Zöldinfó

A klímaváltozás okozhatta a szíriai polgárháborút

Létrehozva:

8 év telt el a létrehozás óta

2015-03-11

Szerző:

Hell

Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában egy vitatott tanulmány szerint.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratban (PNAS) közölt tanulmány szerzői száz évre visszamenőleg vizsgálták a térség éghajlatát, növekvő hőmérsékletet és csökkenő csapadékmennyiséget dokumentálva. Ezt a tendenciát csak úgy tudták reprodukálni a kutatók, ha a modellezés során számításba vetették az ember általi üvegházgáz-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy a globális felmelegedés hozzájárult a történelmi aszályhoz – és ezáltal közvetett módon a konfliktus elmérgesedéséhez is. A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i intézményének éghajlatkutatójaként dolgozó Colin Kelley, a tanulmány vezető szerzője szerint nem csupán a klímaváltozás játszott szerepet a konfliktusban, de “meggyőző bizonyíték van arra, hogy a globális felmelegedés hatással van a területre és a közelmúltbeli aszály részben ennek a hosszú távú hatásnak a következménye”. (Néhány év múlva az emberiség kétharmada fog szenvedni az ivóvízhiánytól.)

A mostani kutatás eredményei újabb adalékként szolgálnak az arról való vitához, hogy a klímaváltozás befolyásolja-e az fegyveres konfliktusokat. Egy 2009-es tanulmány, amelyet szintén a PNAS közölt, összefüggést mutatott ki a felmelegedés és az afrikai fegyveres konfliktusok gyakorisága között, míg a Science című tudományos folyóiratban megjelent 2013-as elemzés 60 tanulmányt átvizsgálva arra jutott, hogy a klímaváltozás – időben és földrajzilag is – számos konfliktussal hozható összefüggésbe – olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.

“Nem hinném, hogy bárki is a klímaváltozást nevezné meg a konfliktus közvetlen okaként” – mondta Francesco Femia, a washingtoni Éghajlati és Biztonsági Központ nevű agytröszt igazgatója, hozzátéve, hogy az éghajlatváltozás ugyanakkor felerősítheti azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén valószínűbbé válhat a konfliktus kirobbanása.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó tartalom:éghajlatváltozás globális felmelegedés klímaváltozás

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Mennyit spórolhatok a ház hőszigetelésével?

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2022-10-01

Szerző:

Hell

A rezsiszabályok módosítása óta rengeteg háztartás próbálja visszavenni fogyasztását, az egyik legnépszerűbb módszer a belső hőszigetelés.

Tényleg megéri a beruházás? Ennek járt utána a Pénzcentrum. Egy átlagos hazai családi házban a falakon keresztül akár 30-40, a nyílászárókon 15-20, a padlón keresztül pedig 10-15 százaléknyi hő szökhet el. Éppen ezért megfelelő szigetelés hiányában gyakorlatilag az utcát fűti az ember. Mindenekelőtt érdemes tisztában lenni vele, hogy a hazai vállalatok jelenleg igen leterheltek, az alapanyagok és a kivitelezés ára pedig folyamatosan nő. Emiatt sokan kapkodnak, csak részben végzik el a felújítást, ami problémás lehet. Amennyiben valaki a belső hőszigetelés mellett dönt, alaposan át kell gondolnia a beruházást, hiszen az épületek határoló szerkezetei egy rendkívül összetett rendszert alkotnak.

A hőszigetelés komoly előnyökkel jár, fontos azonban, hogy jó szakembert és rendszert válasszunk. A Pénzcentrum iparági információi szerint a többség azt a nézetet vallja, hogy a szigetelésnek alapvetően kívül kell lennie, emellett fontos, hogy a hibák elkerülése érdekében ne egyedül vágjunk bele a munkába.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

„A belső oldalt (azaz a meleg felületet) csak akkor érdemes szigetelnünk, ha tényleg nagyon muszáj. De akkor is csak abban az esetben, ha előtte szakértő elvégezte a páratechnikai és a műszaki ellenőrzést” – mondta Lestyán Mária építészmérnök, a Rockwool fejlesztési és alkalmazástechnikai vezetője a lapnak. Egy fal belső leszigetelésével a lakást megóvjuk a hidegtől, de a falszerkezetet nem, a külső szerkezeti fal ugyanis lényegesen hidegebbé válik, ami növeli a penészedés esélyét.

A szakértő szerint belső szigetelésnél a pincefödémet vagy a padlást mi is leszigetelhetjük a hideg oldal felől. „Ez sok esetben hasznos is lehet, hiszen a kádárkockák esetében például a padlásfödémen keresztül akár 30 százalékos is lehet a hőveszteség. Azonban a szobák esetében már jóval óvatosabbnak kell lenni: a belső oldalon hőhidak alakulhatnak ki, amik penészedéshez vezethetnek” – mondta Lestyán Mária.

A legtöbb esetben a falszerkezetek belső szigetelése miatt, folyamatos használat mellett a falak hőtároló képességét-tömegét szinte teljesen elveszítjük. A fűtés lekapcsolásakor így egy hideg külső szerkezettel rendelkező épület gyorsabban fog elkezdeni hűlni, mint melegebb külső szerkezetek esetén. Ha ezek ellenére is mindenképpen a szobák belső szigetelését választjuk, akkor Lestyán Mária szerint a legjobb az, ha azokat a helyiségeket szigeteltetjük, amelyeket telente nem fűtünk. A hőszigetelés finanszírozására több lehetőség is adott, megvalósíthatjuk önerőből, banki hitelből, állami támogatásból vagy akár ezek kombinációjából. Az év végéig elérhető otthonfelújítási program keretében például akár a beruházás árának 50 százalékát is visszakaphatják a gyermeket nevelő családok.

Tovább olvasom