Zöldinfó
A kínai akkumulátorgyár beruházásának felfüggesztését javasolja a debreceni Civil Fórum
A debreceni déli ipari övezetben felépíteni tervezett kínai akkumulátorgyár beruházásának felfüggesztését javasolja a városvezetésnek a Civil Fórum Debrecen Egyesület – jelentette be a szervezet elnöke, önkormányzati képviselője szerdán sajtótájékoztatón a cívisvárosban.
Gondola Zsolt Zoárd azt mondta, az eddigi felmérések, és a városban uralkodó közhangulat arra utalnak, hogy a lakosság többsége ellenzi a veszélyesnek ítélt üzem megvalósítását. Utalt rá, hogy szervezetük eddig 4600 embert kérdezett meg, 72 százalékuk nem akarja az akkumulátorgyárat, egy helyi internetes szavazáson a megnyilvánulók háromnegyede utasította el az építkezést, az önkormányzat által rendezett hétfői lakossági fórumon pedig több mint nyolcszáz ember hangos véleménynyilvánítással utasította el a beruházást. Ezek alapján azt javasolják a városvezetésnek: függesszék fel a beruházás előkészítését mindaddig, amíg további lakossági fórumokkal, társadalmi konzultációkkal, vagy helyi népszavazással tájékozódnak a debreceniek álláspontjáról, és annak ismeretében döntenek a beruházás folytatásáról, vagy teljes leállításáról – mondta Gondola Zsolt Zoárd. Megjegyezte: a Civil Fórum Debrecen Egyesület úgy ítéli meg, “ha tovább folytatódik a beruházás, úgy egy lokális politikai krízis felé sodródunk, hiszen nem kell ahhoz jövőbelátónak lenni, hogy érzékeljük, ebből még baj lesz a helyi közösségek szintjén is”.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere és a hétfő esti fórumon jelenlevő katasztrófavédelmi, környezetvédelmi, vízügyi és biztonsági szakértők egyértelművé tették: a tervezett beruházás minden tekintetben megfelel a legszigorúbb hatósági előírásoknak, “a CATL debreceni beruházása nem jelent sem egyéni, sem társadalmi kockázatot”. Az ügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal is tart majd közmeghallgatást január 20-án a leendő gyár környezethasználati engedélyezési eljárása keretében. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára tavaly augusztus 12-én jelentette be, hogy Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben.
Zöldinfó
A természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
2026. február 25-től már harmadik alkalommal rendezik meg a Planet Budapest fenntarthatósági expót.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A volt köztársasági elnök hozzátette, hogy a rendezvény egy része az általános és középiskolásokat célozza majd, de része egy klasszikus expó is, ahova kizárólag magyar vállalkozókat várnak – írja az alternativenergia.hu. Az expó célja, hogy a magyar vállalkozók be tudják mutatni a fenntarthatóság témakörébe tartozó termékeiket, szolgáltatásaikat. Áder János a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott Merre tart a világ? Mit tehetünk? című fenntarthatósági előadásában bemutatta a hagyományos és az úgynevezett fenntartható fejlődés közgazdaság tana közötti különbségeket. Ezt azért tartotta fontosnak, mert míg a hagyományos közgazdasági gondolkodás kizárólag a GDP-ben méri a gazdasági növekedést, addig a fenntartható fejlődés közgazdaságtanát képviselők számolnak a gazdasági tevékenységek társadalmi, gazdasági, egészségügyi és környezeti hatásaival is. Ehhez kapcsolódóan jelezte, hogy Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia, a Makronóm Intézet és a Hétfa már megalkottak egy olyan új módszertant, amely a gazdasági tevékenység mellett a humán, társadalmi és környezeti változásokat is méri.
Ezen felül felhívta a figyelmet a lineáris és a körkörös gazdasági modell közti különbségekre is. Míg előbbi folyamatát a nyersanyagkitermelés, -feldolgozás, -szállítás,- fogyasztás és a hulladékképződés fedi le, addig utóbbi lényege, hogy lehetőség szerint nincs túlfogyasztás, a hulladékot összegyűjtik, mert nem szemétnek, hanem újrahasznosítható a nyersanyagnak tekintik. Áder János az interaktív előadásába bevonta a nézőket is, akik a kivetítőn megjelenő kérdésekre mobiltelefonjuk segítségével válaszolhattak. Így a volt köztársasági elnök olyan kérdéssel fordult a hallgatóság felé, mint például, hogy a világ teljes GDP-jének mekkora része függ közvetlenül vagy közvetve a természetes ökoszisztéma szolgáltatásoktól. Itt az 55 százalék volt a helyes megoldás. Válaszában Áder János részletesen be is mutatta az ökoszisztéma szolgáltatásokat. Ezek között vannak az úgynevezett ellátó szolgáltatások, ilyen az élelmiszer, a nyersanyag, az ivóvíz. Vannak továbbá a szabályozó szolgáltatások, amelyek a levegőminőség és a klíma szabályozásában játszanak fontos szerepet, de ide tartozik a víz körforgásának a szabályozása és a beporzás is.
A volt államfő kiemelte, hogy a természettől erősen függő iparágak a globális GDP 15 százalékát, míg a természettől mérsékeltebben függő iparágak a globális GDP 37 százalékát adják. Áder János előadásában nagy hangsúlyt helyezett még a talaj, a víz és a levegő állapotára is. Közölte, hogy Magyarországon egy hektár föld ára körülbelül 2,4 millió forint, de ez nem fejezi ki annak értékét. Ugyanis a talajban lévő élőlények sokasága határozza meg döntően az adott földterületen a későbbi gazdasági tevékenységet. Fontos tudni, hogy talajnak sokkal átfogóbb a szerepe annál, minthogy “élelmiszerrel lát el bennünket”. Ugyanis a talajnak szerepe van a víztisztításban, az éghajlat szabályozásban, a tápanyagkörforgásban, a szénmegkötésben is. Ezt azért kell tisztázni, mert a helytelen földhasználat következtében a talaj degradálódik – mondta Áder János hozzátéve, hogy az ENSZ felmérése szerint mostanra a világ mezőgazdasági művelés alatt lévő vagy erdőgazdálkodás alá vont területeinek az egyharmada már rossz minőségűvé vált.
A víz kapcsán jelezte, hogy Magyarország még a vízbőséggel rendelkező országok közé tartozik, azonban a világ több mint 30 országát már súlyos vízhiány súlyt, ami azt is jelenti, hogy évente, egy emberre vetítve a rendelkezésre álló víz kevesebb mint 500 köbméter. A kettő között helyezkedik el a vízstressz, ami azt mutatja, hogy vannak területek, ahol az egy embernek, évente rendelkezésre álló víz mennyisége 1000 és 1700 köbméter között mozog. Áder János úgy vélte, a vízstressz a lakosság mellett kihat a mezőgazdasági és az ipari tevékenységre is. A levegővel összefüggésben pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy csak az Európai Unióban évente 300 ezer ember hal meg a légszennyezés következtében. A fenntarthatóság azt jelenti, hogy “olyan módon gazdálkodunk, annyi erőforrást élünk fel, úgy elégítjük ki a szükségleteinket hogy ez a következő generációknak a szükségleteit se veszélyeztesse” – fogalmazott előadásában Áder János.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a napelemeseknek: az aggregátorokkal akár többszörös bevétel is elérhető
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaA Skoda 2026-ban új, teljesen elektromos SUV-modellel bővíti kínálatát
