Zöldinfó
A klímaváltozás okozhatta a szíriai polgárháborút
Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában egy vitatott tanulmány szerint.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratban (PNAS) közölt tanulmány szerzői száz évre visszamenőleg vizsgálták a térség éghajlatát, növekvő hőmérsékletet és csökkenő csapadékmennyiséget dokumentálva. Ezt a tendenciát csak úgy tudták reprodukálni a kutatók, ha a modellezés során számításba vetették az ember általi üvegházgáz-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a globális felmelegedés hozzájárult a történelmi aszályhoz – és ezáltal közvetett módon a konfliktus elmérgesedéséhez is. A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének éghajlatkutatójaként dolgozó Colin Kelley, a tanulmány vezető szerzője szerint nem csupán a klímaváltozás játszott szerepet a konfliktusban, de “meggyőző bizonyíték van arra, hogy a globális felmelegedés hatással van a területre és a közelmúltbeli aszály részben ennek a hosszú távú hatásnak a következménye”. (Néhány év múlva az emberiség kétharmada fog szenvedni az ivóvízhiánytól.)
A mostani kutatás eredményei újabb adalékként szolgálnak az arról való vitához, hogy a klímaváltozás befolyásolja-e az fegyveres konfliktusokat. Egy 2009-es tanulmány, amelyet szintén a PNAS közölt, összefüggést mutatott ki a felmelegedés és az afrikai fegyveres konfliktusok gyakorisága között, míg a Science című tudományos folyóiratban megjelent 2013-as elemzés 60 tanulmányt átvizsgálva arra jutott, hogy a klímaváltozás – időben és földrajzilag is – számos konfliktussal hozható összefüggésbe – olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.
“Nem hinném, hogy bárki is a klímaváltozást nevezné meg a konfliktus közvetlen okaként” – mondta Francesco Femia, a washingtoni Éghajlati és Biztonsági Központ nevű agytröszt igazgatója, hozzátéve, hogy az éghajlatváltozás ugyanakkor felerősítheti azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén valószínűbbé válhat a konfliktus kirobbanása.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Aszály és kockázatok ellen: új online biztosítási megoldás a mezőgazdaságban
Online is köthető növénybiztosítás az MBH AgrárPartner Platformon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az MBH Bank 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalata, az MBH eFin Technologies Zrt. és a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elindította az MBH AgrárPartner Platformot, amelyen növénybiztosítást köthetnek a gazdálkodók – közölte az alternativenergia.hu. A platformon beadott igények alapján a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. négy biztosítótól kér be ajánlatot, és segít a legelőnyösebb kiválasztásában. A teljes folyamat: az adatmegadástól az ajánlatok összehasonlításán át egészen a szerződéskötésig teljes egészében online intézhető. Kovásznai Ádám, az MBH eFin Technologies Zrt. üzletágvezetője a közleményben megjegyzete, az együttműködéssel olyan ügyfélbarát, digitális csatornát nyit, amely átláthatóbbá teszi a növénybiztosítást és számottevő időmegtakarítást jelenthet.
A közlemény idézte Bara Ágnest, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. stratégiai és nemzetközi értékesítési vezérigazgató-helyettesét, aki elmondta, a növénybiztosítás speciális kockázatátruházási megoldás, ráadásul az államilag támogatott biztosítási rendszernek köszönhetően a biztosítási díj számottevő része visszaigényelhető. Arra is kitértek, hogy Magyarországon négy biztosító kínál növénybiztosítást, az ebből származó díjbevétel évente mintegy 25-30 milliárd forint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a mezőgazdaság éves kibocsátása 4100 és 4400 milliárd forint között mozgott tavaly, ebből a gabonafélék 900-1100, az ipari növények 500-550, a kertészeti termékek 400, a gyümölcsfélék 160-180, a takarmánynövények 100-120 milliárd forintos értéket képviselnek. A kibocsátás gerincét adó szántóföldi növénytermesztés mintegy 4 millió hektáron folyik, a fő növények közül a búzatermelés jellemzően 5–6 millió tonna, a kukoricáé 3–8 millió tonna között alakul, míg az árpa- és a napraforgó-termelés egyenként 1,5–2 millió tonnát tesz ki. Rámutattak arra is, hogy a termelés egyre inkább ki van téve az időjárási szélsőségeknek, különösen az aszály okoz jelentős károkat.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó17 óra telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés