Zöldinfó

A klímaváltozás okozhatta a szíriai polgárháborút

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-03-11

Szerző:

Hell

Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában egy vitatott tanulmány szerint.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratban (PNAS) közölt tanulmány szerzői száz évre visszamenőleg vizsgálták a térség éghajlatát, növekvő hőmérsékletet és csökkenő csapadékmennyiséget dokumentálva. Ezt a tendenciát csak úgy tudták reprodukálni a kutatók, ha a modellezés során számításba vetették az ember általi üvegházgáz-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a globális felmelegedés hozzájárult a történelmi aszályhoz – és ezáltal közvetett módon a konfliktus elmérgesedéséhez is. A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének éghajlatkutatójaként dolgozó Colin Kelley, a tanulmány vezető szerzője szerint nem csupán a klímaváltozás játszott szerepet a konfliktusban, de “meggyőző bizonyíték van arra, hogy a globális felmelegedés hatással van a területre és a közelmúltbeli aszály részben ennek a hosszú távú hatásnak a következménye”. (Néhány év múlva az emberiség kétharmada fog szenvedni az ivóvízhiánytól.)

A mostani kutatás eredményei újabb adalékként szolgálnak az arról való vitához, hogy a klímaváltozás befolyásolja-e az fegyveres konfliktusokat. Egy 2009-es tanulmány, amelyet szintén a PNAS közölt, összefüggést mutatott ki a felmelegedés és az afrikai fegyveres konfliktusok gyakorisága között, míg a Science című tudományos folyóiratban megjelent 2013-as elemzés 60 tanulmányt átvizsgálva arra jutott, hogy a klímaváltozás – időben és földrajzilag is – számos konfliktussal hozható összefüggésbe – olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.

“Nem hinném, hogy bárki is a klímaváltozást nevezné meg a konfliktus közvetlen okaként” – mondta Francesco Femia, a washingtoni Éghajlati és Biztonsági Központ nevű agytröszt igazgatója, hozzátéve, hogy az éghajlatváltozás ugyanakkor felerősítheti azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén valószínűbbé válhat a konfliktus kirobbanása.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:éghajlatváltozás globális felmelegedés klímaváltozás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Tonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből

Több mint 130 autógumit és 500 kilogramm vashulladékot távolítottak el a vízügyesek a Dunából Budapestnél.

Létrehozva:

3 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Százharmincöt autógumit, 500 kilogramm vashulladékot és jelentős mennyiségű kommunális szemetet távolítottak el a vízügyesek a Duna medréből a fővárosban, a Duna Aréna melletti folyószakaszról – írja az alternativenergia.hu. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a Facebook-oldalán számolt be a hulladék eltávolításáról. Mint írták, a területet korábban már megtisztították, de a visszahúzódó Duna újabb szemetet tett láthatóvá. A vízügyi igazgatóság már eseti jelleggel eddig is eltávolított jelentős mennyiségű hulladékot a folyóból. Augusztus elején megkezdte az alacsony vízállás miatt láthatóvá vált hulladékok felmérését, összegyűjtését és elszállítását. Az igazgatóság Facebook-oldalának bejegyzései szerint a munkát a Duna Arénánál kezdték, majd az Újpest-öbölnél és Dunakeszinél folytatták a meder megtisztítását. Leányfalu térségében is gyűjtötték a hulladékot, valamint a XI. kerületben az Árasztó-parton, a III. kerületben Pünkösdfürdőnél és Vác-Kismaros-Nagymaros térségében.

Az első napokban összesen közel 120 gumiabroncsot, 500-600 kilogramm vegyes vashulladékot – például lyukas hordókat, bevásárlókocsikat – és 2-3 köbméter háztartási vegyes hulladékot – műanyag palackokat, fóliákat – gyűjtöttek össze. A munkát a múlt héten folytatták, akkor a Duna Arénától a Margit-szigetig gyűjtötték a szemetet a Duna medrében, és mintegy 8 köbmétert gyűjtöttek össze, benne vashulladékkal, gumiabronccsal és kommunális hulladékkal. Találtak robbanásveszélyes és bűncselekményre utaló tárgyakat is.

A munkát Vác térségében folytatták, ahonnan egy nagyméretű, fém szemetes konténert, és egy hajócsavardarabot emeltek ki a mederből, de itt is találtak vashulladékot, gumiabroncsot és kommunális hulladékot is. A Dera-patak torkolata és a Süllő-időszakos sziget környezetében tíz gumiabroncstól és egy köbméter kommunális hulladéktól szabadították meg a Szentendrei-Duna-ág medrét.

Dolgoztak a Kopaszi-gátnál és a Rákóczi híd budai oldalánál, valamint a Lupa-szigeti kompnál, Tahitótfalun a Tildy hídnál, a váci révnél, a dunakeszi és a horányi kompnál. Csepelen, a Rózsa utca végénél a Duna medréből több mint 40 gumiabroncsot, mintegy 1500 kilogramm vashulladékot és egy köbméter kommunális hulladékot távolítottak el. A munkát sok esetben civilek is segítették. Az igazgatóság működési területéhez a mellékágak nélkül 148 kilométer hosszú Duna-szakasz tartozik, és 42 település érintett.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság továbbra is várja a bejelentéseket az elhagyott dunai hulladékokról az Ipoly torkolata és a dunaföldvári híd közötti Duna-szakaszról. A mederből előkerülő hulladékokról, roncsokról szóló bejelentéseket dunaihulladek@kdvvizig.hu címre lehet küldeni a roncs, hulladék pontos helyével és fényképével.

Tovább olvasom