Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A klímaváltozást megfigyelő torony épül az Amazonas-medencében

Létrehozva:

|

A klímaváltozás tanulmányozására szolgáló hatalmas megfigyelőtorony építésébe kezdett Brazília az Amazonas-medence szívében.

Az amazonasi megfigyelőtorony (Amazon Tall Tower Observatory) a tervek szerint 325 méter magas lesz. Az épületben lévő eszközök az üvegházhatású gázokkal, aeroszol-részecskékkel és az időjárással kapcsolatos adatokat fognak gyűjteni a bolygó egyik legnagyobb összefüggő esőerdejében.

A projektben részt vevő brazil és német kutatók reményei szerint az adatok révén sikerül jobban feltérképezni az üvegházhatású gázok forrásait és válaszokat találni a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre. A torony megépítéséhez szükséges acélt – több ezer kilométert megtéve -, Brazília déli részéből szállították a Manaustól mintegy 160 kilométerre fekvő építési helyszínre – adta hírül a BBC News.

Jürgen Kesselmeier, a projekt német koordinátora szerint a torony magasságából adódóan a kutatók több száz kilométeres távolságig lesznek képesek nyomon követni a légtömegek változását és mozgását. Az amazonasi esőerdő a világ egyik legérzékenyebb ökoszisztémája, amely fontos szerepet játszik a klímaváltozásban, mivel a növekvő fák elnyelik az üvegházhatású szén-dioxidot, majd rothadásuk, elégetésük során visszaengedik azt a légkörbe.

Advertisement

“A torony segíteni fog abban, hogy választ adjunk a globális klímaváltozást övező megszámlálhatatlan kérdésre” – mondta Paulo Artaxo, a projekt brazil koordinátora. A tornyot a régió már létező, kisebb megfigyelőtornyainak hálózatába fogják integrálni. Közép-Szibériában 2006-ban emeltek hasonló megfigyelő állomást.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kínai technológiai áttörés? A Huawei új architektúrával növelné a teljesítményt

A kínai Huawei technológiai óriásvállalat Sanghajban ismertette új chiptervezési stratégiáját, amely közlésük szerint a félvezetők teljesítményének növelését szolgálja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vállalat közlése szerint az úgynevezett “Tau (?) Scaling Law” elnevezésű megközelítés nem elsősorban a tranzisztorok fizikai méretének további csökkentésére épít, hanem a chipeken és rendszereken belüli jel- és adatátviteli késleltetés mérséklésére, vagyis az “időskálázásra” fókuszál – írja az alternativenergia.hu. Elmondásuk szerint ezzel a megközelítéssel a Moore-törvény által jelzett klasszikus geometriai zsugorítás korlátai mellett is fenntartható a teljesítménynövekedés. A Huawei szerint az új elv alapján öt éven belül olyan chipeket tervezhetnek, amelyek tranzisztorsűrűsége az 1,4 nanométeres gyártástechnológiának felel meg. A vállalat ugyanakkor nem közölt független teljesítményméréseket.

Hétfőn azt is bejelentették, hogy az idén megjelenő Kirin chipjeik már egy új, LogicFolding nevű kialakítást alkalmaznak, amely a belső összeköttetések rövidítésével és az adatútvonalak optimalizálásával javíthatja a teljesítményt és az energiahatékonyságot. Elemzők szerint a Huawei stratégiája arra utal, hogy a kínai technológiai vállalatok a fejlett gyártástechnológiákhoz való korlátozott hozzáférés mellett a chiptervezés és architektúra optimalizálásán keresztül keresnek alternatív teljesítménynövelési lehetőségeket.

A Huawei 2019-ben került amerikai kereskedelmi tiltólistára, ami jelentősen korlátozta a vállalat hozzáférését a legfejlettebb félvezetőgyártási technológiákhoz. A cég 2023-ban mutatta be 5G-képes Mate 60 okostelefonját, amelyet a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) hét nanométeres technológiával gyártott processzora működtet.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák