Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A klímaváltozás okozhatta a szíriai polgárháborút

Létrehozva:

|

Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában egy vitatott tanulmány szerint.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratban (PNAS) közölt tanulmány szerzői száz évre visszamenőleg vizsgálták a térség éghajlatát, növekvő hőmérsékletet és csökkenő csapadékmennyiséget dokumentálva. Ezt a tendenciát csak úgy tudták reprodukálni a kutatók, ha a modellezés során számításba vetették az ember általi üvegházgáz-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a globális felmelegedés hozzájárult a történelmi aszályhoz – és ezáltal közvetett módon a konfliktus elmérgesedéséhez is. A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének éghajlatkutatójaként dolgozó Colin Kelley, a tanulmány vezető szerzője szerint nem csupán a klímaváltozás játszott szerepet a konfliktusban, de “meggyőző bizonyíték van arra, hogy a globális felmelegedés hatással van a területre és a közelmúltbeli aszály részben ennek a hosszú távú hatásnak a következménye”. (Néhány év múlva az emberiség kétharmada fog szenvedni az ivóvízhiánytól.)

A mostani kutatás eredményei újabb adalékként szolgálnak az arról való vitához, hogy a klímaváltozás befolyásolja-e az fegyveres konfliktusokat. Egy 2009-es tanulmány, amelyet szintén a PNAS közölt, összefüggést mutatott ki a felmelegedés és az afrikai fegyveres konfliktusok gyakorisága között, míg a Science című tudományos folyóiratban megjelent 2013-as elemzés 60 tanulmányt átvizsgálva arra jutott, hogy a klímaváltozás – időben és földrajzilag is – számos konfliktussal hozható összefüggésbe – olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.

“Nem hinném, hogy bárki is a klímaváltozást nevezné meg a konfliktus közvetlen okaként” – mondta Francesco Femia, a washingtoni Éghajlati és Biztonsági Központ nevű agytröszt igazgatója, hozzátéve, hogy az éghajlatváltozás ugyanakkor felerősítheti azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén valószínűbbé válhat a konfliktus kirobbanása.

Advertisement

 

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Egyre több hulladékot hasznosítanak újra Európában

Az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 517 kilogramm volt 2024-ben, 6 kilogrammal több, mint 2023-ban; Magyarországon a vizsgált évben 414 kilogramm hulladékot termeltek személyenként – közölte az alternativenergia.hu. Az uniós hivatal 2024-es adatokat rögzítő közlése szerint a legnagyobb mennyiségű települési hulladékot a vizsgált évben az osztrák (782 kilogramm/fő), a dán (755 kilogramm/fő) és a belga (699 kilogramm/fő) polgárok termelték. A legalacsonyabb mennyiséget Romániában (305 kilogramm/fő), Észtországban (375 kilogramm/fő) és Lengyelországban (387 kilogramm/fő) jegyezték fel. Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 2014 óta 20 uniós országban nőtt. Belgiumban (+274 kilogramm), Csehországban (+228 kilogramm) és Ausztriában (+217 kg kilogramm volt a legjelentősebb növekedés. Ezzel szemben a legnagyobb csökkenést Hollandiában (-54 kilogramm), Dániában (-53 kilogramm) és Finnországban (-25 kilogramm) jegyezték fel.

Az Európai Unióban személyenként átlagosan 248 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra 2024-ben, szemben a 2023-as 246 kilogramm/fős átlaggal. A 2024-ben az összes települési hulladék 48 százalékát hasznosították újra, szemben a 2014-ben feljegyzett 43 százalékkal (208 kilogramm/fő). A jelentés szerint Magyarországon a települési hulladék egy főre jutó mennyisége az Eurostat vonatkozó méréseinek kezdetén, 1995-ben 460 kilogramm volt. A jelentésben vizsgált évben 414 kilogramm, míg 2023-ban 429 kilogramm. Az 1995-ös adatokhoz képest 2024-re Magyarországon személyenként termelt hulladék mennyisége 10,1 százalékkal esett vissza – közölték.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák