Zöldinfó

A klímaváltozás okozhatta a szíriai polgárháborút

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2015-03-11

Szerző:

Hell

Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában egy vitatott tanulmány szerint.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratban (PNAS) közölt tanulmány szerzői száz évre visszamenőleg vizsgálták a térség éghajlatát, növekvő hőmérsékletet és csökkenő csapadékmennyiséget dokumentálva. Ezt a tendenciát csak úgy tudták reprodukálni a kutatók, ha a modellezés során számításba vetették az ember általi üvegházgáz-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a globális felmelegedés hozzájárult a történelmi aszályhoz – és ezáltal közvetett módon a konfliktus elmérgesedéséhez is. A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének éghajlatkutatójaként dolgozó Colin Kelley, a tanulmány vezető szerzője szerint nem csupán a klímaváltozás játszott szerepet a konfliktusban, de “meggyőző bizonyíték van arra, hogy a globális felmelegedés hatással van a területre és a közelmúltbeli aszály részben ennek a hosszú távú hatásnak a következménye”. (Néhány év múlva az emberiség kétharmada fog szenvedni az ivóvízhiánytól.)

A mostani kutatás eredményei újabb adalékként szolgálnak az arról való vitához, hogy a klímaváltozás befolyásolja-e az fegyveres konfliktusokat. Egy 2009-es tanulmány, amelyet szintén a PNAS közölt, összefüggést mutatott ki a felmelegedés és az afrikai fegyveres konfliktusok gyakorisága között, míg a Science című tudományos folyóiratban megjelent 2013-as elemzés 60 tanulmányt átvizsgálva arra jutott, hogy a klímaváltozás – időben és földrajzilag is – számos konfliktussal hozható összefüggésbe – olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.

“Nem hinném, hogy bárki is a klímaváltozást nevezné meg a konfliktus közvetlen okaként” – mondta Francesco Femia, a washingtoni Éghajlati és Biztonsági Központ nevű agytröszt igazgatója, hozzátéve, hogy az éghajlatváltozás ugyanakkor felerősítheti azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén valószínűbbé válhat a konfliktus kirobbanása.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:éghajlatváltozás globális felmelegedés klímaváltozás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Az EU egy évvel elhalasztaná a metánrendelet egyes előírásait

Az EU egy évvel elhalasztaná az uniós metánszabályok egy részének alkalmazását.

Létrehozva:

53 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság egy évvel elhalasztaná az uniós metánrendelet egyes, fosszilis energiahordozók importőreire vonatkozó előírásainak alkalmazását, hogy csökkentse a vállalkozások és a tagállami hatóságok terheit, valamint mérsékelje az energiaellátás biztonságát fenyegető kockázatokat – közölte az alternativenergia.hu. A bizottság tájékoztatása szerint a közel-keleti konfliktus miatt kialakult geopolitikai feszültségek jelentős nyomást gyakorolnak a globális energiapiacokra, ami az európai energiaárak emelkedéséhez, valamint a földgáz- és kőolajkínálat szűküléséhez vezethet. Mindez kedvezőtlenül érintheti az Európai Unió versenyképességét és energiaellátásának biztonságát a téli időszakban. A javaslat a földgáz-, kőolaj-, valamint szénimportőrök metánkibocsátással kapcsolatos nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeit érinti.

A halasztás kiterjedne a metánintenzitási követelményekhez kapcsolódó adatszolgáltatási előírásokra is, mind az importőrök, mind az uniós energiatermelők esetében. Az importtal kapcsolatos rendelkezések egyéves elhalasztásának célja, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben elkerülhető legyen az importált fosszilis energiahordozók ellátásbiztonságára nehezedő további nyomás. A javaslat által egyúttal több idő állna rendelkezésre az érintett vállalkozásoknak a szabályozási követelmények teljesítésére.

Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy a tervezett változtatás nem érinti a metánrendelet célkitűzéseit, hatályát és alapvető rendelkezéseit. Az Európai Unió továbbra is elkötelezett a metánkibocsátás csökkentése mellett. A jogszabálymódosítási javaslatot az Európai Parlamentnek és az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

A brüsszeli testület közölte azt is, hogy a tagállamokkal és az érintett ágazatok képviselőivel együttműködve folytatja a metánrendelet végrehajtásának előkészítését, ami magában foglalja a júliusban elfogadott, a megfelelési lehetőségekre és a szankciókra vonatkozó ajánlások alkalmazását. Emellett folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a szabályozás végrehajtása milyen hatást gyakorol az uniós energiaellátás biztonságára.

A 2024-ben elfogadott uniós metánrendelet a világ első átfogó jogszabálya, amely az olaj-, a gáz- a és szénimporthoz kapcsolódó metánkibocsátást is szabályozza, valamint fokozatosan szigorodó követelményeket vezet be az átláthatóság növelése érdekében.

Tovább olvasom