Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A klímaváltozás okozhatta a szíriai polgárháborút

Létrehozva:

|

Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában egy vitatott tanulmány szerint.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratban (PNAS) közölt tanulmány szerzői száz évre visszamenőleg vizsgálták a térség éghajlatát, növekvő hőmérsékletet és csökkenő csapadékmennyiséget dokumentálva. Ezt a tendenciát csak úgy tudták reprodukálni a kutatók, ha a modellezés során számításba vetették az ember általi üvegházgáz-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a globális felmelegedés hozzájárult a történelmi aszályhoz – és ezáltal közvetett módon a konfliktus elmérgesedéséhez is. A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének éghajlatkutatójaként dolgozó Colin Kelley, a tanulmány vezető szerzője szerint nem csupán a klímaváltozás játszott szerepet a konfliktusban, de “meggyőző bizonyíték van arra, hogy a globális felmelegedés hatással van a területre és a közelmúltbeli aszály részben ennek a hosszú távú hatásnak a következménye”. (Néhány év múlva az emberiség kétharmada fog szenvedni az ivóvízhiánytól.)

A mostani kutatás eredményei újabb adalékként szolgálnak az arról való vitához, hogy a klímaváltozás befolyásolja-e az fegyveres konfliktusokat. Egy 2009-es tanulmány, amelyet szintén a PNAS közölt, összefüggést mutatott ki a felmelegedés és az afrikai fegyveres konfliktusok gyakorisága között, míg a Science című tudományos folyóiratban megjelent 2013-as elemzés 60 tanulmányt átvizsgálva arra jutott, hogy a klímaváltozás – időben és földrajzilag is – számos konfliktussal hozható összefüggésbe – olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.

“Nem hinném, hogy bárki is a klímaváltozást nevezné meg a konfliktus közvetlen okaként” – mondta Francesco Femia, a washingtoni Éghajlati és Biztonsági Központ nevű agytröszt igazgatója, hozzátéve, hogy az éghajlatváltozás ugyanakkor felerősítheti azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén valószínűbbé válhat a konfliktus kirobbanása.

Advertisement

 

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Nem elég a zöld energia: a vállalatoknak az energiahatékonyságra is jobban kell figyelniük

Az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítása valódi versenyelőnyt jelent az iparban egy felmérés szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vállalatok többsége már beruházott energiahatékonysági fejlesztésekbe, de a valódi kihívást egyre inkább a fejlesztések hatékony megvalósítása jelenti az energiaellátás és az automatizálás terén jelen lévő ABB legfrissebb nemzetközi kutatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A Sapio Research közreműködésével készült, 15 országra és 15 iparágra kiterjedő, 2700 döntéshozó megkérdezésén alapuló kutatás megállapítja, hogy a válaszadók 63 százaléka már fektetett be az energiahatékonyságba, további 29 százalék pedig a következő 12 hónapban tervezi ezt. Az energiaköltségek továbbra is jelentős terhet jelentenek, átlagosan a működési költségek mintegy egynegyedét teszik ki. A vállalatok csaknem 60 százaléka szerint az emelkedő energiaköltségek folyamatosan veszélyeztetik a jövedelmezőséget, annak ellenére, hogy a nagykereskedelmi árak valamelyest stabilizálódtak, a piaci hangulat nyugodtabbá vált. A vezető vállalatok tudatosan optimalizálják az energiafelhasználásukat, a kihívást azonban a megoldások széles körű és hosszú távú bevezetése jelenti számukra.

A digitális felkészültség mára általánossá vált, a válaszadók 67 százaléka már alkalmaz digitális energiagazdálkodási eszközöket, vagy készen áll azok bevezetésére. Ugyanakkor az energiahatékonyságért viselt felelősség továbbra is széttöredezett a vállalatvezetés, az üzemeltetés, a fenntarthatósági, a karbantartási és a pénzügyi részlegek között, és nincs egyetlen olyan szervezeti egység sem, amely egyértelműen felelős lenne érte. A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy azok között a szervezetek között, amelyek átálltak a megújuló energiaforrásokra – a válaszadók 39 százaléka -, több mint egyharmad számolt be arról, hogy kevesebb figyelmet fordítanak az energiahatékonyságra.

Bár a megújuló energiaforrások csökkentik az energia szén-dioxid-intenzitását, a felhasznált energia mennyiségét nem csökkentik. Ez azt jelenti, hogy még azoknál a vállalatoknál is jelentős hatékonyságnövelési lehetőségek maradnak kiaknázatlanul, amelyek már biztosították maguknak a zöld energiát. Az ipari energetikai átállás következő szakaszát egyértelműen a megvalósítás minősége határozza meg. Bár a vállalatoknál magas az aktivitás szintje, az erőfeszítések gyakran szigetszerűek, hiányzik belőlük a koordinált, hosszú távú megközelítés – írta összefoglalójában az ABB.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák