Zöld Energia

A jövő a napelemé

Létrehozva:

9 év telt el a létrehozás óta

2017-07-21

Szerző:

Hell

A napelem egyik erőssége, hogy a mai napig fejlesztik és olyan innovációs megoldásoknak vetik alá, amelyeknek köszönhetően növekszik a teljesítmény és a felhasználási lehetőség, és ezzel együtt csökken az ár.

Arról nem is beszélve, hogy a napelem, mivel a napenergiára alapszik, az egyik legtisztább, legzöldebb berendezés, amelyik garantálni képes a lakásnak, háznak a megfelelő energiát. A folyamatos fejlesztések pedig arra utalnak, hogy igenis a napelemé a jövő, és nem pedig a fosszilis energiahordozókra alapuló rendszereké, berendezéseké

Temérdek kutatás is igazolja, illetve a statisztikák sem hazudnak azt tekintve, hogy szárnyra kapott a napelem. 2030-ig például hatszorosára nőhet a napelemekből előállított energia mennyisége, sőt, ugyanerre az évre a napelemek 8-13 %-át adhatják a globális energiatermelésnek, szemben a tavalyi év végén tapasztalt 1,2 százalékkal. Aminek pedig végképp örülnek a befektetők és potenciális vevők, az nem más, minthogy a fotovolatikus rendszerből előállított energia átlagos költség közel 60 %-al csökkenhet 2025-ig. Az is kiderült az előrejelzésekből, hogy 2030-as évekre még akkor is a napenergia lesz a legolcsóbb, ha sok országban a gáz és a szén ára is alacsony lesz.

A fejlesztéseknek köszönhetően egyre világosabbá válik az is, hogy a napelem képes lesz az esővízből is energiát előállítani. Ez akkor lesz tökéletes, amikor a borús, esős idő miatt a napelem nem tud teljes hatékonysággal dolgozni. A kínai szakemberek olyan jó vezetőképességű grafénréteggel vonják be a napelemeket, és a pozitív ionokat megkötik az egyetlen szénatomnyi grafénréteg negatív töltésű elektronjai, az így létrejövő dupla rétegben pedig a két réteg közötti nagy energiakülönbség áramot termel. Természetesen ez még kezdeti stádiumban van, de reményre ad okot a tény, hogy már így is 6, 7 %-os hatékonysággal dolgozik a kínai kutatók napeleme.

A napelemek sikere annak is köszönhető, hogy nem csupán háztetőre telepíthető. A megszokottságot megcáfolja a tény, hogy Kínában először, de most már Európában is nagyon terjednek az úgynevezett levegő napelemek. Londonban, a Heathrow repülőtér közelében egy víztározón építettek fel azt a farmot, ahol a napsugarakat arra akarják használni a szakemberek, hogy mindig energiával tudják ellátni a víztisztító telepet. Ez a létesítmény, amely akkora, mint nyolc futballpálya, a tervek szerint 5,8 millió kilowattóra áramot termel évente. A több mint 23 ezer panel mindegyikét levegővel töltött elemek tartják, amelyek tutajszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Ez a remek megoldás hozzájárulhat ahhoz, hogy olcsóbban jusson tiszta ivóvízhez mintegy 10 millió ember London körzetében és Délkelet-Angliában.

A fejlődés itt is megmutatkozik és egyre egyértelművé válik, hogy Magyarország sem marad le a napelemeket tekintve. Például az év végéig mintegy 2500 napelemtelep-létesítési kérelem érkezett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz. Amennyiben mind megvalósul, úgy 2018 végéig a hazai napelem-erőművek beépített kapacitása 2100 megawattra nő. Ez pedig már képes lesz meghaladni a Paksi Atomerőmű teljesítményét.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály

Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.

Létrehozva:

5 nap telt el a létrehozás óta

2026-03-14

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.

Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.

Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.

A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.

A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.

Tovább olvasom