Zöldinfó
A klímaváltozás okozhatta a szíriai polgárháborút
Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában egy vitatott tanulmány szerint.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratban (PNAS) közölt tanulmány szerzői száz évre visszamenőleg vizsgálták a térség éghajlatát, növekvő hőmérsékletet és csökkenő csapadékmennyiséget dokumentálva. Ezt a tendenciát csak úgy tudták reprodukálni a kutatók, ha a modellezés során számításba vetették az ember általi üvegházgáz-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a globális felmelegedés hozzájárult a történelmi aszályhoz – és ezáltal közvetett módon a konfliktus elmérgesedéséhez is. A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének éghajlatkutatójaként dolgozó Colin Kelley, a tanulmány vezető szerzője szerint nem csupán a klímaváltozás játszott szerepet a konfliktusban, de “meggyőző bizonyíték van arra, hogy a globális felmelegedés hatással van a területre és a közelmúltbeli aszály részben ennek a hosszú távú hatásnak a következménye”. (Néhány év múlva az emberiség kétharmada fog szenvedni az ivóvízhiánytól.)
A mostani kutatás eredményei újabb adalékként szolgálnak az arról való vitához, hogy a klímaváltozás befolyásolja-e az fegyveres konfliktusokat. Egy 2009-es tanulmány, amelyet szintén a PNAS közölt, összefüggést mutatott ki a felmelegedés és az afrikai fegyveres konfliktusok gyakorisága között, míg a Science című tudományos folyóiratban megjelent 2013-as elemzés 60 tanulmányt átvizsgálva arra jutott, hogy a klímaváltozás – időben és földrajzilag is – számos konfliktussal hozható összefüggésbe – olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.
“Nem hinném, hogy bárki is a klímaváltozást nevezné meg a konfliktus közvetlen okaként” – mondta Francesco Femia, a washingtoni Éghajlati és Biztonsági Központ nevű agytröszt igazgatója, hozzátéve, hogy az éghajlatváltozás ugyanakkor felerősítheti azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén valószínűbbé válhat a konfliktus kirobbanása.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Kritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt
Az Alföld egyes részein fokozódik a szárazság.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A következő napokban a Dunántúlon és északkeleten várható több eső, az Alföld egyes részein azonban tovább fokozódik a szárazság – írta a HungaroMet Zrt. agrometeorológiai elemzésében. Azt írták, az elmúlt egy hétben majdnem minden nap előfordultak záporok, zivatarok, de az ország területének több mint felén, elsősorban a Dunától keletre 2 milliméter sem esett – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az elmúlt 30 napban foltokban 50-70 milliméter eső esett, de még ez is kevesebb a sokéves átlagnál, helyenként azonban 5 millimétert sem mértek. Az elmúlt napok esői, záporai átnedvesítették a talaj felső 10, néhol 30 centiméteres rétegét, de az ország túlnyomó részén nem vagy csak alig esett, így a teljes felső egy méteres réteg rendkívül száraz. Az Alföldön 140-170 milliméter, a Dunántúlon a délnyugati tájak kivételével 110-150 milliméter nedvesség hiányzik a telítettséghez. A hőmérséklet a Dunántúlon 3-4 Celsius-fokkal, keleten 1-2 fokkal alakult magasabban az ilyenkor szokásosnál. A napi középhőmérséklet hétfőig 20-25 fok között alakult, majd már nagy területen meghaladta a 25 fokot.
A kalászosok az idén a száraz, meleg időjárás hatására a szokásosnál hamarabb beértek, így az aratás is hamarabb elkezdődött, az ország nagy részén már be is fejeződött. A termésátlagok meglehetősen alacsonyak. A napraforgó virágzik, de többfelé látni már a virágzás végén járó táblákat, zöld tömege a műholdas mérések szerint nagyon alacsony, még a 2022-es évinél is kevesebb. A kukorica is virágzik, vannak az országban olyan területek, ahol szépek az állományok, de a legtöbb helyen az öntözetlen táblák nagyon gyengék. Jelenleg az ország túlnyomó részén közepes vagy nagyfokú mezőgazdasági aszály van, csak a délnyugati országrészben és kisebb körzetekben északkeleten van optimális mennyiségű nedvesség a talajban. Jelentős, országos csapadékra lenne szükség, hogy a károk csökkenjenek.
Az előrejelzés szerint változékonnyá válik az időjárás, szombat délelőttig többfelé lehet záporokra, zivatarokra számítani, amelyeket jégeső és viharos széllökések kísérhetnek. Vasárnap estétől nyugat felől újabb hidegfront érkezik, amiből ismét többfelé várhatók esők, záporok, zivatarok. Összességében a Dunántúlon valószínű nagyobb mennyiségű csapadék, ott többfelé mérséklődik, míg az ország keleti felén jellemzően tovább fokozódik az aszály. A hőmérséklet pénteken tovább emelkedik, az Alföldön 35-36 fokos csúcsértékek lesznek jellemzők, majd szombattól fokozatosan mérséklődik a meleg.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés