Zöldinfó

A klímaváltozás okozhatta a szíriai polgárháborút

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-03-11

Szerző:

Hell

Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában egy vitatott tanulmány szerint.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratban (PNAS) közölt tanulmány szerzői száz évre visszamenőleg vizsgálták a térség éghajlatát, növekvő hőmérsékletet és csökkenő csapadékmennyiséget dokumentálva. Ezt a tendenciát csak úgy tudták reprodukálni a kutatók, ha a modellezés során számításba vetették az ember általi üvegházgáz-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a globális felmelegedés hozzájárult a történelmi aszályhoz – és ezáltal közvetett módon a konfliktus elmérgesedéséhez is. A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének éghajlatkutatójaként dolgozó Colin Kelley, a tanulmány vezető szerzője szerint nem csupán a klímaváltozás játszott szerepet a konfliktusban, de “meggyőző bizonyíték van arra, hogy a globális felmelegedés hatással van a területre és a közelmúltbeli aszály részben ennek a hosszú távú hatásnak a következménye”. (Néhány év múlva az emberiség kétharmada fog szenvedni az ivóvízhiánytól.)

A mostani kutatás eredményei újabb adalékként szolgálnak az arról való vitához, hogy a klímaváltozás befolyásolja-e az fegyveres konfliktusokat. Egy 2009-es tanulmány, amelyet szintén a PNAS közölt, összefüggést mutatott ki a felmelegedés és az afrikai fegyveres konfliktusok gyakorisága között, míg a Science című tudományos folyóiratban megjelent 2013-as elemzés 60 tanulmányt átvizsgálva arra jutott, hogy a klímaváltozás – időben és földrajzilag is – számos konfliktussal hozható összefüggésbe – olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.

“Nem hinném, hogy bárki is a klímaváltozást nevezné meg a konfliktus közvetlen okaként” – mondta Francesco Femia, a washingtoni Éghajlati és Biztonsági Központ nevű agytröszt igazgatója, hozzátéve, hogy az éghajlatváltozás ugyanakkor felerősítheti azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén valószínűbbé válhat a konfliktus kirobbanása.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:éghajlatváltozás globális felmelegedés klímaváltozás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Nincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában

Románia felmentést kért az Európai Bizottságtól a szénerőművek üzemben tartására.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Románia tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy válsághelyzettel szembesül az energiaellátásban és felmentést kért széntüzelésű hőerőművei üzemben tartására – közölte Cristian Busoi energetikai államtitkár. A Hotnews.ro hírportál által idézett politikus szerint a Duna vízszintjének további csökkenése miatt elkerülhetetlenné vált a cernavodai atomerőmű még működő, a hazai energiaszükséglet 10 százalékát fedező kettes blokkjának leállítása – írja az alternativenergia.hu. Az erőművet működtető Nuclearelectrica vállalat kedden bejelentette: csütörtök reggel várhatóan leválasztják az országos villamosenergia-hálózatról és leállítják a 2-es reaktort is, mivel a Duna alacsony vízszintje nem teszi lehetővé az erőmű hűtését. A cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát július 28-án már leállították és leválasztották az országos energiarendszerről.

Kedden az előző napinál két centiméterrel alacsonyabb, mínusz 229 centiméteres vízállást mértek Cernavodánál, és az előrejelzés szerint a következő napban további apadásra lehet számítani. Korábban a román hatóságok azt közölték, hogy amennyiben a vízállás eléri a mínusz 233 centiméteres szintet, az atomerőművet le kell állítani. Az államtitkár szerint bármikor is következne be az atomerőmű teljes leállása, Románia jelentős energiaimportra szorul az esti órákban, olyan körülmények között, amikor az egész térségben energiaellátási gondot okoz a rendkívüli szárazság és a folyók alacsony vízszintje.

Románia az EB-től és a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatától kért (ENTSO-E) tájékoztatást arról, hogy a környező országoktól milyen mennyiségű energiaimportra számíthat. Románia számára “rendkívül problematikus” ebben a helyzetben lemondania a széntüzelésű erőművei által termelt villamos energiáról, annak ellenére, hogy üzemben tartásuk miatt európai támogatásoktól eshet el – magyarázta az államtitkár. Románia a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget arra, hogy a szénerőműveit augusztus 31-ig bezárja, most azonban haladékot kért Brüsszeltől az energiaválság végéig, mivel nem áll rendelkezésére elegendő megújuló energiaforrás.

Tovább olvasom