Zöldinfó
A klímaváltozást megfigyelő torony épül az Amazonas-medencében
A klímaváltozás tanulmányozására szolgáló hatalmas megfigyelőtorony építésébe kezdett Brazília az Amazonas-medence szívében.
Az amazonasi megfigyelőtorony (Amazon Tall Tower Observatory) a tervek szerint 325 méter magas lesz. Az épületben lévő eszközök az üvegházhatású gázokkal, aeroszol-részecskékkel és az időjárással kapcsolatos adatokat fognak gyűjteni a bolygó egyik legnagyobb összefüggő esőerdejében.
A projektben részt vevő brazil és német kutatók reményei szerint az adatok révén sikerül jobban feltérképezni az üvegházhatású gázok forrásait és válaszokat találni a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre. A torony megépítéséhez szükséges acélt – több ezer kilométert megtéve -, Brazília déli részéből szállították a Manaustól mintegy 160 kilométerre fekvő építési helyszínre – adta hírül a BBC News.
Jürgen Kesselmeier, a projekt német koordinátora szerint a torony magasságából adódóan a kutatók több száz kilométeres távolságig lesznek képesek nyomon követni a légtömegek változását és mozgását. Az amazonasi esőerdő a világ egyik legérzékenyebb ökoszisztémája, amely fontos szerepet játszik a klímaváltozásban, mivel a növekvő fák elnyelik az üvegházhatású szén-dioxidot, majd rothadásuk, elégetésük során visszaengedik azt a légkörbe.
“A torony segíteni fog abban, hogy választ adjunk a globális klímaváltozást övező megszámlálhatatlan kérdésre” – mondta Paulo Artaxo, a projekt brazil koordinátora. A tornyot a régió már létező, kisebb megfigyelőtornyainak hálózatába fogják integrálni. Közép-Szibériában 2006-ban emeltek hasonló megfigyelő állomást.
Zöldinfó
Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat
Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.
A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.
-
Zöld Energia8 óra telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaJogszabályi garancia: az energiatároló-program nem rövidíti a szaldóelszámolást

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés