Zöld Energia
A jövő a napelemé

A napelem egyik erőssége, hogy a mai napig fejlesztik és olyan innovációs megoldásoknak vetik alá, amelyeknek köszönhetően növekszik a teljesítmény és a felhasználási lehetőség, és ezzel együtt csökken az ár.
Arról nem is beszélve, hogy a napelem, mivel a napenergiára alapszik, az egyik legtisztább, legzöldebb berendezés, amelyik garantálni képes a lakásnak, háznak a megfelelő energiát. A folyamatos fejlesztések pedig arra utalnak, hogy igenis a napelemé a jövő, és nem pedig a fosszilis energiahordozókra alapuló rendszereké, berendezéseké
Temérdek kutatás is igazolja, illetve a statisztikák sem hazudnak azt tekintve, hogy szárnyra kapott a napelem. 2030-ig például hatszorosára nőhet a napelemekből előállított energia mennyisége, sőt, ugyanerre az évre a napelemek 8-13 %-át adhatják a globális energiatermelésnek, szemben a tavalyi év végén tapasztalt 1,2 százalékkal. Aminek pedig végképp örülnek a befektetők és potenciális vevők, az nem más, minthogy a fotovolatikus rendszerből előállított energia átlagos költség közel 60 %-al csökkenhet 2025-ig. Az is kiderült az előrejelzésekből, hogy 2030-as évekre még akkor is a napenergia lesz a legolcsóbb, ha sok országban a gáz és a szén ára is alacsony lesz.
A fejlesztéseknek köszönhetően egyre világosabbá válik az is, hogy a napelem képes lesz az esővízből is energiát előállítani. Ez akkor lesz tökéletes, amikor a borús, esős idő miatt a napelem nem tud teljes hatékonysággal dolgozni. A kínai szakemberek olyan jó vezetőképességű grafénréteggel vonják be a napelemeket, és a pozitív ionokat megkötik az egyetlen szénatomnyi grafénréteg negatív töltésű elektronjai, az így létrejövő dupla rétegben pedig a két réteg közötti nagy energiakülönbség áramot termel. Természetesen ez még kezdeti stádiumban van, de reményre ad okot a tény, hogy már így is 6, 7 %-os hatékonysággal dolgozik a kínai kutatók napeleme.
A napelemek sikere annak is köszönhető, hogy nem csupán háztetőre telepíthető. A megszokottságot megcáfolja a tény, hogy Kínában először, de most már Európában is nagyon terjednek az úgynevezett levegő napelemek. Londonban, a Heathrow repülőtér közelében egy víztározón építettek fel azt a farmot, ahol a napsugarakat arra akarják használni a szakemberek, hogy mindig energiával tudják ellátni a víztisztító telepet. Ez a létesítmény, amely akkora, mint nyolc futballpálya, a tervek szerint 5,8 millió kilowattóra áramot termel évente. A több mint 23 ezer panel mindegyikét levegővel töltött elemek tartják, amelyek tutajszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Ez a remek megoldás hozzájárulhat ahhoz, hogy olcsóbban jusson tiszta ivóvízhez mintegy 10 millió ember London körzetében és Délkelet-Angliában.
A fejlődés itt is megmutatkozik és egyre egyértelművé válik, hogy Magyarország sem marad le a napelemeket tekintve. Például az év végéig mintegy 2500 napelemtelep-létesítési kérelem érkezett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz. Amennyiben mind megvalósul, úgy 2018 végéig a hazai napelem-erőművek beépített kapacitása 2100 megawattra nő. Ez pedig már képes lesz meghaladni a Paksi Atomerőmű teljesítményét.

Zöld Energia
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés