Zöldinfó
A klímaváltozás okozhatta a szíriai polgárháborút
Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában egy vitatott tanulmány szerint.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratban (PNAS) közölt tanulmány szerzői száz évre visszamenőleg vizsgálták a térség éghajlatát, növekvő hőmérsékletet és csökkenő csapadékmennyiséget dokumentálva. Ezt a tendenciát csak úgy tudták reprodukálni a kutatók, ha a modellezés során számításba vetették az ember általi üvegházgáz-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a globális felmelegedés hozzájárult a történelmi aszályhoz – és ezáltal közvetett módon a konfliktus elmérgesedéséhez is. A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének éghajlatkutatójaként dolgozó Colin Kelley, a tanulmány vezető szerzője szerint nem csupán a klímaváltozás játszott szerepet a konfliktusban, de “meggyőző bizonyíték van arra, hogy a globális felmelegedés hatással van a területre és a közelmúltbeli aszály részben ennek a hosszú távú hatásnak a következménye”. (Néhány év múlva az emberiség kétharmada fog szenvedni az ivóvízhiánytól.)
A mostani kutatás eredményei újabb adalékként szolgálnak az arról való vitához, hogy a klímaváltozás befolyásolja-e az fegyveres konfliktusokat. Egy 2009-es tanulmány, amelyet szintén a PNAS közölt, összefüggést mutatott ki a felmelegedés és az afrikai fegyveres konfliktusok gyakorisága között, míg a Science című tudományos folyóiratban megjelent 2013-as elemzés 60 tanulmányt átvizsgálva arra jutott, hogy a klímaváltozás – időben és földrajzilag is – számos konfliktussal hozható összefüggésbe – olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.
“Nem hinném, hogy bárki is a klímaváltozást nevezné meg a konfliktus közvetlen okaként” – mondta Francesco Femia, a washingtoni Éghajlati és Biztonsági Központ nevű agytröszt igazgatója, hozzátéve, hogy az éghajlatváltozás ugyanakkor felerősítheti azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén valószínűbbé válhat a konfliktus kirobbanása.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Március óta nem volt ilyen olcsó az üzemanyag Szlovéniában
Háromhavi mélypontra csökkennek az üzemanyagárak Szlovéniában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szlovéniában jelentősen csökken a benzin, a dízel és a fűtőolaj ára az autópályákon és gyorsforgalmi utakon kívüli töltőállomásokon – közölte az alternativenergia.hu. A 95-ös oktánszámú benzin literenkénti ára 6,2 centtel 1,53 euróra (540 forintra), a dízelé 11,1 centtel 1,60 euróra (567 forintra), a fűtőolajé pedig 11,8 centtel 1,20 euróra (424 forintra) csökken. Az üzemanyagárak március 10. óta nem voltak ilyen alacsonyak. A tárca szerint a szabályozás nélkül a benzin literenként mintegy 1,63 euróba (576 forintba), a dízel 1,71 euróba (604 forintba), a fűtőolaj pedig 1,30 euróba (460 forintba) kerülne. A kormány ezúttal nem változtatott a jövedéki adókon. Az új árak június 29-ig maradnak érvényben. A minisztérium közlése szerint a szabályozott árakat hetente, a világpiaci olajtermékárak és a dollár-euró árfolyam alakulása alapján számítják ki. Az autópályák mentén működő töltőállomásokon továbbra is teljesen liberalizáltak az árak, azokat a kereskedők határozzák meg.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés