Zöld Energia
A komplex erőmű megoldás lehet az energiaválságra, nap-szél és vízenergiát kombinálnak
Szingapúrban a tengerre telepítenének olyan napelemparkot, amelynél egyéb forrásokat, például a szélenergiát is hasznosítanák.
Két szingapúri egyetem és egy helyi vállalat egy összefogásban azt fogja vizsgálni, hogy mennyire életképes egy hibrid, úszó napelempark – számol be a PV Magazine. A rendszer a szél- és a vízenergiát is hasznosítaná. Amennyiben a park az elvárásoknak megfelelően működik, a résztvevők el akarnak indítani egy 100 megawatt kapacitású teszt erőművet is. A technológia különösen előnyös lehet azokban az országokban, ahol a szárazföldi terület kicsi, de adott a tenger.
A Szingapúri Nemzeti Egyetem alá tartozó Szingapúri Napenergia Kutató Intézet (SERIS), a Nanjang Műszaki Egyetem és a Keppel Infrastructure megállapodást is aláírt. A cél annak felmérése, hogy technikailag és gazdaságilag mennyire kivitelezhető a tengeri, hibrid napelempark. Az árapály, a szél és az óceán erejét is hasznosító rendszer lebegő napelemekből áll majd, melyeket más, alternatív energiaforrásokat használó eszközökkel fognak integrálni. Az erőművet egy meg nem határozott helyen, szingapúri vizekben hozzák létre, az első kísérletek sikerétől függően aztán kialakíthatják a nagyobb parkot is.
Cindy Lim, a Keppel Infrastructure vezérigazgatója szerint Szingapúrban korlátozottan érhető el szárazföld, a tenger viszont lehetőséget kínál az alternatív energiaforrások változatosabb használatára, az energiabiztonság növelésére, illetve Szingapúr zöld átállására. A vállalat azt fogja vizsgálni, hogy miként lehet kifejleszteni, valamint fenntartani a parkot.
Az egyetemek feladata az lesz, hogy kiderítsék, hogyan állhat ellen a rendszer a szélnek, a hullámzásnak, a rozsdásodásnak és egyéb tényezőknek. A Szingapúri Nemzeti Egyetem a tervezéshez és az alkatrészek kiválasztásához is szakértelmet nyújt majd, de az úszó napelemek kidolgozásában és fenntartásában is segíteni fog. A kutatók modellezéssel mérik majd fel az árapályi körülményeket. Thomas Reindl, a SERIS vezérigazgató-helyettese szerint amennyiben a park beválik, a technológia iránt külföldön is komoly kereslet alakulhat ki.
Zöld Energia
nergiaszuverenitás nélkül nincs sikeres zöldpolitika
Az Európai Unió az orosz energiahordozókat amerikai LNG-re cserélte.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az energiaszuverenitás oldalán nem valódi függetlenedést látunk, hanem függőségváltást – mondta Hernádi Zsolt. Az orosz energiahordozók visszaszorítása teret nyitott az amerikai LNG-nek, a megújulók technológiákban pedig érezhető a kínai gyártási és nyersanyag dominancia – írja az alternativenergia.hu. Így az energiaszuverenitás oldaláról nézve nem történt függetlenedés – fogalmazott a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója az MCC Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Sem az EU sem a régió nem bővelkedik energiaforrásokban. Ez egy adottság, ami szuverenitási szempontból hátrány – fogalmazott Hernádi majd hozzátette: ezt a problémát kell megoldanunk. Az EU eredeti terve az volt, hogy a dekarbonizáció által fogja növelni az energiaszuverenitást, de az energiaimport-függőség alig változott: 2019 és 2023 között mindössze 60 százalékról 58 százalékra mérséklődött. Az orosz fosszilis energiáról való leválással az EU teret nyitott az USA-ból érkező LNG-nek, és az EU lett az Egyesült Államok legnagyobb piaca. 2024-ben az EU több mint 100 milliárd köbméter LNG-t importált, ennek közel 45 százaléka az Egyesült Államokból érkezett, ami több mint kétszerese a 2021-es mennyiségnek. Ezen felül a megújulók fejlesztésével is új függőség jött létre.
Példaként a napelemek importját emelte ki, amelynek több mint 90 százaléka Kínából származik, de hasonlóak az arányok az akkumulátorok és a kritikus nyersanyagok esetében is. Jó hogy vannak új források, de nem jó, hogy a függőség nem csökkent. Kínától energiaszuverenitási stratégiájából kéne tanulni: Kína készleteket halmoz fel, bővíti a szén- és megújulóenergia-termelést, miközben csökkenti az importfüggőséget, és ezáltal képes dekarbonizációra is. Ezzel szemben az EU elsősorban a kibocsátáscsökkentést helyezte minden más fölé, és eközben az súlyos versenyképességi és szuverenitási problémákat okozott, és egyre kevésbé képes fenntartani a dekarbonizáció lendületét is.
Hernádi Zsolt úgy vélte, hogy az EU a tagállamok eltérő adottságait sem veszi figyelembe: míg szinte minden EU-s országnak szembesülnie kell azzal a kockázattal, honnan szerzi be az energiát, Magyarországnak és a többi szárazföldi országnak ezen felül ellátási útvonal kockázattal is számolni kell. Hernádi Zsolt szerint az európai dekarbonizációs célok nem reálisak, és úgy vélte, nagyobb tagállami rugalmasságra és diverzifikációra van szükség, valamint arra, hogy hagyják a piacot működni, mert ez növeli a hatékonyságot.
Úgy vélte, hogy az energiaszuverenitás az állam és a piac együttműködésével jöhet létre: válságálló ellátás csak akkor jöhet létre, ha az állam stratégiai irányt ad, a vállalatok pedig képesek beruházni és alkalmazkodni. A MOL évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy régióban kell gondolkodni. A MOL három finomítóval, 2400 töltőállomással és közel 100 ezer hordó napi termeléssel biztosítja a régió olajipari szuverenitását. Magunknak kell megteremteni a szuverenitást, segíts magadon és Isten is megsegít elv alapján. Ehhez az is kell, hogy a vállalatok megtermelt profitot vissza tudják forgatni beruházásaikba – tette hozzá.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat
