Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A jövő a napelemé

Létrehozva:

|

A napelem egyik erőssége, hogy a mai napig fejlesztik és olyan innovációs megoldásoknak vetik alá, amelyeknek köszönhetően növekszik a teljesítmény és a felhasználási lehetőség, és ezzel együtt csökken az ár.

Arról nem is beszélve, hogy a napelem, mivel a napenergiára alapszik, az egyik legtisztább, legzöldebb berendezés, amelyik garantálni képes a lakásnak, háznak a megfelelő energiát. A folyamatos fejlesztések pedig arra utalnak, hogy igenis a napelemé a jövő, és nem pedig a fosszilis energiahordozókra alapuló rendszereké, berendezéseké

Temérdek kutatás is igazolja, illetve a statisztikák sem hazudnak azt tekintve, hogy szárnyra kapott a napelem. 2030-ig például hatszorosára nőhet a napelemekből előállított energia mennyisége, sőt, ugyanerre az évre a napelemek 8-13 %-át adhatják a globális energiatermelésnek, szemben a tavalyi év végén tapasztalt 1,2 százalékkal. Aminek pedig végképp örülnek a befektetők és potenciális vevők, az nem más, minthogy a fotovolatikus rendszerből előállított energia átlagos költség közel 60 %-al csökkenhet 2025-ig. Az is kiderült az előrejelzésekből, hogy 2030-as évekre még akkor is a napenergia lesz a legolcsóbb, ha sok országban a gáz és a szén ára is alacsony lesz.

A fejlesztéseknek köszönhetően egyre világosabbá válik az is, hogy a napelem képes lesz az esővízből is energiát előállítani. Ez akkor lesz tökéletes, amikor a borús, esős idő miatt a napelem nem tud teljes hatékonysággal dolgozni. A kínai szakemberek olyan jó vezetőképességű grafénréteggel vonják be a napelemeket, és a pozitív ionokat megkötik az egyetlen szénatomnyi grafénréteg negatív töltésű elektronjai, az így létrejövő dupla rétegben pedig a két réteg közötti nagy energiakülönbség áramot termel. Természetesen ez még kezdeti stádiumban van, de reményre ad okot a tény, hogy már így is 6, 7 %-os hatékonysággal dolgozik a kínai kutatók napeleme.

A napelemek sikere annak is köszönhető, hogy nem csupán háztetőre telepíthető. A megszokottságot megcáfolja a tény, hogy Kínában először, de most már Európában is nagyon terjednek az úgynevezett levegő napelemek. Londonban, a Heathrow repülőtér közelében egy víztározón építettek fel azt a farmot, ahol a napsugarakat arra akarják használni a szakemberek, hogy mindig energiával tudják ellátni a víztisztító telepet. Ez a létesítmény, amely akkora, mint nyolc futballpálya, a tervek szerint 5,8 millió kilowattóra áramot termel évente. A több mint 23 ezer panel mindegyikét levegővel töltött elemek tartják, amelyek tutajszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Ez a remek megoldás hozzájárulhat ahhoz, hogy olcsóbban jusson tiszta ivóvízhez mintegy 10 millió ember London körzetében és Délkelet-Angliában.

Advertisement

A fejlődés itt is megmutatkozik és egyre egyértelművé válik, hogy Magyarország sem marad le a napelemeket tekintve. Például az év végéig mintegy 2500 napelemtelep-létesítési kérelem érkezett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz. Amennyiben mind megvalósul, úgy 2018 végéig a hazai napelem-erőművek beépített kapacitása 2100 megawattra nő. Ez pedig már képes lesz meghaladni a Paksi Atomerőmű teljesítményét.

 

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

|

Szerző:

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

Advertisement

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák