazta a zsűri.
A National Geographic hazai kiadásának különdíját Ran Levy Yamamori Zavaros vizek megfékezése (Briding Trouble Waters) című alkotása és a Bicajra fel című munka nyerte el. Az M5 csatorna különdíját Molnár Attila Dávid vehette át a Folyómentő teherautó című filmért. A fesztivál szervezőinek különdíját a Történetek rólad és rólam (Stories for You and I) című film kapta. A zsűri különdíját A Gangesz szelleme (The Spirit Of Ganga) című indiai film stábja nyerte el.
Zöldinfó
Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.
Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.
A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:
Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
